Épülettervek/Hallgatói terv

Közösségi kutyás park Sopronban

1/13

Az épület jelenlegi állapota (utcafront), fotó: Pribojszki Kata

Az épület jelenlegi állapota (utcafront), fotó: Pribojszki Kata
Az épület jelenlegi állapota (belülről), fotó: Pribojszki Kata
Tervezett tevékenységek bemutatása
Térszervezési ábrák
Modellfotó (utca felőli oldal), fotó: Pribojszki Kata
Modellfotó, fotó: Pribojszki Kata
Látvány: utca felőli homlokzat
Látvány: a belső folyosó és a park
Látványterv - új és régi kapcsolata
Látványterv - új és régi kapcsolata
Látványterv - új és régi kapcsolata
Látványterv - új és régi kapcsolata
Pribojszki Kata
?>
Az épület jelenlegi állapota (utcafront), fotó: Pribojszki Kata
?>
Az épület jelenlegi állapota (belülről), fotó: Pribojszki Kata
?>
Tervezett tevékenységek bemutatása
?>
Térszervezési ábrák
?>
Modellfotó (utca felőli oldal), fotó: Pribojszki Kata
?>
Modellfotó, fotó: Pribojszki Kata
?>
Látvány: utca felőli homlokzat
?>
Látvány: a belső folyosó és a park
?>
Látványterv - új és régi kapcsolata
?>
Látványterv - új és régi kapcsolata
?>
Látványterv - új és régi kapcsolata
?>
Látványterv - új és régi kapcsolata
?>
Pribojszki Kata
1/13

Az épület jelenlegi állapota (utcafront), fotó: Pribojszki Kata

Közösségi kutyás park Sopronban
Épülettervek/Hallgatói terv

Közösségi kutyás park Sopronban

2014.09.07. 11:00

Projektinfó

Földrajzi hely:
Sopron, Magyarország

Építészek, alkotók:
Pribojszki Kata

Közösségi kutyás park

Tervezés éve:
2014

Stáblista

Témavezetők: Hadas László - építész, főtanácsadó
Herceg Tamás - építész, egyetemi adjunktusBelső konzulens:Halácsi Katalin - doktorandusz

Letölthető dokumentumok:

Adott egy pár éve leégett, használaton kívüli ipari épület. Egykor a soproni gyertyagyár raktára volt. Ma négy fal, és egy sajátos látványelem a városi környezetben. Pribojszki Kata diplomamunkája az 1907-es épület város életébe való újraintegrálását kísérli meg, egy olyan funkcióval, amit nem is olyan lehetetlen élőnek látni, egy lakótelep szomszédságában.

Magyarországon az 1990-es éveket követően – sok nagyvállalat megszűnése következtében – épületek megüresedtek, melyek vagy a városok szélén találhatók ma is, vagy már körbe vette őket a város. Ezeket a használaton kívüli (vagy alulhasznosított), általában leromlott állapotban lévő egykori ipari, kereskedelmi vagy katonai létesítményeket tekintjük barnamezős területeknek.

Tudatos beavatkozás nélkül a város e részeit elkerülik a fejlesztések, és tovább fokozódik e területek leértékelődése, és állandósulnak a kapcsolódó szociális problémák. Fontos tehát e részeknek a város szövetébe való visszaintegrálása, az itt található épületeknek – mint potenciális értékeknek – az újjáélesztése.

Egy ilyen jellegű feladat megoldását választottam diplomamunkaként: Sopron egy barnamezős területének, használaton kívüli épületének rehabilitációját.

Az épület jelenlegi állapota (utcafront), fotó: Pribojszki Kata
1/13
Az épület jelenlegi állapota (utcafront), fotó: Pribojszki Kata

Konkrétan

A soproni gyertyagyár – 2003-ban leégett – raktárként használt épületét (Ferenc József 1907-ben épült magánlovardáját) kívánom újjáéleszteni (a város és lakói szolgálatába visszahelyezni).
A sajnálatos esemény óta az objektum elhanyagolva, tető nélkül és befalazott ablakokkal áll a város szélén.

Megoldásként

Egy olyan hiányfunkciót kerestem, ami képes ellátni olyan igényeket, amik esetében a belvárostól való távolság és az ipari környezet sem akadályozza meg a célközönséget a használattól, és amelyhez nagy tér szükséges.

Célom az volt, hogy a viszonylag közeli Jereván-lakótelepen élők, illetve a belvárosból egy bizonyos okból kiszoruló lakók igényeit kielégítsem. Tervem szerint nemcsak az adott épület hasznosul, újul meg, hanem az újjávarázsolt helyszín közösségteremtő erővel is bír majd.

Tervezett tevékenységek bemutatása
3/13
Tervezett tevékenységek bemutatása

Ezért terveztem egy közösségi kutyás parkot, amely olyan funkciót lát el, amit nemcsak a választott épület adottságai miatt tartok megfelelőnek, hanem megoldást jelenthet jelenlegi problémákra is. A város és az „életvitelszerű kutyatartók" között fennálló konfliktussal eddig nem foglalkoztak megfelelően. Tudvalévő pedig, hogy szabálysértésnek számít közterületen kutyát póráz nélkül futtatni, vendéglátó egységekbe bevinni nem megengedett. A közeli lakótelep 3800 lakásában viszont minden bizonnyal sok eb él gazdájával. (Az országos statisztika szerint minden negyedik ember kutyatartó Magyarországon.) S a belvárosban sincs ez a probléma megoldva.

A tervezési programról

Egy olyan közösségi kutyás parkot terveztem, ahol a kutyatartó foglalkozást talál kedvencének a futtatáson túl is, mint pl.: agilityoktatás, pancsolás, más kutyákkal való találkozás. A kedvenc szocializálódhat, hisz tanulhatnak egymástól az állatok amellett, hogy a gazdik is ugyanolyan kikapcsolódási lehetőségekben részesülnek, mint a társadalom többi tagja (pl.: kávézás). Közben ember és állat egymás közötti kapcsolatát is fejleszthetik oktatás, játék során.

Fontosnak tartom meghagyni a meglévő épület teljes karakterét, mert a környék egyik jelentős identitásképző tájelemeként jelenik meg a város szélén. Csupán a befalazott ablakokat bontom vissza, hogy a belső világ a külső környezettel is kapcsolatban legyen. Az épület közel 1800 m2-es téglalap alakú csarnokszerű részét – a nagy egybefüggő terület miatt – teljes egészében a kutyák zöld területe foglalja el, ahol a természet és az állatok „uralkodnak". A falak egyfajta kéregként határolják le a terület új funkciójú területet a várostól: a belső tér otthont ad a kutyás park számára, és a fal kapcsolatot is tart a várossal.

Modellfotó (utca felőli oldal), fotó: Pribojszki Kata
5/13
Modellfotó (utca felőli oldal), fotó: Pribojszki Kata

A futtatón kívüli területen a kis melléképület osztott cellás terei helyet adnak állatorvosi ügyeletnek, kutyás boltnak, ahol a tápot, a felszereléseket, illetve a gyógyszert meg tudják venni a parkba látogatók. Emellett egy közösségi klubhelyiség is található benne, ami közösségi fórumoknak, egyesületi gyűléseknek, előadásoknak adhat helyet. Egy iroda pedig a terület fenntartóinak, a kutyás oktatóknak biztosít teret.

Az új építmény a folyosón kívül egy kávézónak is helyet ad, ahol a gazdik beszélgethetnek – akár kutyájuk társaságában is.

A térszervezéséről

A meglévő épületet a gyalogosok az utcai homlokzat felől közelíthetik meg, a régen is bejáratként használt kapun. Az autóval érkezők az épület melletti zöldterületet használhatják parkolásra és közlekedésre is. A parkoló/közlekedő zónából két helyen lehet bejutni a parkba, a hosszanti homlokzaton lévő bejáraton és a melléképületen keresztül. Innen közelíthető meg az új épületben található kávézó is.

Látvány: utca felőli homlokzat
7/13
Látvány: utca felőli homlokzat

Az alaprajzi struktúrából kiindulva: a kis melléképület mint egy ottmaradt nyúlvány csatlakozik a fő tömeghez. Ezt a struktúrát és a megközelíthetőséget követve a fő térszervezési koncepcióm a csarnokszerű térrész köré irányul. A különböző funkciók gyűrűszerűen rétegződnek egymásra.

Kintről befelé centrálisan haladunk a középpontba. A centrumban helyezkedik el a kutyás élet színtere, míg az emberi funkciók kívül esnek a csarnok „védő" falain. Tehát nem vesz el helyet az állatoktól és a természettől sem az új építmény. A meglévő falakon belül egy zsilip helyezkedik el gyűrűszerűen, ami az állatok védelemére szolgál, és távolságot tart a meglévő épület és az új funkciójú terület között – visszaadva ezt a természetnek.

A meglévő épületről

A kis melléképület osztott cellás tereit meghagyva, a fő falak közé költöznek be a kiszolgáló egységek. Egy meglévő falnyíláson keresztül egy kis előtéren keresztül jutunk el a dupla belmagasságú váróteremig, ahonnan az állatorvosi rendelőbe és a boltba érkezünk. A várótermet két oldalt a jelenleg is meglévő falnyílások világítják meg, amiket üveggel kipótoltam. Ennek a térnek a hossztengelyén kijuthatunk a parkba. Az állatorvosi egységhez tartozik rendelői szoba, műtő, állatlábadozó és az orvosoknak szociális helyiségek. Ezek a terek párhuzamosan helyezkednek el a fő falakra merőlegesen ülő gerendák osztásában. Innen közvetlenül elérhető egy lezárt belső hátsó udvar, amit az itt dolgozók és az elkülönített lábadozó állatok használhatnak. Az állatorvosi rendelő mellett párhuzamosan helyezkedik el a parkkal közvetlen kapcsoltban lévő eszközraktár, amit könnyen megközelíthetnek a kutyafuttatóból. A bolt raktárába kívülről is be lehet jutni a könnyű rakodás érdekében. A kis épületrészben egy mosdó is található a vendégek számára. Egy lépcső vezet fel a területgondozó irodájához, majd innen egy meglévő falnyíláson keresztül juthatunk ki a magasban lévő folyosóra, ami a csarnoképület falai mellett húzódva köti össze a meglévő melléképületben található kiszolgáló részeket az új építménnyel – a kutyás park fölött „lebegve". Erről a folyosóról érhető el – egy másik falnyíláson keresztül – a klubhelyiség, ahol igény szerint gyűléseket, megbeszéléseket, konferenciákat tarthatnak gazdák, foglalkoztatók. Ugyanerről a folyosóról juthatunk a mosdókba, illetve lemehetünk a kutyafuttatóba is.

Látványterv - új és régi kapcsolata
9/13
Látványterv - új és régi kapcsolata

Az új épületről, azaz a felső szintről

A kávézót a park közelében helyeztem el, hogy a gazdi ne kerüljön el a kutyák szeme elől, ha éppen külön tartózkodnak az embertől, és fordítva. Ezért az a park mellett, egy új épületben kapott helyet. A kávézó nemcsak funkcionális okokból került egy szinttel feljebb és kívül a falakon, hanem azért is, mert a meglévő épület új eleme a barnamezős terület karakterére – a levegőben futó csövekre, melyek az egész iparterületet körbehálózzák – kíván utalni. Az épület nem szeretné letagadni a városban elfoglalt helyét, sőt külső megjelenésével erősíteni kívánja a terület ipari jellegét.

A csőszerű épületben helyet kap egy kis kávézó – zárt belső vendégtér, kiszolgálórész és egy fedett nyitott terasz. A kávézó kívülről is megközelíthető a parkolóból az épület elején és végén található lépcsőkről, amik lezárják annak két végét. Ezekről a lépcsőkről először a meglévő ablakok nyílásainak parapet magasságában léphetünk be a fallal körbezárt térbe. Ezen a „kapun" átlépve a belső folyosóhoz érünk, ahonnan elérhetjük a kávézó különböző részeit vagy a többi szolgáltatást anélkül, hogy a kutyafuttatóval közvetlen kapcsolatba kerülnénk. Ez abban az esetben fontos, ha valaki csak egy kávéra tér be, és nem akar az állatokkal közvetlen találkozni. Az új épület a meglévő falnyílásokat kihasználva tart kapcsolatot a belső parkkal.

Az új és a régi viszonyáról

Az új objektum a meglévő épület falaitól távolságot tartva helyezkedik el. Az ’I’ acél tartószerkezet keretként átíveli a téglafalakat, majd letámaszkodik belül a földre. A falon belül a folyosó helyezkedik el, míg kívül egy függesztett acélszerkezetes, Cor-Ten acélburkolatú üvegdoboz található. A fémkeretek a régi épület pilléreinek rendszerét követik végig, ahol a meglévő melléképülettel találkoznak. Itt a gerendák az eddig lefedetlen melléképület fölé nyúlnak, ezáltal egyesülnek a régi épülettel. A szabályos szerkezetek körülveszik az épület város felőli hosszanti homlokzatát. A hálószerű Cor-Ten acélburkolat mögött áttetszik a több mint százéves téglaarchitektúrájú csarnokhomlokzat, reprezentálva az épület egykori múltját és újjáéledését ebben az új homlokzati elemben. A rozsdaszín fémfelület – a téglához hasonlóan – idővel patinát kap. A természetes öregedés következtében egységes hatást keltenek a homlokzat egészén. Ez az öregedés a környék mikro részletiben is megjelenik.

Látványterv - új és régi kapcsolata
10/13
Látványterv - új és régi kapcsolata

A zsilipről

A parkba való biztonságos belépés érdekében szükséges egy zsilipet felállítani, ami dupla kerítést jelent annak érdekében, hogy mikor kinyitunk egy kaput, ne rögtön a kutyákkal teli parkba lépjünk, hanem egy átmeneti zónába. Ebben a gyűrűben viszont az állatok is csak addig tartózkodnak, amíg át nem lépik a park kapuját, ezért itt a természet foglalja el az épület és a park közötti területet. A régi téglafalak és a növények a természet rendje szerint létezhetnek, és ezáltal egyfajta érintetlen háttere lesz a park életének.

A belső kerítés fémcölöpök közötti laza rácsos kötélhálóból áll, ami nem engedi az állatoknak a kiszökést, de nem is szeparálja el a parkot a természettől vizuálisan.

Az alsó szintről, azaz a kutyafuttatóról

A földszinti rész teljes egészben a kutyáké (természetes közeg). Az ember egy szinttel feljebb kerül a térben. Szintkülönbség jön létre, a bejáratoktól befele haladva emelkedik a terep (a kutyák élvezik a le-föl rohangálást). Ez a terepjáték két szintre osztja a területet. Egy közös találkozási szint jön létre, egy kapcsolattartó hely gazdi és kutyája között. Ezen a területen padokat helyeztem el. Innen lehet megközelíteni lépcsőn a fal melletti közlekedőt. A kutya és a gazdi mindenhol együtt lehet, de külön is lehetnek a „saját társaságukkal ".

A futtató elsősorban a kutyák életének színtere. A kutyák által használt területen nincsenek elkerített részek, bárhol – igény szerint – használhatják kutyaoktatásra, agility-oktatásra, játékra. Csupán a kerítés organikus formájából adódóan alakultak ki kisebb-nagyobb „öblök", amik lehetőséget adnak olyan tevékenységekhez, amikhez szükséges a vizuális elkülönülés az összefüggő területtől. Egy „pancsoló" elhelyezését is fontosnak tartottam, mert sok kutya életében fontos a víz, ami a nyári napokon hűsölést biztosít a lakásban tartózkodás helyett.


Látványterv - új és régi kapcsolata
12/13
Látványterv - új és régi kapcsolata

Célom volt a város épített értékének megőrzése és életre keltése egy új funkcióval, ami a jelen területen létjogosultsággal bír, és a városlakók környezetét, életét is szolgálja, nem csak a városképet javítja. Az adott barnamezős terület rehabilitációját többnek éreztem a városi környezetfejlesztés és az élhetőbb települési kép kialakításának feladatánál, hisz a barnamezős területeknek egyénre és társadalomra ható erejük is van. Ha tudatosan megőrizzük és visszaadjuk őket az emberek használatába és nem lebontásra kerülnek az épületek, akkor nemcsak egy objektumot hagyunk meg az utókornak – ami a múltat és annak értékeit őrzi, hanem egy látásmódot, egy újfajta szemléletet is adunk a jelenkornak. Ez a célkitűzés környezeti nevelés is egyben, hisz olyan értékek felismerésében lehet részük – az általam megálmodott közösségi kutyás park révén – a környezettel kapcsolatba lépőknek, amelyek befolyásolhatják őket személyiségükben, a környezet minőségét érintő döntéshozatalukban is, és viselkedésmódjuk formálásában.

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk