/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Épülettervek/Hallgatói terv

A veszprémi ”Úttörőház” felélesztése – Kovács Regina diplomaterve

1/30

Forrás: Kovács Regina

?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
?>
Forrás: Kovács Regina
1/30

Forrás: Kovács Regina

A veszprémi ”Úttörőház” felélesztése – Kovács Regina diplomaterve
Épülettervek/Hallgatói terv

A veszprémi ”Úttörőház” felélesztése – Kovács Regina diplomaterve

2021.06.03. 20:44

Projektinfó

Földrajzi hely:
Magyarország, Veszprém

Építészek, alkotók:
Kovács Regina

Cég, szervezet:
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Kreatív-közösségi ház

Tervezés éve:
2020-2021

Stáblista

Tervező: Kovács Regina

Építész konzulens: Szabó Levente DLA (BME Középülettervezési Tanszék)

Kovács Regina diplomamunkájában szülővárosának egy eddig számára kevésbé ismert területére tervezett kreatív-közösségi házat, amellyel egy Veszprémben jelenleg hiányzó funkcióra igyekezett választ adni és a helyiek számára újból használhatóvá tenni egy olyan helyszínt, amely egykor a fiatalok legjelentősebb találkozópontja volt.

Diplomatervem helyszínének Veszprémet, a szülővárosomat választottam, a városon belül viszont egy olyan helyet kerestem, amely kevésbé volt ismert számomra. Ez lehetőséget adott az otthonos környezeten belül egy új helyszín, terület, és a hozzá kapcsolódó történetek, rétegek mélyebb megismerésére. A már előre kigondolt helyszínválasztást pozitívan befolyásolta a tény, hogy Veszprémet 2023-ra Európa Kulturális Fővárosává választották, ezzel aktualizálva, és valós hátteret adva a tervnek.

A választott tervezési telek a városközpont közelében, a Jutasi út és a Kopácsi utca, valamint családi házas telkek által határolt háromszög alakú területen helyezkedik el. Ezen a helyszínen állt egykor a veszprémi „Úttörőház", később Gyermekek háza, mely Zalaváry Lajos és a KÖZTI tervei szerint épült 1978-ban, azonban 2008-ban elbontották elhanyagolt állapota és fenntartásának magas költségei miatt. Az elhelyezkedésének és panorámájának köszönhetően is értékes telek azóta üresen és kihasználatlanul áll. Számomra sokáig ez a terület, és maga az épület jelenléte (vagy mára hiánya) ismeretlen maradt, mivel mire a célközönségnek szánt korosztályba léptem, az intézmény már nem üzemelt.

Forrás: Kovács Regina
2/30
Forrás: Kovács Regina

A tervezési helyszín tágabb környezetét vizsgálva fogalmazódott meg a beavatkozás városi rendszerbe való beilleszkedésének gondolata, mely koncepciónak meghatározó eleme a telek városon belüli előnyös elhelyezkedése. Az autóbuszpályaudvar és a centrum környezete frekventált terület, ezek közelsége felértékeli a helyszínt, valamint a telket délnyugatról határoló Kopácsi utcán lefelé tovább haladva elérünk a Séd-patakhoz, mely mentén egy kialakított sétaútvonal köti össze a belvárost és a település több látványosságát. Továbbá a Kopácsi utca ellenkező oldalán áll a Völgyikút Ház szabadidős központ, mely a domboldal a Vár szemszögéből látott panorámáját nagy mértékben befolyásolja homogén, tektonikus tömegével.

1978-ban készült el az eredetileg Ernst Thälmann Ház névre hallgató megyei gyermekintézmény, de „Úttörőház"-ként maradt meg a köztudatban. A mai veszprémi középgeneráció emlékezetében fontos szerepet játszik az egykori megyei úttörőközpont. Sok helyi és megyebeli diák és óvodás kezdte itt meg iskolán kívüli, szabadidős szakköri „karrierjét", és a legtöbben örömmel gondolnak vissza erre az időszakra, az itt eltöltött időre, az épület kínálta rengeteg lehetőségre.

Forrás: Kovács Regina
3/30
Forrás: Kovács Regina

Veszprém megyeszékhelyként és a térség központjaként kiemelt szerepet tölt be a kulturális, közösségi és az oktatás szempontjából is a környék életében. A Veszprémben működő iskolák, mind a helyi, mind a környező települések diákjait a városba gyűjtik. A több különböző típusú kulturális helyszín és esemény ellenére hiányzik jelenleg a környékről egy olyan közösségi intézmény, mely kiemelten a fiatalokat szólítja meg, és számukra biztosít különböző lehetőségeket, amit a mára elbontott „Úttörőház" biztosított egykor. A választott helyszínhez, az annak idején rendkívül népszerű épülethez és az itt zajló kreatív programokhoz, közösségi élethez köthető emlékek miatt kialakulhat egy olyan nosztalgikus hangulat és szellemi kapcsolat, ami megmozdíthatja a város lakosságát, átalakítva, „visszaalakítva" a területet egy olyan vonzó célponttá, amely megtölti élettel az egész területet és az új épületet.

