Lakásépítések, építési engedélyek

  Kevesebb lakás készült el idén az év első felében, mint tavaly ilyenkor és csökkent az épülők száma is.    

Az év első felében 13 ezer felépített lakás kapott használatbavételi engedélyt, és közel 20 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 14%-kal, az új lakásépítési engedélyeké 20%-kal kevesebb, mint 2005 I. félévében volt. A jelentős visszaesés elsősorban a II. negyedévben következett be.

A lakásépítésben a korábbi években tapasztalt évközi ütemezettség 2006-ban megváltozott; a befejezett lakások számának évközbeni növekedése helyett a II. negyedévben 17%-kal kevesebb lakás használatbavételére került sor, mint az év első három hónapjában. 2005 II. negyedévéhez viszonyítva pedig 25%-kal csökkent a befejezett lakások száma és 30%-kal az új engedélyeké. Az első félév során a lakásépítés csökkenését erőteljesen befolyásolta a fővárosi építkezések visszaesése.

Budapesten egyötöddel kevesebb új lakás épült, mint 2005 első felében. Ennél nagyobb arányban (27%-kal) csökkent itt a vállalkozói, illetve (30%-kal) az eladásra szánt lakásépítés, miközben a lakossági építkezések egyharmaddal nőttek. A városok lakásépítése éppen ellenkező irányba változott: az átlagosnál kisebb (10%-os) visszaesés mellett az értékesítési célú, vállalkozói lakásépítés növekedett, s kevesebb lakást építtettek a természetes személyek.

A településtípusok közötti ellentétes irányú folyamat eredőjeként országos átlagban 2005-höz képest nem változott a két fő építtetői csoport súlya: a természetes személyek és a vállalkozások adják most is a lakásépítés 54, ill. 42%-át. Az önkormányzatok fele annyi (115) lakást sem építtettek, mint az előző év hasonló időszakában. Az új lakások átlagos nagysága 90 m2. A fent említett építési jellemzők függvényében eltolódott a kis- és nagylakások aránya a különböző településtípusokban.

Így a fővárosban átlagosan 7 m²-rel nagyobb lakások épültek, mint tavaly, míg a nagyvárosokban 8 m²-rel, a többi városban 3 m²-rel csökkent az átlagos alapterület. A használatba vett lakások száma 5 megye kivételével mindenütt csökkent. Tolna, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Fejér és Nógrád megyékben épült 5-40 %-kal több új lakás, mint 2005 első felében. (Köztük vannak a legkevesebb lakást építő megyék.) A kiadott új lakásépítési engedélyek számának visszaesése elsősorban a nagyvárosi építkezéseket érintette.

Az engedélyezett üdülőegységek száma 40%-kal, a használatba vetteké 54%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában volt. A lakásmegszűnés hasonló nagyságú, mint 2005 első félévében – 1600 lakás –, összetétele viszont jelentősen változott. Ezt a változást a fővárosi megszűnések eredményezték, ahol a városrendezési okból történő megszűnések főleg önkormányzati tulajdonú lakásokat érintettek. A Budapesten megszűnt lakások közel fele, országos átlagban egyötöde állami, önkormányzati tulajdonú volt. 1870 ezer m² lakóépület és 1850 ezer m² nem lakóépület beépítésére adtak ki új építési engedélyt 2006 első felében.

A lakóépületeknél ez 16%-os csökkenést jelent, ezen belül a három és többlakásos épületeknél 28%-os a visszaesés. A nem lakóépületekre vonatkozó új engedélyek összességében stagnálást mutatnak. Épületfajtánként viszont túlsúlyba kerültek az ipari épületek, amelyek a nem lakóépületek beépítendő területének felét adják. 2005 első félévéhez viszonyítva ipari célra másfélszer akkora terület beépítését tervezik, miközben új mezőgazdasági épületet 30%-kal, új kereskedelmi épületet 46%-kal kisebb területen kívánnak megvalósítani.

Forrás: ksh.hu