Kortárs séták Budapesten — túraajánló napjaink építészetéhez

én is azzal kezdem, üdv a projektnek, nagyon nagy ötlet, jó kezdeményezés. A megvalósiítás tekintetében azonban Bálint véleményéhez csatlakozom. Ha nagyon sarkosan fogalmaznék, azt mondanám, hogy század ennyi erőfeszítéssel és költséggel is meg lehetett volna oldani, úgy hogy számos más dologhoz tudna csatlakozni.

Egy gyakorlati aktivitásra buzdító honlapnak elsősorban nem "játékosnak és modern"nek kell lennie, hanem könnyen használhatónak és gyorsnak. 

Az ismertetésben viszont nem esett szó a mobilos használatról, ami szerintem sokkal fontosabb, mint  a karosszékből városnézés. Kipróbáltam.

A komment túl hosszú lett >> fotókkal, részletesebben itt

Nagyon fontosnak tartom a kezdeményezést, nagy várakozással is néztem elébe, és ezért meglehetősen kritikus is vagyok. Nagyon fontos lenne hogy a város jelentős épületei – akár egy-egy útvonalra fűzve – bekerüljenek a közbeszédbe, azt viszont nem értem, hogy miért így, hogy ennek a honlapnak mi volt a pontos célja és célközönsége? Talán a dolog fontossága és az elvárásaim miatt lettem ilyen szigorú, elnézést – mindenesetre: 

Először is a kezelőfelület: nagyon nehéz kitalálni, mi micsoda. Elsőre mint egy térképre dobált kártyacsomag – és mélyebbre tekintve az „odadobáltsági” érzésünk fokozódik. Nem értem miért nincs valami kevés kis használati utasítás (vagy csak nekem ilyen nehézkes?), és azt sem hogy a magyar nyelv miért csak második lehetőség. Nehéz a túrák odadobált számai között tájékozódni, ahogy – különösen a sűrűbb területeken – nagyon zavaróak az odadobált „kártyák”. Van eset, ahol a „kártyák” pont valamilyen linket takarnak ki így az használhatatlan(!!), más helyen az egyik a másikra takar rá, így az olvashatatlan (!!!). 

Nem szépek az épületeket jelző „hűtő-" vagy "világítótornyok”, mind egyforma, semmilyen utalást nem tartalmaznak az épület milyenségére – így szerinten nagyon nehéz (ismeretlenül) valamit megtalálni. Még az „infó-kártyákról”: nem értem, miért vannak szétszedve, miért nem fért a tervezők neve s a többi ugyanarra a kártyára mint az épület leírása. 

Aztán a forma: a legközismertebb térképes-légifotós alkalmazás a Google maps, ami kiválóan működik: személyre szabható, önálló térképeket hozhatok benne létre, helyek jelölhetőek meg és útvonalak, „linkesíthető” – így hivatkozható, és a légifotó nagyon szemléletesen és beazonosíthatóan mutat be mindent, ráadásul utca-házszámra kiválóan kereshető. Ehelyett itt van egy teljesen új felület egyedi programozással, ami (csak nekem?) nagyon lassú, nehezen kezelhető és navigálható, a térkép nagyon sematikus, és az alkotók bizonytalanságát is mutatja, hogy a térképen az egyes helyekhez egy Google-térkép (!!!) is mellékelődik – csak nyomatként (!!!), annak minden aktivitása és lehetőségei nélkül. Egyszerűen nem értem. 

Valószínűleg nem alkalmazom még elég magas szinten a technológiát (se GPS, se semmi ilyesmi), de tényleg nem értem, hogy miért elsősorban digitális ez a térkép, és van-e valós haszna a hely koordinátáinak és a QR-kódnak – akkor amikor itthonról is ilyen borzasztó nehezen navigálok a felületen, nem tudom, ez mennyire életszerű (tényleg nem tudom, nincsenek ilyen szerkezeteim). Egy jól összeszetett, tartalmas, pici füzet a zsebben – nem tudom hogy a telefonra optimalizált változat tud-e többet nyújtani a hagyományos, nyomtatott bédekkerell szemben. (A GPS-koordináták sok-sok számjegyét egyenként kell bepötyögni?... Ehhez nem értek – vagy erre van a QR kód? Akkor viszont miért kell feltüntetni a hosszú-hosszú számot, ha nem aktív? Vagy valamit félreértek?) 

És ha már tartalom: lehet hogy még a kezdeti stádium teszi, de ez sem következetes: a tervezők hol csak név szerint felsorolva szerepelnek (mintha magánemberként jegyeznék a házat – Széchy uszoda), másutt másnál csak a cég olvasható – itt viszont nem derül ki, ki is van a munka mögött, amit sajnálok (pl. Gresham). Tekintve hogy külön kártyán van, így az ismertető elolvasása után felesleges macera az újavbb kattintássor az építészek kiderítésére. Apróság, de azon is meglepődtem, hogy az Andrássy úton álló Egeraat felújította irodaház kapcsán egy „távolról is látszó” képződményről ír a szöveg (tetőtéri tárgyaló). Csalódás érheti a biciklistát, ha keresni kezdi: a műemlékesek nagyon határozott előírásainak következtében a képződmény szinte se közelről, se távolról nem látszik. Furcsállom azt is, hogy a Paulai Ede utcai „iker” nem kapott külön szócikket. 

Magam az épületek körét bővítettem volna 89 előttiekkel is, sajnálnám, ha a mindenkori biciklista csak úgy elhúzna a negyvenes-ötvenes-hatvanas évek remek és fontos házai előtt. 

Elnézést mindezért, csak remek lehetőség lenne egy ilyen térkép, és nem értem, miért támaszt annyi akadályt az egyszeri használó elé. Ahogy azt sem értem, miért nem a zsebemben van, és miért itt kell küzdenem vele a gép előtt. Pardon.