Kozmikus vízió - Asztronóm Csillagászati Központ

Galaxis útikalauz stopposoknak – a könyv, pontosabban egy stoppolás közbeni űrmegálló juthat az ember eszébe Francsics László diplomamunkájáról, aki csillagászati központot tervezett a Népligetbe a téma iránt érdeklődök számára. Nem csupán az épület funkciója, hanem a megjelenése is futurisztikus.

Az Asztronóm koncepciója
Az Asztronóm a csillagászat iránt érdeklődők számára, illetve azok megszólítására épül, akik még nem ismerkedtek meg a csillagászat tudománya által feltárt világgal. A high-tech építészet technológiájának és a digitális építészet eszközeinek alkalmazásával olyan helyszínt teremtek, mely a látogatók felé médiacsatornaként működik. A társadalom mai, plázadizájnhoz szokott kultúrájába betörni képes, figyelemfelkeltő formavilágot támogató építészetet alkalmazok, mely egyúttal a kor világmindenséget kutató szupertudományának világából is megsejtet, közvetít valamennyit.

Az Asztronóm építészeti megfogalmazása
Az Asztronóm közvetlen környezete a Népliget délnyugati sarka, a Planetárium és a Könyves Kálmán körút környéke. A meglévő épületek által kijelölt irányokra egy háromszögekből álló struktúrát helyeztem, melynek a középpontját a Bay Zoltánról, a radarcsillagászat megalapítójáról elnevezett háromszög alakú tér alkotja. A háromszög egyik csúcsában a Planetárium, a másikban az Asztronóm helyezkedik el, a harmadik csúcs üres, onnan az Asztronóm jellegzetes nézete látszódik. A háromszöges struktúra az épület belsejében is folytatódik.

Az Asztronóm épülettömege talapzatra, illetve testre tagolódik. A talapzat a csillagászat tudományának ősi, mitikus oldalát hirdeti. Formája a prehisztorikus kor első fennmaradt, csillagászati ismeretekről is tanúskodó építészeti emlékeire, a halomsírokra, kurgánokra emlékeztet. Az építészeti megjelenésében tömör, földdel elfedett épületrész csak kevés nyílással áttört, azokat látszóbeton szegély keretezi. Belsejébe hosszú folyosó nyúlik, mely a főbejárathoz vezet, illetve azon belül is folytatódik.

A test a hasonló alakúra rajzolt földhalmon, a talapzaton nyugszik. Csillogó felszínét fényesre polírozott tükörszerű rozsdamentes acéltáblák teszik „égi tárgy" szerűvé. Formáját egy kozmikus vízió, lehetséges csillagvárosok (galaxisok) közötti kölcsönhatás gravitációs erőtere formálja meg. A kozmosz hatalmas tömegű égitestei által elhajló tér részletét 2 dimenzióssá redukáltam, és az építészeti tér 3 dimenziójában kétszer görbült felületként ábrázolom. A test egy monolitikus erőtest, melynek a belső szerkezete az egyenletes, a struktúrálatlan és izotróp kozmikus tér szerkezetét modellezi, határoló-felülete pedig a kétszer görbült térfelület. A test erői a föld mélységébe futnak, de a talapzat ezt elhantolja a kívülről bámészkodók szeme elől.

A látogató a talapzatba érkezik. A talapzat középpontjában függőleges nyílás néz felfelé és lefelé, átdöfi a talapzatot és a testet, kijelöli az építmény középpontját és az erők tömegközéppontját is. A tömegközéppontban, azaz a centrumban a szingularitás látható. A szingularitás az a hely az univerzumban, melyben a tér görbülete végtelen, az idő megáll, nincs se kiút, se anyag, se létezés. Nincs fizikai elmélet, mely leírná, mi rejtőzik ott. A szingularitás a galaktikus gravitációs erőtér velejárója. Építészeti eszközök segítségével a látogatót olyan helyre vezetem, ahol az Univerzum ezen elérhetetlen pontja mégis megérinthetővé válik. A talapzat belsejében, az Asztronóm tömegközéppontjában a függőleges tengelyt a végtelenbe görbülő tér víziója tölti ki.

A központi csarnokban, a talapzat belsejében rideg, tömör, borítás nélküli vasbeton galériáról függőleges irányban tárul fel a tér.  Ennek a térnek a legmeghatározóbb eleme a szingularitást ábrázoló, a tető síkjából a mélybe folyó üvegtölcsér. Az üvegtölcsér áthalad a csarnok padlóján lévő áttörésen, és a mélybe tart. Egy szinttel lejjebb egy szűk sötét helyen a látogató mégis megérintheti. A központi csarnokból a tér felfelé tágul, ahol feltárul a test más természetű, világos, tiszta sci-fi hangulatát idéző világa.

Megjegyzés: A forma keresésénél célom volt a 20. század fizikájának egyik felismerése, a tér görbületének bemutatása. Csillagászati ismereteim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a tér természetének kutatása és megismerése döntő jelentőséggel bír a világegyetem megértésében. Ezt a tényt eddig mindegyik csillagászati, vagy tudományos témájú épület figyelmen kívül hagyta.

Asztronóm - Meeting the Universe
Az Asztronóm tematikus, átjárható, szintenként lineárisan is bejárható, a világegyetemről alkotott képünket bemutató tárlatot kínál a látogatónak. A tárlat dinamikus, technológiája a digitális kép és filmvetítés, mely az épület több helyszínén interaktív, illetve térhatású vetítéssel kombinált. A tárlat strukturált, szisztematikus és tudományosan hiteles, a látogatónak az állandó vagy éppen az aktuális témával kapcsolatban juttat információt. Az Asztronóm világa bepillantást nyújt a nagy obszervatóriumok, kutatóközpontok életébe a távcsövek ccd-kameráiról, és magukról a távcsövekről érkező folyamatos élőképek vetítésével. A látogató térhatásúként megjelenített, körbejárható galaktikus térképek (Sloan Digital Sky Survey (SDSS)) adataiból, illetve a Millenium Simulation térbeli szupermodelljéből és más csillagászati térbeli modellekből alkotott virtuális térben is sétálhat.

Az Asztronóm funkcionális felépítése
A digitális tárlat 3 emeleten, 250 m²-en van az Asztronóm falára vetítve, ebből 50 m² térhatású vetítés. A tárlatot audio-műsor kíséri. A látogató érintőképernyős konzolok segítségével tájékozódhat, hívhat le adatokat, kereshet kérdéseire válaszokat. Az első emelet tere zárt, falain bevezető, összefoglaló, vagy éppen az aktuális időszaki kiállítás látható. A második és a harmadik emelet szervesen kapcsolódik egymáshoz, a két szint egy végtelen, önmagába forduló téregyüttest alkot. Ezen a két szinten helyezkedik el a tárlat főbb attrakciója, az úgynevezett mélyvetítő terem, mely egy perspektivikus hatást erősítő szűkülő tér, benne 32 m²-es ritkaszövésű vászonra vetítve 5 rétegben láthatóak a távolság szerinti elhelyezkedésük alapján sorrendbe állított égi jelenségek fotográfiáit, mozgóképeit.

Az Asztronómról számokban
Bruttó alapterület:    825 m²
Nettó épületterület: 1595 m²
Építménymagasság:   17,2 m

Asztronóm - Csillagászati Központ, Budapest, diplomaterv

tervező: Francsics László Budapesti Műszaki Egyetem, Műszaki Kar, Építészmérnöki Tanszék
építész konzulens: Lázár Antal DLA
opponens: Ferencz Marcel
épületszerkezeti konzulens: Dobszay Gergely
tartószerkezeti konzulens: Armuth Miklós
építéskivitelezési konzulens: Klujber Róbert
épületgépészeti konzulens: Viczai János
tervezés éve: 2009