Traumatudatos tervezés és szociális design – Ilyen volt a LAKNI KELL workshop 2023-ban

Idén is megrendezte a PTE Műszaki és Informatikai Kar Szolidáris Építészet Kutatócsoportja a LAKNI KELL workshopot. A programsorozat a hajléktalanság problémáira fókuszál, célja olyan mikrobeavatkozások megtalálása, melyekkel érzékelhető változás idézhető elő. 

A PTE Műszaki és Informatikai Kar Szolidáris Építészet Kutatócsoport 2016 óta rendezi meg LAKNI KELL elnevezésű programsorozatát. Oktatókkal és diákokkal közösen, a művészetet és az építészetet szorosan összekapcsolva kutatjuk a hajléktalanság társadalmi problémáinak területén olyan kis léptékű építészeti-művészeti beavatkozások lehetőségét, amelyekkel érzékelhető változást lehet  elérni. Az oktatás workshop keretében zajlik, ahol az oktatók végigvezetik a hallgatókat a kutatás, a problémafeltárás, a tervezés és a megvalósítás fázisain. A programsorozat a design thinking (kreatív problémamegoldó technikák), a TID (Trauma-Informed Design) valamint a szociális design gondolati és gyakorlati alkalmazásának elsajátítására ad lehetőséget a hallgatók számára. 

A 2023 évi LAKNI KELL program a pécsbányatelepi Családok Átmeneti Otthona közösségi tereinek traumatudatos revitalizációját, a jelenleginél inspirálóbb környezet kialakítását tűzte ki célul. 

Az Ifjúságért Egyesület Családok Átmeneti Otthona a különböző okból otthontalanná vált, illetve bántalmazott szülő és gyermeke számára biztosítanak bentlakásos ellátást maximum másfél évre. Az otthon elvesztése erős érzelmi, a személy által többnyire nem befolyásolható életesemények sorozata, krízishelyzet, mely önmagában is többféle pszichológiai traumát okoz. Az egyik ilyen magának az otthonnak az elvesztésével járó privát szféra megszűnése, ami nagymértékű identitásvesztést is okoz (Dúll 2009, 211). Bár az épület négy évvel ezelőtt teljes körű felújításon esett át, a korlátozott anyagi keretek, valamint a kényszerűség miatt a célcsoport egyéni szükségleteit is figyelembe vevő traumatudatos belsőépítészeti kialakításra nem kerülhetett sor. Számos tanulmány elemezte már, hogy az embert körülvevő fizikai környezetnek szerepe van a személyes identitásérzet kialakításában. A bent élő tudattalanul azonosul az őt körülvevő környezettel, mely körvonalazza az elvárt viselkedésmintát (Dúll 2009, 137). Ez fokozottan igaz a felnövő generáció tagjaira, akiknek szocializációs mintázata képlékeny. Az intézmény terei jelenleg a fizikai szükségletek kielégítésére szolgálnak, melyek önmagában is nagy jelentőséggel bírnak a rászorulók számára. Azonban a közösségi tevékenységhez és a támogató szolgáltatásokhoz való kapcsolódás ösztönzéséhez megfelelő építészeti eszközök – melyek a rehabilitációs és szocializációs folyamatokat segíthetnék –, jelenleg hiányosak. Az intézmény közösségi zónái kihasználatlanok és nem tükrözik az otthonnak megélt tér élményéhez szükséges normákat. A családok számára kialakított lakószobák ugyan biztosítják a privát szférát, azonban a közös használatú terek megfelelő kialakítása csorbát szenved. Fontos a méltóság megőrzésének biztosítása olyan terekben, ahol nem csupán fizikailag, de érzelmileg is biztonságban érezhetik magukat a lakók. 

Az esemény során oktatókkal, diákokkal és az Ifjúságért Egyesület tagjaival, valamint az intézmény szakmai stábjával közösen kerestük a traumatudatos (belső)építészeti átalakítás lehetőségeit. A tervezési folyamat részét képezte a problémafeltárás, melyben segítségünkre volt a PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar oktatója, Dóri Éva, valamint a Kar közösségszervező hallgatói. Közösségi felmérést és fókuszcsoportos interjút készítettek az otthon dolgozóival, arra vonatkozóan, hogy az épületen belül zajló tevékenységek milyen terekhez kapcsolódnak, milyen hiányos funkciók vannak, valamint, hogy milyen szükségletek és igények fogalmazódtak meg a térszervezés szempontjából. A problémafeltárást segítette, hogy a tervezés folyamata a helyszínen történt. A személyes benyomás tovább segítette a hallgatókat a lakók, az ott élő gyermekek, valamint a dolgozók igényeinek feltárásában. 

 A workshop célja volt a művészeti és építészeti kreativitást felhasználva – szakmai közegben egy workshop keretében meghirdetett közösségi alkotás során –, megtervezni az Intézmény közös használatú tereinek átalakítási, fejlesztési lehetőségeit, mely az ott élők számára életminőségjavulást eredményezhet. A tervezés során főként gyerekeket szolgáló építészeti megoldásokra összpontosítottunk. Javaslatokat vártunk a szálló belső vagy külső tereinek vizuális átalakítására. Fontos, hogy az itt meghúzódóknak a jelenleginél barátságosabb környezetet teremtsünk, valamint, hogy a gyerekek számára az egészséges fejlődéséhez szükséges környezetet tervezzünk. A megfelelő épített tér erősítheti a társadalmi kapcsolatok kialakítását és a szociális viselkedés megfelelő normáinak elsajátítását (Davis 2004, 94). A térhasználók a megfelelően kialakított környezetben lehetőséget kapnak a téves szocializációs mintázat átírására, valamint új társadalmi viselkedés elsajátítására. A térhasználó amellett, hogy új kontextusba helyezi a társadalmi együttélés szabályait, tényleges fizikai képességeket is megtanul (Tamáska 2020, 10). Ez elengedhetetlen a kisgyermekek megfelelő fejlődéséhez is. A meglévő épület revitalizációjával új értéket teremthetünk az Ifjúságért Egyesület Családok Átmeneti Otthona számára. A feladatkiírásban és a tervezői koncepciókban kiemelt szerepet kapott az egyszerűség és a mértékletesség, valamint a fenntartható design alapelveit figyelembe vevő (belső)építészeti megoldások alkalmazása.

A workshopon olyan elgondolások, ötletek születtek, melyek az intézmény vezetői számára lehetőséget biztosítanak fejlesztésekre pályázni. Bízunk abban, hogy a közeljövőben a PTE Műszaki és Informatikai Kar oktatóival és hallgatóival, valamint önkéntesekkel közösen lesz lehetőségünk a tervek mentén valódi otthont teremteni az intézmény lakói számára. 

Dányi Tibor Zoltán PhD, Szintén Bianka DLA

Felhasznált irodalom:
Dúll Andrea 2009 A környezetpszichológia alapkérdései – Helyek, tárgyak, viselkedés. Budapest, L’Harmattan.
Davis, Sam 2004 Designing for the Homeless – Arhitecture that works. University of California Press
Tamáska Máté 2020 Gondolatok az építészetszociológia és a szociológia viszonyáról. Szociológiai Szemle 2020/1. Magyar Szociológiai Társaság.
http://real.mtak.hu/115128/1/2020_1_1.pdf. Utolsó letöltés: 2022.03.20.
Szintén Bianka 2022 Traumatudatos Építészet - A hajléktalan emberek társadalmi integrációját segítő létesítmények építészeti tipológiája
https://doktori.hu/index.php?menuid=193&lang=HU&vid=25010&popup=1 Utolsó letöltés:2023.09.18.