Nézőpontok/Történet

Latinos logika, alkuképes hipermodern – Rimanóczy Gyula életműve

1/8

Budapest II., Pasaréti tér, A Páduai Szent Antal-plébániatemplom, Forrás: Fortepan, 1940., 44841

?>
Budapest II., Pasaréti tér, A Páduai Szent Antal-plébániatemplom, Forrás: Fortepan, 1940., 44841
?>
Kocsis András domborműve, amely később a Nemzeti Sportcsarnok  főbájarata fölé került., Forrás: Fortepan, 1942., 101182
?>
Készül Kocsis András domborműve a Nemzeti Sportcsarnok  főbájarata fölé., Forrás: Fortepan, 1942., 101191
?>
Budapest XIV. Istvánmezei út 3-5. Nemzeti Sportcsarnok, Forrás: Fortepan, 1942., 115181
?>
A Műegyetem T és H épülete, Forrás: Fortepan, 1957., 117184
?>
Mrs. Jay Poward házának (1933) lépcsőtornya, Kép tulajdonosa: Magyar Építészeti Múzeum, Kép a Holnap Kiadó kötetének 58. oldaláról.
?>
A Négy evangélista-templom épületének látványterve, 1930., A terv tulajdonosa: Magyar Építészeti Múzeum, Kép a Honlap Kiadó kötetének 30. oldaláról.
?>
Fehérvári Zoltán - Prakfalvi Endre: Rimanóczy Gyula, Honlap Kiadó, Budapest, 2019.
1/8

Budapest II., Pasaréti tér, A Páduai Szent Antal-plébániatemplom, Forrás: Fortepan, 1940., 44841

Latinos logika, alkuképes hipermodern – Rimanóczy Gyula életműve
Nézőpontok/Történet

Latinos logika, alkuképes hipermodern – Rimanóczy Gyula életműve

2019.12.14. 14:08

Fehérvári Zoltán és Prakfalvi Endre óriási hiányt szerettek volna betölteni kötetükkel: Az Építészet Mesterei sorozat részeként idén jelent meg Rimanóczy Gyuláról szóló monográfiájuk, amely a több stílusban is brillírozó tervező ouvrejébe vezeti be a szakmabelit és érdeklődőt egyaránt.

Az 1920-as és az 1950-es évek közötti lobbanékony időszak társadalom-, politikatörténeti, s így magától értetődő módon építészettörténeti szempontból is az egyik legfordulatosabb, legváltozatosabb érának mondható.  A két világháború közötti Magyarországon még jelen volt a historizáló attitűd, nem egy dekoratív irányzat is, majd párhuzamosan megjelent a modern, amelynek menetelését aztán a szocialista-realista gyakorlat szakította meg az 1950-es években. Az építészettörténeti fordulatok korszaka ez, ahol a különböző irányzatok szakirodalma élén nem egy jeles kutató áll, mégis, az első világháború után feltűnő, európai építészeti hullámok párhuzamos létezésére, összefüggéseire, hatásaira viszonylag kevés a kiemelkedő és egyben széles körben is elérhető magyar irodalom.  

A szerzők nagy kihívás előtt álltak: hogyan lehet a magyar építészet legkiemelkedőbb alakjainak kevésbé heterogén életművei között hitelesen bemutatni egy olyan személyiséget, aki 30 év alatt a lehető legtöbb stílusban kipróbálta magát? Rimanóczy Gyula személye ebből a szempontból talán időszerű lehet most, mikor a dekoratív és a modernista szemlélet ellentéte napjaink része, akárcsak a század első felében. De a téma talán még egy szempontból aktuális lehet, mikor szembesülünk a ténnyel, hogy a Rimanóczy-dinasztia utolsó szakmagyakorló tagja, Rimanóczy Jenő is eltávozott közülünk ebben az évben.

A Négy evangélista-templom épületének látványterve, 1930., A terv tulajdonosa: Magyar Építészeti Múzeum, Kép a Honlap Kiadó kötetének 30. oldaláról.
7/8
A Négy evangélista-templom épületének látványterve, 1930., A terv tulajdonosa: Magyar Építészeti Múzeum, Kép a Honlap Kiadó kötetének 30. oldaláról.

Dévényi Tamás és Ferkai András még a Középülettervező Vállalat hajdani sorozatában szentelt egy kiadványt1 az építésznek, de a Magyar Építőművészet is felfedezte munkáinak építészettörténeti jelentőségét az 1980-as években. A Magyar Építészeti Múzeum 1994-ben Weichinger Károllyal együtt mutatta be életművét egy kiállításon, de 2010-ben is született egy tárlat a HAP galériában.2  Mindezek ellenére – bár a pasaréti templomról és kolostorról igen3  — az építészről reprezentatív, komolyabb monografikus feldolgozás nem készült a közelmúltban.

Készül Kocsis András domborműve a Nemzeti Sportcsarnok  főbájarata fölé., Forrás: Fortepan, 1942., 101191
3/8
Készül Kocsis András domborműve a Nemzeti Sportcsarnok főbájarata fölé., Forrás: Fortepan, 1942., 101191

Rimanóczy Gyula 1920-ban kezdte meg tanulmányait a Királyi József Műegyetemen. A historizmus és szecesszió legnagyobb mestereinek halála után, a trianoni békeszerződés évében, a két világháború közötti neobarokk hajnalán járunk. A kötet kronologikusan vezet minket végig a kezdeti, historizáló törekvéseken, melyből Rimanóczy az 1930-as évek elején vált a modern hangnem felé. Az olvasó nagy meglepetéssel lapozhat például Horváth Sándor Hűvösvölgyi út 50. szám alatti, dekoratív villájának bemutatásától hirtelen Mrs. Jay Poward debreceni, roppant friss személetű terveihez, melyen a tulajdonos nyugatról ellesett stílusigényeit Rimanóczy abszolút nyugati színvonalon volt képes adaptálni.    

Az olaszok felé nyitó külpolitika az 1930-as években aztán szemmel láthatóan a templomépítészetünkben is megnyilatkozott. Gerevich Tibor állt ekkor a római-magyar művészeti kapcsolatok, s nem kevésbé a magyar keresztény művészet megreformálásának élén.4 Határozott irányt mutatott a korszak templomi építkezéseinek is, melyre Rimanóczy már a korai pályázatok során progresszíven reagált annak ellenére, hogy nem egy római ösztöndíjas művészről van szó.  A kötet épületleírásaiban ennek ellenére egy-egy épületnél hol a latin racionalizmus, hol pedig a német expresszivitás jelzője tűnik fel, ám az építész 30-as évekbeli munkásságára tisztázható stíluskritikai elemzést, konkrét nemzetközi kontextusba illesztést végül mégsem kapunk.

A Műegyetem T és H épülete, Forrás: Fortepan, 1957., 117184
5/8
A Műegyetem T és H épülete, Forrás: Fortepan, 1957., 117184

A 2000-es években lerombolt székesfehérvári közvágóhíd épületétől, az 1937 és 1939 között épült Erzsébet Automata Távbeszélő Központ és Posta Igazgatóság irodaépületén át hosszú és izgalmas út vezet minket el a Budapesti Műszaki Műegyetem Kleineisel Jánossal tervezett épületéig. Az összkép itt már a szocialista realizmus igényeit elégíti ki, ám ahogy a kötet szerzői rávilágítanak: a skandináv klasszicizmus világát tükröző formakinccsel némiképp mégis megkerülve azt.

Akárcsak a sorozat többi eleme, ezt a könyvet is elsősorban az érdeklődő nagyközönségnek ajánlották. A két világháború közötti stíluselemzés hiányától eltekintve legtöbbször mégis élvezetes művészettörténeti diskurzust kapunk, ezek közül különösen élvezetes módon vezetik át az olvasót a historizáló évtizedekből a két világháború közötti építészet  közegébe. Az írás ily módon szakmabelinek és érdeklődőnek egyaránt olvasmányos és oktató lehet — a könyv végén található értékes forrásközlések pedig a további kutatás ösztönzését és elősegítését propagálhatják a jövőben. 

 

1 Dévényi Tamás, Ferkai András: Rimanóczy Gyula: 1903-1958, Közti, Bp., 1982. 
2 Fehérvári Zoltán, Prakfalvi Endre: Rimanóczy Gyula, Holnap Kiadó, Bp., 2019., 9.p.
3 Harsányi István, Vladár Ágnes: A pasaréti Páduai Szent Antal templom, Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, Budapest, 2009.
4  Gerevich Tibor: Egyházművészetünk jövője. Magyar Iparművészet (XXIII.) 1930/1-3., pp.,27-31.p.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk