Épülettervek/Hallgatói terv

Közparkból köztér - a tatai Kossuth tér átalakítása

1/20

Tata főtere az 1900-as évek elején, Forrás:Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata (online adatbázis)

?>
Tata főtere az 1900-as évek elején, Forrás:Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata (online adatbázis)
?>
A tér mai képét mutató légi felvétel, Forrás: Tata Város Önkormányzata, 2008., szerző által átdolgozva
?>
A tér szerkezete 1784 előtt (bal), és a módosult térarányok a Szent Kereszt plébániatemplom elkészülte után (jobb), Forrás: dr. Rados Jenő: Tata, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964., p 84. nyomán a szerző által átdolgozva
?>
A Kossuth tér szabadtér-építészeti terve
?>
A Kossuth tér szabadtér-építészeti terve
?>
A tér látványa a templom tornyai felől
?>
A Kossuth tér madártávlati képe
?>
A Polgármesteri Hivatal előtti reprezentatív térrész látványa
?>
A „Mária tér” és a rendezvénytér látványrajza
?>
A fogadótér gránittömbje a Kossuth tér bronzmakettjével
?>
A „Vízbe néző lány” új díszmedencéjének részletterve
?>
A Szent Kereszt Plébániatemplom lépcső- és támfalrendszerének metszetei
?>
Jelenlegi állapot
?>
Épületállomány
?>
Kertépítészeti terv
?>
Tervrészlet
?>
Metszetek
?>
Részletrajzok
?>
Bőhm Gábor
?>
1/20

Tata főtere az 1900-as évek elején, Forrás:Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata (online adatbázis)

Közparkból köztér - a tatai Kossuth tér átalakítása
Épülettervek/Hallgatói terv

Közparkból köztér - a tatai Kossuth tér átalakítása

2012.11.07. 14:33

Bőhm Gábor tájépítész diplomamunkájában a ma közparkként funkcionáló Kossuth teret alakítja át köztérré, hogy helyet adjon a történelmi emlékekben gazdag város közösségi rendezvényeinek. Annak tudatában, hogy 13 éve nem épült egyetlen új közpark sem az országban, igencsak érdekes olvasmány a tervhez kapcsolódó tanulmány, amely egy meglévő, de lepukkant közpark köztérré alakításának érveit sorolja fel. De nyilván nem véletlen az sem, hogy bár a tatai önkormányzat több ízben írt ki a tér fejlesztésére pályázatot, a tényleges megvalósítás még várat magára.

Tata Komárom-Esztergom megyében, a megyeszékhelytől 9 km‑re fekszik. A tatai kistérség életében a város meghatározó gazdasági, társadalmi és kulturális szerepet játszik, fontos turisztikai célpont.1 A történelmileg két magból, Tatából és Tóvárosból fejlődött város déli részének központját képzi a Kossuth tér. Tata egykori templom- és piactere, majd városi főtere a város fejlődését szervesen követve évszázadokon át szolgálta a közéletet. Jelenleg a tér területének jelentős része – városi főterektől szokatlan módon – közparkként funkcionál. A terület ilyen formájában már nem képes kiszolgálni azokat az igényeket, melyre pozíciójából, történelmi múltjából fakadóan hivatott lenne. A tér ma nem centruma Tata szellemi és társadalmi életének, elvesztette a főterekre jellemző szerepét. Helyzeti energiája, történeti, művészeti értékei, műemléképületei ellenére elhanyagoltan, kihasználatlanul áll az óváros szívében. A tér rendezésére, újragondolására már évtizedek óta mutatkozik igény a városvezetés részéről. Tata Város Önkormányzata több ízben írt ki a tér fejlesztését célzó pályázatot, ám a tényleges megvalósítás még várat magára.

 

Tata főtere az 1900-as évek elején, Forrás:Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata (online adatbázis)
1/20
Tata főtere az 1900-as évek elején, Forrás:Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata (online adatbázis)

A tér mai képét mutató légi felvétel, Forrás: Tata Város Önkormányzata, 2008., szerző által átdolgozva
2/20
A tér mai képét mutató légi felvétel, Forrás: Tata Város Önkormányzata, 2008., szerző által átdolgozva

A tér szerkezete 1784 előtt (bal), és a módosult térarányok a Szent Kereszt plébániatemplom elkészülte után (jobb), Forrás: dr. Rados Jenő: Tata, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964., p 84. nyomán a szerző által átdolgozva
3/20
A tér szerkezete 1784 előtt (bal), és a módosult térarányok a Szent Kereszt plébániatemplom elkészülte után (jobb), Forrás: dr. Rados Jenő: Tata, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964., p 84. nyomán a szerző által átdolgozva

