Épülettervek/Középület

Látogatóban Eszterházy Károlynál

1/28

Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda

?>
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
?>
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
?>
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
?>
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
?>
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
?>
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
?>
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
?>
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
?>
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
?>
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
?>
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
?>
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
?>
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
?>
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
?>
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
?>
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
?>
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
?>
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
?>
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
?>
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
?>
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
?>
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
?>
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
?>
Eger, érseki palota, archív felvétel
?>
Eger, érseki palota, archív felvétel
?>
Eger, érseki palota, archív felvétel
?>
Eger, érseki palota, archív felvétel
?>
Eger, érseki palota, archív helyszín
1/28

Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda

Látogatóban Eszterházy Károlynál
Épülettervek/Középület

Látogatóban Eszterházy Károlynál

2015.11.02. 15:11

Projektinfó

Szerzők:
Laczó Dániel

Földrajzi hely:
Eger, Magyarország

Építészek, alkotók:
Földes László

Stáblista

felelős építész tervező: Földes László
építész tervezők: Farkas András, Vértesy Ágnes, Deigner Ágnes

belsőépítész tervező: Frank György, Tatár Balázs
tartószerkezet tervező: V. Nagy Zoltán
kert-és tájépítész tervező: Herczeg Ágnes
kertépítész munkatárs: Edvi Bettina, Azadeh Rahnama
épületgépészeti tervező: Cservenyák Gábor
villamos tervező: Balázs Judit
világítástechnika: Haász Ferenc
tűzvédelmi tervező: Acsai István
akadálymentességi tervező: Kormányos Anna

generál tervező: Földes és Társai Építésziroda Kft.
építtető: Egri Főegyházmegye

Letölthető dokumentumok:

Az egri Belvárosban álló Érseki Palota központi szárnyaiba tervezett látogatóközpontot a Földes és Társai Építésziroda. A terv érzékenyen követi az építészettörténeti előzményeket és bemutatja az Egyház ezer éves jelenlétét Egerben.

Az Egri Érseki Palota zajló rekonstrukciója

A palota kialakulása

Eger püspökei, majd érsekei városi palotájukat a XVII. század végén kezdték építgetni. A török elkergetését követően ideiglenesen a kincstár volt a város gazdája, ám pár év elteltével az egyház visszaszerzi jogait és a püspök kényelmesen berendezkedik: a másfélszázados hadi fenyegetettség elmúltával a püspök leköltözött a várból a városba, ahol számára „készenlétbe helyezett három palotát a Püspök úr részére" a szepesi káptalan. Ez véglegesnek bizonyul. E házsor az Eger helyrajzát meghatározó letörő domboldal lábánál található, az egykor itt futó utcában kerülnek a szomszédinál is közvetlenebb viszonyba e házak.

Eger, érseki palota, archív helyszín
28/28
Eger, érseki palota, archív helyszín



E három középkori házból fejlődött ki minden irányba a későbbi palotaegyüttes. Erdődy Antal Gábor idején, 1715 és 1732 között a kápolna és az oldalszárnyak kialakítása zajlik. Építőanyagul a szomszédos domboldal gyomra kínálkozott, így az érseki pincéket a puha tufába vájt járatokból készítették. A barokk szellemű folytonos bővítések jól használták ki a domborzati letörés kínálta lehetőségeket. A korban igen divatos nyitott épületforma – itt közrefogott udvarokkal – a lejtőző terepen sokrétű kapcsolatot teremtett saját környezetével. 1735-ben Bél Mátyás is elismerően szól az épületről. A szerző a sok szárny és terem feletti ámulatában még az égtájakat is eltéveszti: kusza leírását nezéhkes megfeleltetni a földrajzi adottságoknak. A leírásból ugyanakkor kitűnik, hogy gazdag használati és látványbéli kapcsolat jött létre az épület és környezete között.

„Leginkább a püspöki rezidencia emeli jelentős mértékben a város szépségét. Nagyszerű építmény ez, a város fölé emelkedő lejtős terepen fekszik a Nagytemplom és a Papnevelde közt, de azoknál kissé előbbre ugrik ki a piac irányában. Alakja négyzetes, főhomlokzati része egyemeletes, és olyan beosztású, hogy a földszinten vannak a lakószobák, éléskamrák, melegítő és hűtőhelyiségek, jégverem, az emeleten a fogadószobák, és középütt a nagy tanácskozóterem, a porticustól jobbra van a püspök lakosztálya, amint ez déli irányba fordul máris földszintessé válik, míg ami egyik homlokzaton földszinten, a másikon földbe épített pincének tűnik, hogy a következő fordulónál ismét a földszintre jusson. Vannak még tető alá bújtatott padlásszobák is (mansard emelet). Ezekből alakították ki a vendégszobákat és a püspöki főemberek szobáit. Így az egész épületnek a keleti és északi szárnya a padlásszobákat is beszámítva háromszinteseknek, déli kétszintesnek tűnik. Ez a déli szakasz kemény sziklás talajba épült. A püspöki palota tetőzetét kőfal övezi, ezen pedig rácsszerűen kiképzett kőkockákon húsz szobor áll. A palotának ezen díszesen kiképzett keleti főhomlokzata a délről hozzácsatlakozó kis kert, a mindössze 100 lépésre lévő templom látványosan széppé teszi a városképet."

Barkóczy Ferenc püspöknek (1745-1761) a kertekre volt gondja. Házael Hugó vezetésével a francia ízlésnek megfelelő, geometrikus kertépítészeti világ jött létre a palota körül. Szintén divatos elemként ekkor épült az orangerie, amely a palota magjától délkeletre lehetett.

Eszterházy Károly kora

Eger püspöke Barkóczyt követően Eszterházy Károly lett (1762-1799). Az építő tizennyolcadik század építő embere a püspöki palotát is megszépítette.1 Folytatta elődei munkáját, kezdetben megtartva az építész Gerl Mátyást. Működésének volumenére jelentékeny összegű számlákból következtethetünk. Új emeletet, kocsiáthajtót és erkélyrácsokat is tetet a házra, utóbbit Fazola Henrik készíti. 1764-ben elbocsátja építészét s felfogadja Fellner Jakabot, akinek a ma látható összképet leginkább köszönhetjük.

Eger, érseki palota, archív felvétel
26/28
Eger, érseki palota, archív felvétel



Fellner működésének első évében időben elkészülnek a díszudvart ölelő szárnyak, a megörökölt geometriát addig alakították, míg összképe teljesen barokk formát öltött. Még ez évben megkezdődik a lépcsőház átépítése, amely eredményeként Fellner mesteri megoldással egységes térsorba szervezi a kocsiáthajtót, a díszes előcsarnokot és a lépcsőházat. Ekkor épül át kétszintessé a kápolna, amely falait eredetileg a Lyceum freskóit is készítő Kracker János falfestményei díszítették.

A palota környékét 1800-ban nagy tűzvész pusztítja, amelyben a palota is megsérül. Pyrker János érsek idején (1826-1847) helyreállítás és kisebb átépítések zajlanak. Ekkor nyeri el végleges formáját a róla nevezett délkeleti szárny.


Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
21/28
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda



A ház sorsa ezt követően a túlélés volt, ám helyrehozhatatlan, károsító beavatkozások nem történtek. A legnehezebb időszaka az a kor volt, amikor az egyházi reprezentáció kevéssé volt kedves a hatalomnak. 1964-ben egy más szemléletű birtok központjává vált, amikor a helyi termelőszövetkezet kapta meg az épületet. Őket követte az egri borokat termelő Egervin, akik elődeikhez hasonlóan a pincerendszert használták tárolásra. Ma az eredeti együttest több különálló intézmény használja: itt van például a Szent István Rádió szerkesztősége, a Város a város alatt kiállítás a pincerendszert mutatja be, itt lakik az érsek és a központi épületszárnyakba kerül az Egri Érseki Palota új látogatóközpontja is. A Földes és Társai Építésziroda ennek kialakítását tervezte meg.

Építészeti koncepció: a történeti állapot helyreállítása

A mostani beavatkozás építészeti koncepcionális döntéseit az előtörténet tiszta rajza határozta meg. Az építkezések döntő hányada egy stíluskorszakhoz köthető; ennek beteljesedése egy nagyszerű mester átfogó átalakítása, és e művet két századon keresztül jelentékeny átdolgozás nem érintette. A látogatóközpont a leírt történeti épület rekonstrukciójával, a Fellner Jakab által létrehozott állapot újrateremtésével jön létre.


Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
3/28
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda



Az épület megőrzéséhez a korai kiépülés során létrejött alapozási hibát kellett elhárítani, amely a palota telepítéséből ered. A bővítések során erősen eltérő talajmechanikai viszonyokkal bíró altalajokra helyeztek egységes alapozású épületrészeket: a nyugati szakaszok közvetlenül a tufára épültek, míg a keleti szárnyak már puszta feltöltésen állnak. Az épület süllyedését már 1962-ben aláalapozással igyekeztek gátolni, a főhomlokzat azonban változatlanul kifele dől. A terhek átvitelét a tufára itt a talaj jet groutinggal való megerősítése biztosítja.

Az alapozás okozta torzulások dacára az épület szerkezetei jellemzően jó állapotban vannak, a teherhordó falak máig állékonyak. A válaszfalak esetében változást csak a barokk kort követő, alapvető szükségletből emelt elválasztások elbontása hozott. Ahol a faanyag egészsége és stabilitása lehetővé tette, megőrízték az eredeti fafödémeket is. Sok esetben a közvetlen megőrzés is lehetséges, mivel maradtak épen eredeti, XVIII. századi nyílászárók is. A látogatóközpont kialakítása során kiemelkedő jelentőségű volt a kápolna eredeti formában történő restaurálása.


Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
8/28
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda



A berendezett kiállítás fő témái az épület és az egyháztörténet. A tárlat funkcionális tagolása az épület adottságaihoz, a terek hierarchiájához igazodik. A zegzugos, középkori földszinti terekben a múzeumi kiszolgáló és kiegészítő terek találhatók: pénztár, kávézó, ajándékbolt, gyermekmegőrző, vinotéka, személyzeti helyiség stb. Az első emeleten a díszudvari térsor a kincstáré, a hátsó termekben tematikus állandó kiállítások vannak. A második emelet nagy részét az enteriőrtörténeti kiállítás foglalja el, ennek végén betekintést nyerünk a kápolnába is. A látogatást az időszaki kiállítás zárja.


Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda
10/28
Eger, érseki palota - építész: Földes és Társai Építésziroda



A megújuló középső szárnyhoz három, markánsan különböző kertrész kapcsolódik. A palota három szárnya által határolt keleti reprezentatív díszkert fogadja a látogatókat. Áttörést jelent az érsekség életében, hogy a díszkertet megnyitják a sétáló utca felé, így a város minőségi közparkkal gazdagodik és a látogatók közelebb kerülhetnek az érsekség mindennapjaihoz is.

A kávézóhoz kapcsolódik egy intim, árnyas kávézóterasz, míg a magyar szentek mindig kedves témáját feldolgozó kiállítás felől megközelíthető kvadratúra egy zárt, elmélyülésre ösztönző tér. A látogatóközpont bejárása a gazdag egyháztörténeti hagyomány bemutatásával hűen idézi meg az Egerben ezer éve jelenlévő keresztény szellemiséget.

Laczó Dániel

 


 

1  Esterházy Péter, Harmonia Caelestis, Budapest, Magvető, 2000.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk