Koppenhága mesél – design kalandtúra II.

Koppenhága mint város, élő organizmus: az élet átszövi – földön, vízen és levegőben, egyetlen folytonos landscape-et hoz létre. Ebben a szövetben élve, létezve folyamatosan a nagy egészet is érzékelve érik élmények felfedező énünket. Terei bármikor, bármire használhatóak – felszabadító módon az élet részévé válnak. Harmóniában van önmagával és lakóival, így bátran "ad-hat" magából. Egy hely, amin keresztül emberek, gondolatok, életek kapcsolódnak össze. A város ahol van helyed és tered élni. A hely, ami megteremti a helyzetet. Design-kalandtúra sorozatunk második részében Bagdiné Fekete Orsolya tájépítészeti és Vörös Erika építészeti oldalról közelíti Koppenhága legmenőbb városi projektjeit.

Fekete Orsolya: Társszakmák képviselőiként más háttértudással, de hasonló vizuális értékrenddel fedeztük fel együtt Koppenhágát. Egymás szemüvegén keresztül szélesebb spektrumon és nagyobb mélységben láttuk át és éltük meg a várost. Koppenhága érzékenyen reagál a változásokra, és bátran, innovatívan hozza meg az azok lekövetéséhez szükséges döntéseket. 

F. O.: A víz elementáris erővel hat ránk, amit hajlamosak vagyunk alábecsülni városi környezetben. Ennek tudatában jött létre a Kavebod Bølge projekt /JDS Architects & Klar, 2015/, melynek tervezői a víz felett hozták létre Koppenhága új közösségi terét a belváros vonzáskörzetében. Szándékoltan nem definiálták túl az egyes tereket, inkább egy befogadó, multifunkcionális teret hoztak létre, amit a város lakói a számukra legmegfelelőbb módon lakhatnak be. A két közösségi teret mólók kötik a rakparthoz, két kisebb vízfelületet "leharapva" a nagy víztömegből, amelyek többféle vízisport gyakorlását teszik lehetővé. A víz nemcsak egy látvány elem, hanem maga a közösségi tér, amivel együtt hullámzik a Kalvebod promenád is: az itt sétálók hol egészen közel kerülnek a vízhez, hol egy hullámok tetején hánykolódó vitorlás perspektívájából tekinthetnek rá a város és a tenger kapcsolatára. 

Vörös Erika: Számos helyen tetten érhető a vágy, hogy a síkból kilépve a fel-le irányt is birtokba vegyék az emberek. A Kalvebodhoz hasonlóan a Bymilen SEB Bank /SLA Architects, Lundgaard & Tranberg Arkitekter 2008-2010/ által közcélra megnyitott parkban is az lett az érzésünk, hogy bár nincs túlmoderálva, de nagyon tudatosan tervezett. Az észrevehetetlen, akadálymentes lejtőrendszer és liget együttese különleges atmoszférájával megteremti a mindenki által használható urbánus erdei domboldalt.

F. O.: Az SLA tervezőinek célja nem egy meglévő társulás imitálása a városi kontextusban, hanem egy újfajta városi természet-érzet megteremtése. Örökzöld és lombhullató fák által sűrűn beültetett domboldal ez, amely a városi szabad tereken szokatlan mértékű lombkorona borítottságot hoz létre. Az intimitást a terepplasztikát kiegészítő évelő növénykiültetés fokozza, viszont a belső nyitottság egy szerethető és minden korosztály számára használható közösségi teret teremt. A közterek tervezésének ez az újfajta megközelítése a jellemző, ami intenzívebb és változatosabb használatot tesz lehetővé.

V. E.: Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy Koppenhágában minden fejlesztés egy irányba mutat: az egyes projekteknek nincs éles határa, egymásba folynak, mint a városi élet maga. A cél a lakosság "köz" életminőségének fejlesztése. Ez a folytonos szövet kedvet csinál a város tereinek a használatára, bejárására, a kerékpáros és gyalogos közlekedésre.

F. O.: Mindez annak köszönhető, hogy távlati stratégia foglalja keretbe Koppenhága szabadtereinek fejlesztését: arculati elemeit, burkolatainak anyagát, architektúráját, a térformálás módszerét, a víz használatát - mindezzel tudatos és fenntartható keretet ad a város fejlődésének. Tartózkodási terek körül ismétlődő elemként jelennek meg a teret keretező fasorok, átmenetet képezve a nyüzsgő városi közlekedési terek és a belső, biztonságos és komfortos tér között. A tudatos, egymásra épülő fejlesztések az állatkertben is tetten érhetőek. Érzékenyen viszonyul környezetéhez is azáltal, hogy két szakaszon az állatkerti panorámát megnyitja a Frederiksberg parkban sétálók felé, AD és HAT a kastélykert számára, melyben elhelyezkedik. Legutóbb tíz éve jártam a koppenhágai állatkertben, és most csodálatos volt látni, hogy az egyes fejlesztések egymásba karolva, organikusan fejlesztik a teljes állatkerti élményt. Általánosságban jellemző, hogy az építészeti alkotások nem törlik el az előző korok és igények térbeli megnyilvánulásait teljes egészében, hanem más olvasatban, új funkcióval felruházva tovább örökítik azokat, erősítve a helyi identitást.

F. O.: Nordhavn korábban ipari és kereskedelmi kikötőként üzemelt, közel a város szívéhez. Ma a növekvő városi népesség igényeire reagálva új, kompakt lakó- és irodanegyed születik itt. A félszigetet számtalan mesterséges csatorna szövi át ezzel minél több vízhez kapcsolódó helyzetet teremtve. A közösségi terek itt is változatosak, és építkeznek az elmúlt húsz év pozitív koppenhágai példáiból. Városi fürdő jött itt létre, hasonló a 2002-ben épült első városi tengerparti strandhoz /BIG Architects & JDS Architects/. A rendszeres használatra és bővülő igényekre válaszolva a Nordhavn szabadstrand integrált részeként szaunák is létesültek, kiterjesztve a tengerparti életmód mindennapi előnyeit az összes évszakra.

Egészen más léptékben, úszó mikrovárosrészre bukkantunk egy másik korábbi ipari kikötő területén. Összesen hat úszó sziget alkotja az Urban Rigger /BIG Architects, 2017/ diákok számára is megfizethető lakónegyedet, amelyet használt konténerekből alakítottak ki úgy, hogy kis közösségi tereket fognak közre. A lakóegységek mindegyike közvetlen vízkapcsolattal rendelkezik: a lakótérből közvetlenül ki lehet ugrani a vízbe és visszatérni. A nagy ablakok és a nyílt vízfelületek révén a szűk lakóterek térérzete megváltozik a tenger és a város az élettér részévé válik.

V. E.: Ahogyan a város minden pontján, itt is a rész és az egész harmonikus viszonyát látjuk. Ezt a városszövet mindenki rendelkezésére áll, a benne létrehozott "helyek" megteremtik a "helyzetet" a szabad, kényelmes és otthonos használat érdekében. Mivel a város tényleg mindenkié, ezáltal mindenki a sajátjaként képes használni. Ezek a fejlesztések kellettek ahhoz, hogy létre tudjon jönni a humánusan és építészetileg is fenntartható, nagyobb sűrűségű városi életmód, ahol megfér egymás mellett a kültéri jógaóra azzal, ha az irodából hazafelé valaki egyszerűen fürdőruhába bújik a parton és úszik egyet. A város tulajdonképpen a lakók közös platformja, amit mindenki a magának megfelelő módon és intenzitással tud használni.

Az 8 Houses /BIG Architects, 2010/ épülete emellett egy kompakt elképzelés tökéletes, tiszta példája. Különböző városi funkciókat sűrít magába, létrehozva a tömb mikroközösségét, melynek bensőséges működése nyitott a város felé is. Egész Koppenhága leképződik ebben a projektben. Multifunkciós, reagál a környezeti hatásokra és a társadalom igényeire, miközben az épület minden mozdulata indokolt, racionális és funkcionális. Tulajdonképpen a klasszikus kertváros vertikális újraértelmezése, amelyen egy szőnyegszerű, finoman mintázott sétány vezet végig mint utca. Ez egyben a közösségi élet helyszíne, az a terület, ahol kialakulhat a jószomszédi viszony, az a hely, ami nyitott mindenki számára, ezáltal megadva a kisvárosis hangulatot. Itt zajlik az élet minden velejárójával, és a házzal a tervezők egy életigenlő hozzáállást fogalmaztak meg, amely minden használó szempontjait figyelembe veszi. Hatalmas volumenű projekt, mégsem érezzük, hogy eltol magától: mozgalmas tömeggel és finom részletekkel ágyazódik a környezetbe, ahol a város és a legelő között átmenetet képez a ház. A város itt ér véget, és ez nem is fog változni. A teret innentől a természeti erők formálják.

V. E.: Hozzá kell tenni, ez a sűrűség fenntarthatóbb, mint a kiterjedt kertvárosok, így itt elérték, hogy az ökológia ne ütközzön a humán érdekkel, az életminőséggel. Egyféle hedonista fenntarthatóságot hoznak létre. Erre jó példa Koppenhága új szemétégetője is /Coppenhill, BIG Architects, SLA Architekts, 2005/, amelynél szintén nem érték be azzal, hogy egy kiváló épület született, amelyben a legmodernebb technológiával állítanak elő tiszta energiát. Hasonlóan a városi fürdőkhöz, a dánoknak meg kellett barátkozni a gondolattal, hogy a korábban szennyezett kikötők vízminősége - Koppenhága kék stratégiájának köszönhetően - már alkalmas fürdőzésre. Ez a projekt arra tesz kísérletet, hogy kirándulni és síelni hívja az embereket egy szemétégető tetejére. Ezáltal a szemétégető és közvetlen környezete is rekreációs funkcióval gazdagodik, a város szerves részévé válik, eltörölve a dánok előítéleteit egy szükséges, de nemkívánatos funkcióval kapcsolatban.

F. O.: A sípályát, ahogy a SEB BANK környezetét is, az SLA absztrakt erdeje kíséri. A növénykiültetés célja a helyi biodiverzitás növelése, melyet monitorozás révén a tervezők folyamatosan nyomon követnek. A tervezés és megvalósítás mellett ugyanis az utógondozást is vállalták: egyféle kutatásként az itt létrehozott társulást vizsgálva megfigyelhették, ahogyan számos nem tervezett, honos faj is megtelepedett a mesterségesen telepítettek mellett. Mivel a növényállomány faji összetétetele ma kétszerese a tervek szerint kiültetett növényfajok palettájának, kimondhatjuk, hogy a Coppenhill projekt nem csak új városi funkcióknak, de a természetnek is teret AD.