Az egykori "Úttörőház" funkciójának felélesztésével és újragondolásával, mai kreatív lehetőségekkel való felruházásával, illetve a telek megnyitásával szeretne bekapcsolódni a tervezett épület a város közösségi életébe.

A választott telek egész területe megnyílik és közparkká alakul, amin belül működne az új épület. A tervben megfogalmazott beavatkozás kísérletet tesz a telek megnyitására, hogy a városközpontból, de akár a vasútállomás felől érkező látogatókat és helyieket is az épület tömege mellett végighaladó, parkot átszelő gyalogúttal összekösse, rákapcsolja és továbbvezesse a Séd-völgyi sétaútvonalra.

A feltáruló közparkon belül működne a kreatív-közösségi ház, mely próbál a mai igényeknek megfelelve lehetőséget biztosítani a város iskoláiba járó diákoknak, fiataloknak szabadidejük közösségben való eltöltésére, kreatív és digitális készségeik fejlesztésére. Továbbá különböző rendezvények, előadások, kiállítások, akár koncertek is helyet kaphatnak az épületben, és a kültéri helyszíneken is, akár az Európai Kulturális Főváros év programsorozat keretein belül is.

Forrás: Kovács Regina
1/30
Forrás: Kovács Regina

Célom volt megőrizni a terület bejárása során tapasztalt feltárulás élményt, így egyik fő szemponttá vált, hogy az új kialakuló tömeg ne vegyen el a telek egyik fontos adottságából, a látványból. A két szintes épület a meglévő terepviszonyokhoz igazodva részben a földbe bújva helyezkedik el, támfalként áll bele a domboldalba, közvetlen hatósugarában formálva a körülötte lévő területeket. A terep lejtése ráfut az épület tetejére, mellyel a ház visszaad a parknak a beépítés által „elvett" területekből és a tetősíkon folytatódik a zöldterület.

A tömeg formálásánál kiemelkedő illeszkedési pont, megfogható, kapaszkodó hiánya miatt indult a terv olyan irányba, hogy a szabálytalan, lejtős telken belül egy szabályosan szerkesztett forma alakult ki, melyet a benne elhelyezett funkciók kapcsolatai, arányai alakítottak. A tervezés előrehaladtával rajzolódott ki a belső szerkesztés raszterhálóra rögzítésével a négyzet alaprajzú tömeg, mely kontrasztba helyezkedik, de határozott jelként jelenik meg a szabálytalan területen. A támfalas tömegen belüli belső udvarra szerveződő, befelé forduló az épület, adott esetben ki tudja zárni a környezetet és a park többi részét, ugyanakkor, kültéri részekhez kapcsolódva együtt is tud működni. A szigorúan szerkesztett szabályos tömeg minden irányból kivágásokkal, beharapásokkal tagolt, melyek más és más helyzetet teremtenek.

Forrás: Kovács Regina
25/30
Forrás: Kovács Regina

A funkciók elhelyezkedésük szerint három részre oszlanak. Az épület fő gyújtópontja és élettere a közösségi tér. Ez a tér az összekapcsoló elem, ide érkezünk meg mindkét szinten, elosztótér és közlekedő mag, ehhez kapcsolódnak a különböző termek, egyéb funkciók. A felső szinten egyik irányban a rendezvényekhez kapcsolódó funkciók, a másik irányban pedig a kreatív, csoportos foglalkozások terei kaptak helyek.

Forrás: Kovács Regina
16/30
Forrás: Kovács Regina

Az épület tömege monolitikus, terepbe vájt „barlangszerű", támfal jellegű. Ezt a hatást szeretné kihangsúlyozni a homlokzat szerkezeti megoldása is. A kő támfal kortárs alternatívájának úsztatott monolit kő-beton kéregfal homlokzat készül, a külső vasbeton kéregbe a helyben bontott dolomit, valamit a környékről származó bazalt kövek kerülnek beépítésre. A belső terek fa anyaga lágyítja, ellensúlyozza a külső keményebb megjelenést, ugyanakkor a vasbeton falak a belső térben is szabadon, őszintén megjelennek.

Diplomatervemben igyekeztem Veszprémben egy jelenleg hiányzó funkcióra választ, alternatívát adni, a beavatkozással a területet a környezetének „vérkeringésébe" integrálni, és a helyiek számára újból használhatóvá tenni és feléleszteni egy olyan helyszínt, mely egykor sok gyermeknek és fiatalnak volt fontos.

 

Kovács Regina

 

Szerk.: Sulyok Georgina

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk