Közbeszerzést írnak ki a Madách tér tervezésére

@Pákozdi Imre: Hm. Hát, amikor eleve a nap nagy részében alig lehet kijutni a Király utcából kocsival, mert elérte kapacitáshatárát, akkor mindenképpen mélygarázsra van szükség a 3 metró-, két villamos és egy buszvonallal ellátott, eleve zsúfolt területen... (Mint ahogy a hamvába holt Városháza Fórumhoz előírt 1500 parkolóhely is lényegesen javította volna a belváros levegőminőségi és forgalmi helyzetét.) Miért lenne hozzáférhetetlen egy munkahely garázs nélkül a belváros kellős közepén? Isten mentsen meg minket attól, hogy Budapest belvárosa is egyes németországi vagy angliai városokhoz hasonlóan a forgalmat vonzó és a városképet romboló parkolóházakkal legyen teletűzdelve. Aki meg mindenképp autóban szeretne ide érkezni, ajánlom a főváros számos taxitársaságát.

Én értékelem, hogy egyre több olyan kerület van, aki felvállalja az (ingyenes) közterületi parkolóhelyek megszüntetését az őt gúzsba kötő, a köztér aránytalan használatához ragaszkodó autóslobbival szemben. Azzal együtt, hogy egyes munkahelyek stb. tényleg emiatt költöznek el, tudom sajnálni őket.

@airdace: Igen, a dilemma ez. Úgy megtartani a lakókat és úgy vonzani a vásárló- és látogató közönséget a Belvárosba, hogy kiszűrjük az átmenő forgalmat. És mindezt egy olyan város belvárosában, amelyről tudjuk, hogy óriási, napi lüktetésű be- és kiáramlás centruma.

Ez egyrészt az agglomeráció színvonalas tömegközlekedésével oldható meg, másrészt a fő forgalmi ütőerek mentén elhelyezett parkolóházakkal, P+R területekkel. A Soroksári út – M5 - Üllői út – Jászberényi út – Kerepesi út – M3 – M2 – Váci út – Szentendrei út – Bécsi út – Budakeszi/Hűvösvölgyi út – Budaörsi út – M7 - Kamaraerdei út – M6 irányok felől parkolási és tömegközlekedési csomópontokat kellene biztosítani, amelyektől kezdve a személygépkocsival való beutazást lépcsőzetesen nehezíteni, drágítani célszerű. A parkolók/parkolóházak tömegközlekedési végpontok is legyenek, ahonnan buszsávokon közlekedő buszok, és villamosok hordják tovább a népeket a Belváros (tehát a Hungária krt. ill. a Nagykörút) felé. Ne gondoljunk nagy beruházás-igényre: ezek a forgalom-megállító helyek természetes módon akár a meglévő nagy, városszéli bevásárlóközpontok és azok óriási parkolói is lehetnek. Ugyanakkor gondoskodni kell az agglomerációs kiindulópontban, a községi busz/villamos/HÉV/MÁV állomásokon történő parkolásról is, de a budapesti belvárosi parkolásról, úgyszintén. Utóbbiról egyrészt a Belvárosban lakók megtartása érdekében, másrészt azért, hogy a legelszántabb autózók behajthassanak és biztonságban parkolhassanak. A Madách téren vagy az alatt, akár jó drágán, viszont fenntartva a Belváros, és ezzel a Város gazdasági erejét és fényét. Ők ugyanis a legtöbb pénzt költő vásárlók, ügyfelek és vendégek, akik amúgy már régen elpártolóban vannak a Belvárostól és plázákban parkolva költik a pénzt (nem utolsó sorban azért, hogy elkerüljék a buszokon és villamosokon valamint az utcákon tengődő hajléktalanokat; utóbbiak ui. a plázákba nem léphetnek be).

A Király utcai kihajtás a Károly körútra tényleg neuralgikus pont, de megkockáztatom, hogy nem a Madách tér ill. a mögöttes erzsébetvárosi dzsumbuj helyi forgalma miatt, hanem a Károly körút túlterheltsége okán. Ha ott forgalomszámlálást tartanának, állítom, hogy négy kocsiból kettő vagy észak-pesti vagy a Városligeten túli célpontot jelölne meg.

Összefoglalva, a Budapestre beáramló forgalmat gyűrűs zónánként fékezném meg, ahol - ismétlem - a legkülső zónát az agglomerációs községekben (nagyrészt Budapest költségvetéséből) megépítendő parkolási lehetőségek jelentenék. A bejutást, a Belvároshoz közelítve, az autók számára egyre drágábbá és lassúbbá tenném (a parkolóházak és a buszsávok következetes rendszerével), miközben a körutakon a forgalmat megkönnyíteném. Beleértve a Nagykörutat, ahol sűríteni célszerű az "üzemi célú” parkolóhelyek számát, hogy az áruszállítók és a taxik ott, és ne a forgalmi sávban vesztegelve rakodjanak. 

@airdace: Még valami. Ha egy városrészt zöldebbé tennénk és forgalmát csökkenteni kívánjuk, akkor elsősorban azt gondoljuk meg, hogy miféle objektumo(ka)t működtetünk ott. Mert lehet csillapítani a Csarnok tér forgalmát, és megharmadolni a parkolóhelyek számát, de előtte tessék kitelepíteni onnan a Corvinus Egyetemet és a Vásárcsarnokot :-). Ugye hogy nonszensz? Ám ha egyszer már ott van ez a két, brutális forgalmi igényű intézmény, akkor biztosítsunk hozzáférést (autóval is), mert különben, vásárlók híján, megbüdösödik a hús  a Nagycsarnokban, amint az  konkrétan megtörtént a 4-es metró és a Szabadság-híd együttes felújítása idején. Időszerűnek azért érzem ezt a szempontot, mert Budapesten, most, éppen két helyen szándékoznak elkövetni a megfontolatlan forgalomsűrítés és zöldfelület-csökkentés hibáját: az Orczy-parkban, az NKE odatelepítésével, valamint a Városligetben, a "Múzeumi Negyed" megépítésével. Miközben mindkettőt - Bardóczival szólva - valamelyik barnamezőn kellene megvalósítani, pl. a Rákosrendező és környékének 2,5 négyzetkilométerén. Amit feldobna a fentiekre szánt mérhetetlen pénz, nem pedig lerombolna, mint a Városligetet és az Orczy-kertet.

@Pákozdi Imre: Az Orczy-kert egy katonai akadémia "udvara" volt eredetileg is. Jelenlegi kihasználtsága messze az eredeti alatt van.  A komplexum jelentős része például a lóval közlekedés kiszolgálására épült eredetileg is -ma egyéb funkciók találhatóak benne-, szal van ott hely egy az eredeti birodalmi léptékű magyar hadiakadémiához képest kisded egyetem közlekedési infrastruktúraigényének is. Nem ez a baj vele, hanem, hogy mit keres a város közepén, hiszen a természetes helye Szentendrén lenne a gyakorlótér mellett. Strukturálisan átgondolatlan ad-hoc ötlet a NKE urbánus zónába telepítése, hiszen itt csak fogyatékosan építhető ki a funkciókhoz szükséges intézményrendszer, különös tekintettel a kiképzési célú létesítményekre, mint a sportpályák, lő- és gyakorlóterek. Az is szempont kellene legyen, hogy a titkosszolgálatokat is kiszolgáló intézmény ne legyen ennyire reflektorfényben a város közepén. Meg persze nem ártana, ha a XIX. századi palota helyett oktatási célokra megfelelő modern épületekben zajlana a képzés.

Az NKE beházasítása a Ludovika épületébe egy cári jellegű döntés. Éppen csak nincs körülrajzolva a terveken az kényúr mutató ujja.

@blogen: Nahát! Én sose gondoltam volna, hogy egyszer blogen minden szavával egyet fogok érteni! :-)

@bardóczi: A "minden egyes" azért túlzás. Az utolsó kétharmaddal én is egyetértek, és valóban, ezek blogen hozzászólásának legfontosabb részei. Ám, hogy az Orczy-kert a Ludovika udvara lett volna? Ez legalább 140 éve nincs így. Az Orczy-kert az 1870-es évek óta közpark volt, a szélén található otromba és értéktelen beépítések nélkül, ám közvetlenül csatlakozva eredetileg a Korányi Sándor utca túloldaláig terjeszkedő Füvészkerthez. Amelynek helyére a múlt századfordulón a Klinikák, nevezetesen a mai Üllői út 78/a címen elhelyezkedő kb. négy, szép klinikai épület került. Az Orczy-lert mentén egyedül az Üllői út mentén voltak laktanyaépületek.

@Pákozdi Imre: A Ludovika "udvara" volt. A XIX. század közepén volt egy olyan hamvába holt törekvés, hogy közterület váljon belőle, ami csak jogilag valósult meg, de a század végén végül hivatalosan is átadták az hadiakadémiának, mint gyakorlóteret. Maga a főváros nem is törekedett a közterületté formálásban, hagyták leromolni és lumpen elemek tanyájává válni, végső soron csak az Akadémia tudta hasznosítani és így az övé is lett egy fővárosi kitérő után.

@blogen: Utánanéztem, lényegében igaza van. 1891-ben a Ludovika megkapta az ezerhétszázas évek végétől száz éven át néha magán- néha közcélú Orczy-parkot, amelyet éppen akkoriban (1873-ban) hoztak rendbe. A terület csak a II. világháború után került vissza a fővároshoz. Tanulság: amiután az egyenruhások lenyúlják az Orczy-kertet, Magyarország elveszít két világháborút. Tessék mondani: kell ez nekünk?

@Pákozdi Imre: Jajj, ne demagógkodjunk! Egyrészt már az 1800-as évek elején a Ludovika építésekor a Ludovika tulajdonába került, ahonnan csak a polgárháború és a kiegyezés közti önkényuralom idejére vált a főváros részévé, és már a század közepe után megindult a gyakorlóterek kialakítása az Orczy kertben, az akadémiának átadás csak formaság volt, egy akkor már évtizedes állapot szentesítése.

Másrészt pedig mind abban az időszakban, amikor a hadiakadémia tulajdonában volt, mind abban, amikor csak használta, több háborút nyertünk, mint amennyit vesztettünk és világháborúból is csak másfelet vesztettünk, hiszen az elsőt félig megnyertük (breszti béke!) Az alábbi listákban minden olyan háború szerepel, amiben a magyar királyi, forradalmi, köztársasági és gyarmati haderők és csapattestek résztvettek a mindenkori magyar állami/királyi/idegen hatalom utasítására:

GYŐZELMEK:aszimmetrikus és intervenciók:1829 - rabati intervenció (háború a kalózok ellen) (de jure)1853-1856 - havasalföldi intervenció (de jure)

gyarmati háborúk:1878 - boszniai intervenció (de jure)1899-1901 - kínai intervenció (boxerlázadás leverése)

regionális és helyi háborúk:1848 - osztrák/magyar-piemonti (de jure)1864 - osztrák/magyar-dán (de jure)1914-1915 - osztrák/magyar-szerb háború (de facto)1916-1918 - osztrák/magyar-román háború (de jure)1939 - magyar-szlovák háború (de jure)1941 - magyar-jugoszláv háború (de facto)

kontinentális háborúk:1914-1918 - osztrák/magyar-orosz háború (de jure)

VERESÉGEK:regionális és helyi háborúk:1859-1860 - osztrák/magyar-szárd/francia (de jure)1866 - osztrák/magyar-porosz/olasz (de jure)1919 - Tanácsköztársaság honvédő háborúja (de jure)

kontinentális háborúk:1914-1918 - osztrák/magyar-antant háború (de jure)1941-1945 - magyar-szovjet (második világháború) (de jure)

VÉGEREDMÉNY:aszimmetrikus és intervenciók (győzelem:vereség) 2:0gyarmati háborúk (győzelem:vereség): 2:0regionális és helyi háborúk (győzelem:vereség): 6:3kontinentális háborúk (győzelem:vereség): 1:2

Ez egyáltalán nem rossz. Ha viszont azt az időszakot nézzük, amikor az Orczy-kert a főváros használatában és tulajdonában is volt, az már nem alakul ilyen szépen:

GYŐZELEM:gyarmati háború:1968 - csehszlovákiai intervenció (de facto)

VERESÉG:gyarmati háborúk:1956 - magyar-szovjet (dekolonista felkelés) (de facto)2003-2004 - iraki háború (egyoldalú kivonulás) (de facto)

aszimmetrikus és intervenció:2001-2013 - afganisztáni intervenció (de facto)

ÖSSZEGZÉS:gyarmati háborúk (győzelem:vereség): 1:2aszimmetrikus és intervenció (győzelem:vereség): 0:1

Azt az időszakot, amikor az Orczy-kert már létezett, de a hadiakadémia még nem, nem számítottam ide (5 kontinentális vereségre 2 győzelem +2 intervenciós győzelem és egy regionális döntetlen). A kert akkor amúgy is magántulajdonban volt. Szal óvatosan a demagógiával! :)

@Pákozdi Imre: Amúgy itt jegyezném meg, hogy Pákozdi úr tévedése azon alapulhatott, hogy nem tartjuk nyilván a magyar háborús áldozathozatalt. Még az első és a második világháború magyar hőseinek sincs központi emlékműve Budapesten, nemhogy a jobbára magyar győzelemmel végződő regionális és helyi háborúinknak. A majdnem teljesen elfeledett gyarmati háborúknak pedig emléke sincs, pedig az utóbbiakban (bosznia, kína, 56, 68, irak) is elesett hatezer magyar katona és felkelő, akik közül hozzávetőleg 3400 gyarmatosítás közben, míg 2600 gyarmatosítók ellen harcolva. A legtöbb európai országban a gyarmati háborúk hőseinek is vannak szép emlékművei, köztük a kedvencem, a liszaboni:

http://3.bp.blogspot.com/-eI_ejyyb17I/T9xagaLz1JI/AAAAAAAATtg/vV8j89RwU-Q/s1600/1.jpg

http://img44.imageshack.us/img44/2986/9573800.jpg

http://c6.quickcachr.fotos.sapo.pt/i/Gc10748f7/9136754_GnKey.jpeg

A budapesti közterületeken is elkelne néhány tucat háború emlékmű, köztük néhány nagyformátumú is, mert van mire emlékeznünk. Ehhez képest gyakorlatilag az egyetlen létező és méltó kialakítású központi háborús emlékművünk az 56 dekolonista felkelés emlékműve a Városligetben. Kezdetnek a Petőfi-híd visszakaphatná a tengerészemlékművét, aztán jöhetne szépen sorba a többi. Az emlékművek viszonylag olcsóak és szimbolikusak, azt hinném, hogy egy csóró kormány, ha már igazán építeni nem tud, akkor legalább a szimbolikus térben nekiveselkedik történelemórát tartani!

@blogen: Túl komolyan veszi, amit írtam, blogen :-). A kert története röviden: http://hu.wikipedia.org/wiki/Orczy-kert 

@Pákozdi Imre: A magam részéről pacifista lennék, ha nem lenne ez teljesen abszurd, ám akkor sem szeretném, ha az emberiség legutálatosabb szokásának, nevezetesen az egymás ölésének amit ugye háborúnak nevezünk, lépten nyomon emlékműveket állítanánk. Talán mégsem egymás lemészárlására kellene büszkének lennünk de facto és de jure.

Volna számtalan egyéb büszkeségre okot adó esemény megörökítésére való emlékmű ötlet, ami nem jár özvegyek és árvák tömegeivel és egyéb nyomorúsággal.

Egy figyelemreméltó ötlet viszont van blogen írásában, ha már megkerülhetetlenül háborúsdit kell folytatnunk békeidőben is, aminek mindenféle illedelmes beceneve van, nemzetvédelem meg ilyesmik, akkor arra kiváló helyszín lenne a Szentendrei úton időtlen idők óta kornyadozó szovjet csapatok által hálistennek elhagyott, égigérő dzsuvával borított terület pl.Orczy kert és történelem-visszaépítő hevületben fogant Ludovika helyett.

Na és ha már demagógia,akkor ebben a számomra elképesztő háborúsemlékmű dömpingben is van ilyesmi, nem is kevés bár igen rafináltan.