KULTÚRTÉR Győr – Kovács Martin diplomaterve

Kovács Martin diplomatervében egy ipari épületegyüttes újragondolásával a tágabb környezetet is igyekszik revitalizálni, egy hiánypótló (szub)kulturális parkot létrehozva ezáltal Győr városában.

Tervem Győrben a Vasúti pályaudvar mellet, egy régi légoltalmi bunker és kazán épület nagyon érdekes kompozíciójának rekoncepcionálása volt. Az épület érzékeny városszöveti kapcsolata végett egy tágabb környezetet vizsgáltam. Minden apró változtatás egyre távolabb vitt a területtől, egy nagyobb, város szintű koncepció megszületését megalapozva. Ez pedig visszahatott egészen a tervem fő elemére, az épületre. A terv így két oldalról olvasható, hisz egyfajta generátorként hat a környezetére és a környezet vissza az épületemre.

A terv célja egy olyan (szub)kulturális hiánypótló park kialakítása Győrben, ami sok lehetőséget nyújt a művészek, sportolók, előadók, kikapcsolódni vágyók számára akár nemzetközi viszonylatban is. Az épület egy kávézót, kiállító-konferenciatermet és egy szórakozóhelyet foglal magába, a tömeg indusztriális elemeinek kihasználásával.

Kibővítve a koncepciót a választott épület intenzív városkapcsolata végett egy víziót készítettem az épület környezetén túlmenően, annak városszöveti környezetére is. Vizsgáltam a területen a meglévő funkciókat, közlekedést, zöld területeket és egy olyan koncepciót próbáltam megalkotni, melynek elemei kölcsönösen erősítik egymást. Meghatároztam útvonalakat, melyeket zöld területekkel tagoltam és ebbe a hálóba szövődtek a régi funkciók, amiket tovább bővítettem új elemekkel, néhol pedig csak új funkciókkal.

Szűkebb környezetben próbáltam a már felállított módszereket az épület körül is alkalmazni. Az épületet újraélesztő funkciók meghatározása után a sokoldalúságot növelő többletfunkciókkal ellátott új elemeket hoztam létre a területen. Szerettem volna úgy létrehozni a teret, hogy az teljes mértékben birtokba vehető legyen a használói számára, beleértve itt az “épületeket" – egy folyamatosan pezsgő kulturális vibrálást létrehozva.

A tervezés során kialakult formavilág a frekvenciából adódott, amit a területen megmaradt két elem – a régi vasúti fordító és a kiválasztott épület – és az ezekhez társuló funkció generált. Ezt háromdimenzióba kimozdítva alakultak tovább az izgalmas, sokoldalúan felhasználható teresedések: használható dombok és völgyek. Az “épületek" intenzíven próbáltak kapcsolódni a térhez. A tér mikroklímáját a tervezett zöld- és vízfelületek teszik élhetővé, hisz városi környezetben ugyan olyan fontos, sőt fontosabb a természettel való kapcsolat. A frekvenciavonalak pontosításával pedig kezdett szépen kialakulni a végleges forma. A funkciók megtalálták helyüket, és azokhoz hol tér, hol pedig épület társult.

Az épület egy henger, két téglatest és egy csonkakúp kompozíciójában próbál meg elbújni a városi rengetegben, egyetlen pontját kivéve: a kémény Győr több részéről is látszik, felhívva magára a figyelmet. Az egyes tömegek külön funkciót kapnak és az ezek között létrehozott kapcsolatok teremtik meg az épület egységét. A bunker – a hengeres épületrész – egy szórakozóhelyet foglal magába, amiben olyan egyedi technikai megoldásokkal próbáltam színesíteni a táncteret, mint például a 4Dsound vagy 3D projekció, ami így folyamatosan pulzáló teret biztosít. A nagyobb téglatest alsó szintje kávézó/bár, felső emelete kiállító-/konferencia-/rendezvénytér funkciót kapott. Az emeleti kiállítási tér egy galériával is bővül. A középső kis tömegben helyet kapott közlekedő mag a kapocs a két nagyobb épületrész között. A kémény kúpjában pedig egy kilátópontot képzeltem. Ezek a funkciók a téren kialakított sportolási, rendezvény, próbaterem vagy épp mozi lehetőségekkel bővülnek.

A zeneiség és pulzálás folyamatosan végigkísérte a tervem. Ez egy kísérlethez vezetett, amit néhány ismerősömmel készítettem. Egy teljesen különböző zenei stílusokból álló hosszabb zenei listát állítottam össze, amit meghallgatva az alanyoknak számonként le kellett rajzolni, amit épp kihozott belőlük az adott zene. A zene így képpé alakult, amit a 3D projekcióval lehet audio-vizuális élménnyé alakítani. A kísérletről és a művészek által alkalmazott vizuális effektekről egy kis összefoglaló videót készítettem.

Kovács Martin

Szerk.: Hulesch Máté