 

 

A Kossuth tér története

A Kossuth tér története összekapcsolódott a város fejlődésével, átalakulásával. Tata óvárosának jelenkori képe, építészeti arculata az Eszterházyak nevéhez köthető. A város 1727‑ben került a család tulajdonába. Eszterházy József Elzászból, Bajorországból, majd Würzburg környékéről németeket, később morva telepeseket hozott a szabadságharc miatt megritkult lakosság pótlására, a megnövekedett munkaigény kielégítésére. A városba hívott mérnökök, építészek, mesterek munkája nyomán fejlődésnek indult Tata. A tér ma legjelentősebb épületének, a Szent Kereszt plébániatemplomnak az építésére Anton Pilgram kapott megbízást Eszterházy Ferenctől. Az építkezés megindult, a templom alapkövét 1751‑ben rakták le. A munkálatok azonban rövidesen félbeszakadtak, majd 18 év szünetet követően az 1760‑as években ismét folytatódtak, ám ekkor már Fellner Jakab átdolgozott tervei alapján. Az új templom építésének kezdetekor a tér közepén lévő gótikus Szent Balázs templom elhanyagolt, piszkos, roskatag állapotban ugyan, de állt még, misézés is folyt benne. Bontására csak akkor került sor, mikor a Szent Kereszt plébániatemplom már elérte a misézésre alkalmas állapotot. Fellner Jakab halálát követően segédje, Grossmann József vette át az építkezés irányítását, és végül 1784‑ben, copf stílusirányzat jegyeivel kiegészülve készült el a késő barokk Szent Kereszt plébániatemplom. A téren a hajdani Szent Balázs templom főoltárának helyén a mai napig áll Schweiger Antal 1784‑ben készített Maria Immaculata szobra. A templom építését követő három évtized szinte valamennyi építészeti munkája Fellner nevéhez köthető. Fellner iránymutatása „…mélyrehatóan érvényesült Tata városképi egységében, a tájba olvadó, a természet elemeivel átszőtt, nagyrészt bájos igénytelenségű épületekből összetevődő ízes dunántúli barokk várossá való kibontakozásában."2

A fellendült kézművesiparnak köszönhetően a templomtér további funkcióival bővült. A készítők és kereskedők messzi vidékekről is hozták áruikat a téren rendezett heti és országos vásárokra. A tér akkori neve is erre utal: Piac vidéke / Piac tér. Végül a tér Kossuth Lajos halálának tiszteletére 1895‑ben megkapta a ma is használatban lévő Kossuth tér nevet. A századfordulót követően felgyorsultak az infrastruktúrafejlesztések. Kövezési és csatornázási munkálatok folytak, valamint Európában elsőként acetiléngázzal üzemeltetett közvilágítást is kapott a tér. Az 1930‑as években Magyary Zoltán, a közigazgatás tudományának nemzetközileg is elismert tudósa, vetette fel először a tér megújításának szükségességét. A plébániatemplom előtti lejtős terület támfalakkal, lépcsőkkel történő rendezése végül 1938‑ban Wälder Gyula építész tervei alapján készült el. A templom északkeleti sarkán kapott helyet Fellner Jakab szobra (Ungvári Lajos szobrászművész, 1940.). A Kossuth tér mai, növényzettel borított képének kialakítására 1964‑ben került sor. Ekkor helyezték el a „Vízbe néző lány" szobrát (Brém Ferenc, 1964.) is. Így az egykori piactér, majd burkolt városi tér végül parkosított térré alakult.

A tér jelenlegi állapota

A Kossuth tér szerkezetét a szomszédos települések irányába vezető utak határozzák meg, melyek szinte nyomvonalváltozás nélkül maradtak fenn. A hagyományokra épülő szerves városfejlődésnek köszönhetően a tér jellegzetes formájával, valamint az utcák szabálytalan vonalvezetésükkel, enyhe görbületeikkel, változó szélességeikkel megőrizték középkori jellegüket. A Kossuth tér mai „L" alakja a tér szerves fejlődésének következménye. A XVIII. sz. közepéig észak–déli tengely mentén húzódó tölcsérformát képző tér az új templom építésével kapta meg kereszttengelyét. Ez az átalakítás a középkori térarányokat jelentősen megváltoztatta. Földszintes házakkal körbezárt, súlypontjában a régi, gótikus templommal kitöltött teret felváltotta a tágasabb, a kereszttengelyben magasodó barokk templommal rendelkező tér. Az új templom és annak előtere a Komáromi utca folytatásaként elhelyezett tengelybe szerkesztve a tér domináns részévé vált.

 

A Kossuth tér szabadtér-építészeti terve
4/20
A Kossuth tér szabadtér-építészeti terve

A Kossuth tér szabadtér-építészeti terve
5/20
A Kossuth tér szabadtér-építészeti terve

 

 

A tér hangulatát Tata történeti emlékekben gazdag belvárosi magja erősen meghatározza. A Kossuth tér térfalait képző épületek többnyire a klasszicizmus stílusjegyeit viselik. A mezőgazdasági művelésből fakadó igényekhez igazodva földszintes, kocsibehajtásra alkalmas kapukkal zártsorúvá alakult beépítés, a megszakításoknál tömör kőkerítéssel, nagyrészt az utcával párhuzamos tetőgerinccel épült házak együttese jellemző. A teret övező szinte valamennyi épület helyi vagy országos műemléki védelem alatt áll.3 A hangulatában egységességet sugárzó, nagy múltú épületek mára változatos funkciókkal töltődtek meg. A templom mind szakrális, mind építészeti, turisztikai szerepe kiemelkedő. A tér északnyugati sarkán álló városháza emeleti nagytermét az önkormányzati üléseken túl házasságkötő teremként is használják. A tér déli részén több oktatási, illetve kulturális intézmény található. Az épületek utcafrontjain jellemzően kereskedelmi és szolgáltatói egységek kapnak helyet. A lakófunkció általában a házak hátsó traktusába került.

A Kossuth téren, mint az urbánus tereknél oly gyakran a közúti forgalom túlzott térnyerése megnehezíti a tér gyalogos elérhetőségét, a zsúfolt parkolás pedig vizuális és néha fizikai akadályt is képez a park és a térfal szélén futó járdák között. Mindezek mellett a park túlnőtt növényállománya is nehezíti a tér használhatóságát. A fák koronája sok esetben egymásba ér, így az egyébként szép példányok is torz, alászorult, elferdült képet mutatnak. Az idős koruk miatt nagyra nőtt cserjék erősen akadályozzák a tér átláthatóságát, elfedve a környező homlokzatok szépségét, szűkítve az egykor tágas piacteret. A kúszó örökzöld állomány túlburjánzott, utakat és teljes lépcsőket téve járhatatlanná. A téren tapasztalható magas lombkorona-borítottság (63,5%) okán kialakult mély árnyékoltság következtében a gyepfelületek aránya alacsony, minőségük leromlott. A park jelenlegi lepusztult állapotában csekély rekreációs értékkel bír, leginkább csak átmenő forgalmat bonyolít, hosszabb tartózkodásra nem alkalmas. Az idő azonban nem csak rombolt. A fák jelentős értéket képviselő komoly példányokká nőttek. Ezek térszervezési és ökológiai hatásuk miatt fontos szerepet játszanak a tér életében.

 

A tér látványa a templom tornyai felől
6/20
A tér látványa a templom tornyai felől

A Kossuth tér madártávlati képe
7/20
A Kossuth tér madártávlati képe

A Polgármesteri Hivatal előtti reprezentatív térrész látványa
8/20
A Polgármesteri Hivatal előtti reprezentatív térrész látványa

 

 

Mindezek ismeretében megállapítható, hogy a változatos funkciókkal körbevett terület jelen állapotában szinte kizárólag parkolási funkciókat szolgál, és a tér növényzettel dúsan benőtt, gyalogos közlekedésre lassan alkalmatlanná váló belső része kihasználatlanul áll a műemléki környezetben lévő város központjában.

Koncepció és szabadtér-építészeti terv

Koncepcióm megalkotásakor az vezérelt, hogy e rendkívül jó adottságokkal és lehetőségekkel rendelkező tér ismét bekapcsolódhasson a város eseményekben gazdag, rendezvényekben bővelkedő életébe. Tervem elkészítése során célom volt a hely szellemének erősítésén és a tér történeti múltjából megőrződött elemek (szobrok, térarányok, átlátások, stb.) valamint a jelenlegi értékek (idős növényzet) megtartásán túl, hogy a tér újból mentális központtá alakuljon, amely képes helyet biztosítani a pihenésnek, a személyes találkozásoknak épp úgy, mint a reprezentatív rendezvényeknek, vásároknak. Tervemben egyfajta visszafogottságra törekedtem, hogy a tér hangulatát adó épületek harmóniája zavartalanul érvényesüljön. Vissza kívántam adni az egykori piacok tágasságát, a régi városi tér faltól-falig való kihasználtságát, a burkolt tér egységességét. A struktúrában ugyanakkor igyekeztem helyet biztosítani a parkban lévő értékes faállománynak. Ezek alaprajzilag véletlenszerű, spontán elhelyezkedésükkel, változatos habitusukkal a feszes burkolati architektúrát lágyítják. A fák spirituális szerepe is jelentős, egyrészt a közelmúlt állapotának hordozói, másrészt mentális terek lehatárolásában játszanak szerepet, ugyanakkor törzsmagasságukból adódóan a tér átláthatóságát, az egységesség érzékelését nem akadályozzák.

 

A „Mária tér” és a rendezvénytér látványrajza
9/20
A „Mária tér” és a rendezvénytér látványrajza

 

 

Egy főtér esetében alapvető elvárás annak könnyű és szabad megközelíthetősége, átjárhatósága. Ennek elsődleges feltétele az áthaladó közúti forgalom kizárása, erős csökkentése. A tér körbejárhatóságára szükség van (lakók, árufeltöltés, mentés, stb.) ám a csökkentett forgalmú, vegyes használatú útpálya megjelenítését igyekeztem a minimálisra mérsékelni.4 Az „úttest" mellett, az épületek előtt lehetőség nyílik kávézók, éttermek kitelepedésére, a térfalak élettel való megtöltésére. A szabad közlekedés érdekében a terepi különbségeket ahol lehetett, támfalak építése nélkül oldottam meg, azokat inkább hosszú, elfogyó lépcsőfokokkal hidaltam át. Így a térhasználó mozgásában nincs előre definiált utakhoz kötve, a teljes téren biztosított az akadálytalan közlekedés.

A koncepcióm szerint kialakuló egységesség ellenére a Kossuth tér számos kisebb térrész összességeként épül fel. A különböző funkciókat, a térszerkezeti adottságot és az adott hely sajátos adottságait figyelembe véve összesen hat, különböző méretű és karakterű térrészt, vagy inkább részteret alakítottam ki a következők szerint:

A Szent Kereszt Plébániatemplom előtt helyezkedik el a templomtér (550 m2). A Kossuth teret meghatározó templom olyan környezetet kíván meg, ami egyaránt harmonizál a tér egészével és kisebb egységeivel. A templomtér kialakítása során a funkcionális igényeknek megfelelően a terepadottságok figyelembe vételével alakítottam ki a lehető legnagyobb összefüggő, burkolt felületet. A térhez közvetlenül kapcsolódik a templommal összekötő lépcső- és támfalrendszer. Az 1938‑as kialakítás hármas tagolását megtartottam, de a pihenők (andezit) és a lépcsők (gránit) anyagát és arányait igyekeztem a tér többi részével összhangban kialakítani. A templom felé fokozatosan csökkenő teresedések, valamint a szűkülő pofafalak közé ékelt lépcsőkarok a templom térbeli helyzetét, dombi pozícióját hangsúlyozzák, a díszes kapura terelik a tekintetet.

 

A fogadótér gránittömbje a Kossuth tér bronzmakettjével
10/20
A fogadótér gránittömbje a Kossuth tér bronzmakettjével

A „Vízbe néző lány” új díszmedencéjének részletterve
11/20
A „Vízbe néző lány” új díszmedencéjének részletterve

A Szent Kereszt Plébániatemplom lépcső- és támfalrendszerének metszetei
12/20
A Szent Kereszt Plébániatemplom lépcső- és támfalrendszerének metszetei

 

 

A templomtértől nyugatra lévő rendezvénytér (950 m2) méretéből adódóan alkalmas nagyobb tömeget vonzó események lebonyolítására. A tér különlegessége, hogy városi pozíciójához képest lombkorona-borítottsága magas, kellemes, árnyékolt teret képez, fásított köztér szerepet tölt be. A fák köré csoportosított ülőkockák a térrész egységét, nagy felületként való használhatóságát nem akadályozzák, békés szemlélődésre, társalgásra nyújtanak lehetőséget. A kockák egyszemélyes kiképzésűek, de csoportos elhelyezésük megengedi, hogy kisebb-nagyobb társaságok és magányos sétálók egyaránt megtalálhassák a számukra ideális helyet. A déli térrészt meghatározó nagyvonalú lépcsőkialakítás leginkább a rendezvénytéren bontakozik ki. A nyíló lépcsőszárak iránya a környező térfalakra, téri helyzetekre reflektál. A terepadottságoknak megfelelően az egyes lépcsőfokok a burkolatba vesznek, illetve abból bújnak elő, változó hosszúságukkal játékosságot visznek a tér ezen részébe. A rendezvénytérhez szorosan kapcsolódik a fogadótér (300 m2). A tér különlegességét a rendezvénytérre vezető gránittömb kapuelemek alkotják. Excentrikus formájuk, széttáruló karjaik hívogatás, bevezetés a térre.

A „Mária tér" (600 m2) a 17 m magas talapzaton álló Maria Immaculata szobor méreteihez méltó teresedés. Az 1784 óta változatlan helyen lévő műalkotás a tér középtengelyében állva fontos térszervező elem. A kialakított térrész funkcionálisan kisebb léptékű eseményeknek képes helyet adni, de a rendezvénytérrel együtt nagyobb városi események (pl. karácsonyi vásárok, nyári ünnepségek) lebonyolítására is alkalmas helyszínt biztosít.

 

Jelenlegi állapot
13/20
Jelenlegi állapot

Épületállomány
14/20
Épületállomány

Kertépítészeti terv
15/20
Kertépítészeti terv

 

 

Bár jelentős mértékben növeltem a Kossuth tér burkolati arányát, a tér jelenlegi, a helyiek által megszokott park jellegét a tervemben részben megőriztem. A kialakított ligetes pihenő (1.550 m2) szabályos geometriájú, zöld szőnyegként terül el a térfalak között. Az épített környezet és a park között átmeneti elemként jelenik meg az ide áthelyezett „Vízbe néző lány" szobra, amely új, kör alaprajzú, süllyesztett díszmedencét kapott. A ligetet keresztező sétányok kilépnek a tér eddigi rendszeréből. Ezek az átlós, a templom irányába táguló utak biztosítják a keresztirányú közlekedés szabadságát. A liget és környezete összekapcsolását a rajta áthúzódó ösvény szélességű burkolati csíkok segítik, játékosságot csempésznek a zöldfelületbe. A sétányok mentén és a burkolatsávok köré csoportosulva jelennek meg az ülőkockák és tömbpadok, amelyek a pihenés lehetőségét biztosítják. A ligetben a cserjeszintet nélkülöztem, így a gyep és a lombkoronaszint között szabad átlátásra, (át)közlekedésre nyílik lehetőség.

A Kossuth tér északi területe a Polgármesteri Hivatal intézményéhez kötődik. A reprezentatív tér (650 m2) ünnepélyes hangulatát a hivatal előtti burkolatból feltörő vízjáték és a mögötte elhelyezett zászlók teremtik meg, ugyanakkor ez a terület az északi irányból érkező látogatók számára fogadótérként is működik.

 

Tervrészlet
16/20
Tervrészlet

Metszetek
17/20
Metszetek

Részletrajzok
18/20
Részletrajzok

 

 

Összegzés

Tervem – reményeim szerint – a Kossuth téren ma tapasztalható konfliktusok és problémák puszta megoldásán túlmutat. A különleges értékekben bővelkedő tér kialakítása során tudatos tervezői szándékom volt a terv visszafogott, a tér rég- és közelmúltjából fennmaradó értékes elemekből táplálkozó, egységként történő kezelése. Az önmagukban „üres" térrészek kapcsoltságuk révén olyan kombinálható terek kialakítását teszik lehetővé, melyek segítségével a Kossuth tér alkalmassá válik sokoldalú funkcionális szerepének, egy városi központ változatos igényeinek kielégítésére. Ugyanakkor az így kialakított egység képes biztosítani a méltó hátteret a műemléki környezetnek, és összefogni mindazokat a városközponti funkciókat, amelyek megjelenésével a Kossuth tér ismét Tata életteli, nyüzsgő városi főterévé válhat.


A tatai Kossuth tér kertépítészeti terve - diplomamunka 2012

Bőhm Gábor
19/20
Bőhm Gábor


tervező: Bőhm Gábor

1: A nyár folyamán a Víz, Zene, Virág, a Tatai sokadalom és a Barokk fesztivál, míg ősszel az Öreg-tavi nagy halászat és a nemzetközi hírű Tatai vadlúd sokadalom vonzza a látogatókat.
2: dr. Rados Jenő: Tata, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964. p.48.
3: Magyarország Műemlékjegyzéke, Komárom-Esztergom megye. Szerk: Bardoly István – Haris Andrea, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2006.
4: A parkolási igényeket a templom mögötti területen kialakított 52 férőhelyes parkoló elégíti ki.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk