Épülettervek/Hallgatói terv

Könyv(kötő)ház terve a zsidónegyedben

1/13

helyszín

?>
helyszín
?>
Varga Piroska diplomamunka, helyszínrajz
?>
Varga Piroska diplomamunka, alaprajz
?>
Varga Piroska diplomamunka, általános szint
?>
Varga Piroska diplomamunka, metszet
?>
Varga Piroska diplomamunka, homlokzat
?>
Varga Piroska diplomamunka, makett
?>
Varga Piroska diplomamunka, makett
?>
Varga Piroska diplomamunka
?>
Varga Piroska diplomamunka
?>
Varga Piroska diplomamunka
?>
Varga Piroska diplomamunka
?>
1/13

helyszín

Könyv(kötő)ház terve a zsidónegyedben
Épülettervek/Hallgatói terv

Könyv(kötő)ház terve a zsidónegyedben

2009.01.13. 13:38
MÉD

A könyvkötő mesterek műteremháza újabb vonzerőt adhat a régi pesti zsidónegyed valamikori legforgalmasabb utcái egyikének, és támogatni tudná a negyed régi kereskedő életének felélesztését. Varga Piroska diplomamunkája

Tervem elsődleges célja a magyarországi könyvkötészeti és papírműves hagyományok felélesztése, összefogása, megújítása, és ezzel ezen iparművészeti ágazatok jövőjének biztosítása.

helyszín
1/13
helyszín

Jelenleg Magyarországon a magánműtermek „kényszerhelyszínen", a könyvekhez nem méltó körülmények között kénytelenek működni. Nincs igazán példa jól működő magánműteremre sem gazdasági, sem építészeti szempontból. Célom, hogy egy ilyen „korszerű műteremház" a művészek számára újszerű alkotó- és találkozóhelyet hozzon létre, megteremtve ezzel a közös munka, kiállítás lehetőségeit, illetve a könyvkötészetet a nagyközönség számára közelebb hozza, eléhetővé tegye. Ezen eredmények mellett a könyvkötészet, a könyvrestaurálás, illetve egyedi papírtárgyak készítése újabb vonzerőt adhat a régi pesti zsidónegyed valamikori legforgalmasabb utcái egyikének, és ezzel támogatni tudná a negyed régi kereskedő életének felélesztését.

A teljes projekt magába foglalja a foghíj beépítése kapcsán a két szomszédos ház felújítását és rehabilitációját is: a régi kóser hentesüzem épületének megőrzését és galériává alakítását – ha a kerület lakói nem igénylik a régi bolt újbóli üzembe helyezését -, és a volt Gömbös Teréz-féle bérház teljes körű felújítását, szociális lakásokká való alakítással.

Építészeti kialakítás
A tervezést a könyvkötészet, a mai könyv- és papírművészetek világának érdekességeivel illetve a helyszín megismerésével kezdtem. A helyszínt egyre kisebb léptékben vizsgáltam, VII. kerület, régi zsidónegyed és a konkrét háztömb vonatkozásában. A háztömbben amelyet a Kazinczy utca, a Kis Diófa utca, a Király utca és a Dob utca határol, található helyi védettségű műemlék (41-es házszám, volt kóser hentes üzem), két világháború között épült bérház (37-es házszám alatt), az 1980-as években épült közintézmény (jelenleg a Táncművészeti Főiskola épülete), vendéglők, bezárt kisiparos üzemek (cipész és esztergályos) és új építésű lakóházak is.

Meghatározó élmény számomra a negyed feléledőben lévő „régi" hangulata, az emberekkel teli szűk utcák világa: régi belső udvaraival és kisiparos üzleteivel. Minden, ebbe a negyedben épült ház ezt az újjászületést hivatott segíteni: a mai világhoz való kapcsolatainak erősítésével, a terek újraértelmezésével és megőrzésével.
Nem volt szándékom a régi házak imitálása. Az építészet mai eszközeit használva igyekeztem a régi beépítéshez illeszkedő, de mai formavilágot tükröző és az új igényeket kielégítő házat tervezni. Erre nagyon jó lehetőséget adott az érdekes, zegzugos régi telekosztás. A ház egyik meghatározó eleme a két épületet összekötő „gang" átértelmezése.

 

Varga Piroska diplomamunka, helyszínrajz
2/13
Varga Piroska diplomamunka, helyszínrajz

Varga Piroska diplomamunka, alaprajz
3/13
Varga Piroska diplomamunka, alaprajz

Varga Piroska diplomamunka, általános szint
4/13
Varga Piroska diplomamunka, általános szint

Varga Piroska diplomamunka, metszet
5/13
Varga Piroska diplomamunka, metszet

Varga Piroska diplomamunka, homlokzat
6/13
Varga Piroska diplomamunka, homlokzat

Varga Piroska diplomamunka, makett
7/13
Varga Piroska diplomamunka, makett

Varga Piroska diplomamunka, makett
8/13
Varga Piroska diplomamunka, makett

 

A tervezett beépítés zártsorú, ezt töri meg a helyszín különlegessége, a kötelező előkert (amely a másik ház utcavonaltól elhúzott beépítéséből adódik). Fontos volt számomra, hogy az épület magában válhasson a könyv(kötő)ház jelképévé. Törekedtem az épület szoborszerű megformálásra, amelyre ráerősített a telek keskenysége és a két szomszéd közötti nagy eltérés.

A régi szabályozásból megmaradt hátul kiszélesedő telek adta az ötletet a funkciók két épületben való elhelyezésére.

Az első nagy tömegben található a kiállítótér, az üzlet és az egyterű műtermek, amelyek így két oldalról is természetes megvilágítást kapnak. A hátsó kisebb tömbben a kiszolgáló funkciókat helyeztem el. A két tömeget egy üvegezett „gang" köti össze.
A két tömb és az előkert a telket is több érdekes térre osztja, mindegyik zártsága és emiatt intimitása eltérő. A szabadon maradt területeknél fontosnak tartottam a zöld növényzet megőrzését (a régi fával együtt), főként itt, a túlépített belvárosban. Ezekben az eltérő terekben mindig az adott funkcióhoz tartozó kert alakult ki, „horizontális" és „vertikális" értelemben is.

 

Varga Piroska diplomamunka
9/13
Varga Piroska diplomamunka

Varga Piroska diplomamunka
10/13
Varga Piroska diplomamunka

 

A könyvkötő műtermeket technológiai szempontból két csoportba lehet osztani: a száraz- és a vízes műteremre. Az egyterű műterem segítségével sikerült ezek kapcsolatát megtartani, mind vizuálisan, mind technológiailag, és kialakítani a könyvkötők számára legideálisabb egyterű műtermeket, középen nagy „bázisasztallal". (Eddig erre máshol példát nem láttam.) A két műtermet födémsüllyesztésbe kerülő rács határolja, amely egyben a szükséges technológiai és vizuális elválasztást is biztosítja, megőrizve a két műterem egységét.

A műtermek szintenként külön használhatóak, mindegyikhez tartozik külön kiszolgáló funkció is. Ugyanakkor az egész ház egységként is kezelhető. A 3. emeleti műterem külön műterem-galériával rendelkezik, ez az oktató műterem. Ezt világítja meg a teljesen északi tájolású üvegtető, ami egyben a felülvilágító is.

Egyedi épületszerkezet:
Az épületben több funkció található. Fontos volt számomra, hogy maga az épület határolja el ezeket a funkciókat és irányítsa az épületben az embereket. A homlokzaton is megjelenő egyedi tervezésű mozgatható acéltáblák adták erre a megoldást, amelyek az épület több pontján jelen vannak mozgatható térelhatárolóként.

 

Varga Piroska diplomamunka
11/13
Varga Piroska diplomamunka

Varga Piroska diplomamunka
12/13
Varga Piroska diplomamunka

 

Anyagok:
A főhomlokzat 25 milliméteres acélkerettel megerősített egyedi tervezésű acéllemez árnyékolókból áll. A hátsó tömb burkolata UV-védelemmel ellátott lőtt poliuretán vízszigetelés. A gang homlokzata egyrétegű üvegezés („kerámiaüveg")
A belső burkolatok: a könyvesboltban és a galériában az utca burkolatát folytató aszfalt (bitu-Terrazzo®), a műtermek fala látszóbeton, a padlóburkolat fehér műgyanta, egyéb helyeken a falak fehérre festettek, a falnyílások a nyílászáróknál a nyílászáró anyagával megegyező fémmel béleltek, a födémek felülete ásványadalékos csiszolt aljzatbeton.
A ház hangulatához és anyagához illő pórszórt alumínium nyílászárókat terveztem.

Varga Piroska


Könyv(kötő)ház
Budapest, VII. kerület, Kazinczy utca 39.
Varga Piroska
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Középülettervezési Tanszék
Diplomamunka 2008. június

konzulensek
építészet: Karácsony Tamás DLA
épületszerkezettan: Dr. Becker Gábor és Dr. Lányi Erzsébet
épületgépészet: Dr. Palócz Miklós
épületvillamosság: Dr. Majoros András
építés kivitelezés: Klujber Róbert
tartószerkezettan: Pintér Imre

Vélemények (6)
kezdoepitesz
2009.12.02.
10:18

Bár minden ház ilyen odaadással terveződne, akkor 20-30 évvel járnánk mindenki előtt! Kritikus kollégának részben igaza van a tanszéket illetően.

dilinyo
2009.04.19.
20:11

Gratulalok Piroska!

Nagyon szep es korrect terv. Szivesen eljarnek ilyen helyekre. Ujito meg sem elszallo. 

k r i t i k u s
2009.10.23.
19:48

@dilinyo: Nem értem, mitől újító a terv. A standard szaklapok ezrével hoznak hasonlókat. Igen rideg, távolságtartó, a történeti utca melegségét (acélrácsok, betonfalak, betonaljzat, Jézusom!) visszaadni nem tudja. A tervhez tartozó szöveg mintha egy elméleti épületről beszélne, amelyből hiányzik az anyagválasztás és a túlzott formai absztrakció oka. Emiatt azokat csak a divattal tudom magyarázni. A diplomadíj elnyerése valószínűleg az aktuális tanszék divat-propagandájának céljait szolgálja. Sokkal kreatívabb és koncepciózusabb tervek elkészítésének is tanúi voltunk az utóbbi időkben.

Kedves Piroska! Az épületben emberek laknak-dolgoznak. Nem zárhatod őket rácsos üvegkutricákba. Akkor sem, ha a forma bizonyos szakmai "elit" számára plakát-élményt jelent. Ha valóban újító építészetet szeretnél, akkor a belső inspirációidra figyelj és ne a szakmai divat-zsargonra, ami kis hazánkban amúgy is 20-30 évvel mögötte jár a kortárs színterek eseményeinek! A diploma megszerzéséhez gratulálok.

mB
2009.10.23.
20:12

@k r i t i k u s: Tyű - szóval te CSAK azért regisztráltál egy órája (!!!), hogy egy tavalyi diplomatervre (hogy halásztad ezt elő?) érkezett komment egy szavát számonkérve a terven a magyar építészeten anblokk felháborodva (megsértődve? kiábrándulva?) egy fiatal diplomázón verd el a port?

Ejha. Gratulálok, elegáns.

k r i t i k u s
2009.10.25.
17:15

@mB: Most előkerült a téma egy másik fórumon. A kritika természetesen nem "anblokk" érinti a magyar építészetet, hiszen szerencsére a leírtak nem illenek rá mindenkire! Minden esetre képben lehetsz, hogy mire céloztam.

Mert egyébként nincs igazam? Beszéljünk erről!

vpiros
2009.12.08.
00:26

@k r i t i k u s: Kedves kritikus! (sajnos én nem tudlak neveden szólítani, mert nem vállaltad névvel a kommented)

köszönöm kritikád! alapjaiban egy érdekes beszélgetés indítója, ha nem lenne ennyire letámadó és elutasító.

azért több ponton szeretnék reagálni rá:

1.Ez a ház -aki  ismeri főként a svájci építészetet - elég sok előképpel rendelkezik. Szerencsémre volt lehetőségem járni bennük, én jól éreztem magam ott. Kérdésem: vagy akkor nem vagyok ember, vagy az emberek különfélék. Ez a jóérzetem motivált főként a tervezéskor.

Az általad sterilnek nevezett tér szerintem pont jó háttér egy színes életnek. Ezzel kapcsolatban erről itthon is több művésszel beszélgettem -egyikőjüknek az opponenciáját is elolvashatod- ő mesélte legnagyobb előnyként, ha egy műterem "tiszta hangulatú", mert akkor a művész tényleg belülről tud inspirálódni.

2. A helyhez való illeszkedés.Nem hiszem, hogy csak anyaghasználat vagy a régi ablakkiosztás az egyetlen módja az illeszkedésnek: a tömegkialakítás, a beépítés léptéke, a térhasználat, a térstruktúra (jelen esetben pl. gang) legalább ugyanolyan rangú tervezési- és illeszkedési mód és forma.

3. összegzés:Összességében amely kérdéseket felhozol,  bennem is minduntalan felmerülő kérdések, mi az oka, hogy a társadalmi elvárás és az építészet közt sokszor íly nagy légüres tér tátong.

Abban biztos vagyok, sok történelmi kor nem lett volna, ha az építészek nem újítanak. Szükséges ez az állandó szembenállás? Lehet inspriáló?

köszönettel,

varga piroska

ui.: megosztod velünk milyen fórumon kerültek elő ezek a kérdések, amelyek kapcsán megszületett a kritikád? 

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk