Legendafolytatás – elkészült a Paksi Képtár új épülete

A Paksi Képtár új otthonának megvalósítása örvendetes fejlemény nemcsak szorosan a város, hanem a régió és az ország szempontjából is. Az egykori konzervgyári épület átalakítását Kiss Gyula és Járomi Irén építészek tervezték. Az új művészeti intézményt ünnepélyes keretek között október 20-án nyitották meg. 

Legendafolytatás

A Paksi Képtár alapítását követő 16. évben elkészült a gyűjtemény végleges elhelyezésére szolgáló új – egy volt konzervgyári csarnokból átalakított – épület. 1111 – fontos szám: ezzel jelölték a konzervgyár azon épületét, melynek sarokrészében állandó kiállítást is tartalmazó intézményt alakítottak ki. Az 1100 m² alapterületen történt csarnok-átalakítás tervezői Kiss Gyula és Járomi Irén építészek (Kiss és Járomi Építésziroda).

1991-es megalapításától a Paksi Képtár ideiglenes helyen működött. 2005-ben az Önkormányzat értékesítette a volt Erzsébet Szálló épületét, ezzel párhuzamosan indult a Képtár új helyének előkészítése. Az intézmény részéről Hopp Halász Károly, Prosek Zoltán, Ritter János, továbbá Horváth András, a városi főépítész közreműködésével fogalmazódott meg az építészeti program, amely a tervezés alapját jelentette.

Legendafolytatás*, mondhatjuk Pákolitz István rövid versének címével, ahogy Paks városában a volt Erzsébet Szállóból az intézmény áttelepült a volt konzervgyárba – egy volt ipari épület újrahasznosításával született meg az új múzeum. Így nem csupán az Állandó Gyűjtemény vált bemutathatóvá, hanem immár további nagy volumenű, jelentős érdeklődésre számot tartó időszaki és vándorkiállításokra is lehetőség nyílt. A múzeum szerves rész lett az állandó és időszaki kiállító terem – méretei és műszaki adottságai révén egyaránt. Állandó: ez jól ismert gyakorlat, a falakon képek, posztamensen szobrok. Viszont már ezek között is egyre gyakrabban feltűnik a videó, a mobil készülék, köldökzsinórral kötve a falba, ami már inkább időszaki. Sokminden egyre inkább eltér a megszokottól: különböző művészeti ágak, nehezen besorolható műfaji határesetek, médiaművészeti produkciók bemutatására is gondolnak a múzeum létrehozói.

Legendafolytatás maga az átalakítás, ahogy a volt konzervgyári csarnokból kiállítóhely lett. Az ilyen üzemekben „a nagy fesztávokat elsősorban nem a gépek és berendezések mérete, hanem az átrendezésre kerülő technológiai vonalak indokolták. Előfordul, hogy egy szezonon belül is átrendezésre kerül a géppark."** E leírás pontosan a múzeumokra emlékeztet. A megfelelő infrastruktúrájú kiállítótér létrehozásával a Paksi Képtár bekapcsolódhat a múzeumok közötti nemzetközi vérkeringésbe. Tolna Megyében is megvalósult egy olyan kiállító tér, ahol a fizikai és intézményi eszközrendszer sokféle kiállítás befogadására alkalmas.

Kiteljesedés

A Paksi Képtár új otthonának megvalósítása örvendetes fejlemény nemcsak szorosan a város, hanem a régió és az ország szempontjából is. Paks így szorosabban társul a közelebbi-távolabbi szomszédokhoz: elég itt csak Pécsre, az Európa Kulturális Fővárosa 2010 cím birtokosára utalni. A főváros, Budapest csak nyer azzal, ha körötte egyre több és több gócpont alakul ki a művészet sokoldalú és jól-komponált továbbadására, kiteljesítésére.

Az ipari épület mostantól nem egyszerűen Képtár, abban működik a Vizuális Kísérleti Alkotótelep, a Képzőművészeti Iskola – mint egyetemi előkészítő tanműhely – közös használatban az Alkotóteleppel, valamint a Fiatal Alkotók Köre. A felújított épületszárny adottságai és korszerű felszereltsége alkalmassá teszi az intézményt a szolgáltatási rendszer kiszélesítésére, a lakosság eddiginél szélesebb körének bevonására.

A helyszín

A Képtár az egykori gyárépületnek azt a sarkát foglalja el, amely legközelebb esik a város fő ütőerét jelentő Tolnay úthoz. Ezáltal lehetőség adódott arra, hogy a sarok kulturális funkcióval kapjon építészeti hangsúlyt. A meglévő szerkezet karaktere erős kötöttség volt, de egyben izgalmas feladvány: megtartása és hangsúlyozása úgy, hogy a múzeum céljára a vezérelv egy „neutrális" közeg kialakítása.

Az épület

A volt palackozóüzemi rakodóterület, mint az új Képtár bejárati előcsarnoka, egyúttal művészeti kávézóként, multimédia-centerként, art-shopként is szolgál, látványlifttel, nagyméretű üvegfallal (volt ipari kapuk mögött, illetve helyén) kapcsolódva az épület fő funkciójához. Az emeleten, a volt csomagolóüzem területén van a multimédiás könyvtár (korszerű, gépi mozgatású raktárral, illetve szabad polcos állománnyal a művészeti albumok számára) és a létesítmény adminisztrációs központja (újszerű, nyitott térelrendezéssel a kiállítótér felé). A volt ipari csarnoktér hosszoldala mentén, a földszinten kapott helyet a művészeti raktár és műhely, aminek tetején, az emeleten galériaszintet alakítottak ki.

A külső

A meglévő gyárépület-együttes beton-blokkja a művészeti központ részén „újvágású" ipari burkolatként rozsdáslemez burkolatot kapott. Új középület alakult ki a jellegzetes ipari-raktár zónában, amely figyelemfelkeltő jelként városképi elemmel gazdagítja a várost.

A projektpartnerek

A projekt vezető partnere a Paksi Önkormányzat volt, amely biztosította a projekt megvalósításához szükséges önrészt, továbbá Tolna Megye Önkormányzata, a Dél-Dunántúli Építész Kamara, a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Tolna Megyei Önkormányzat Turisztikai Irodája, valamint a Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság. A projektmenedzsmenthez szükséges szakmai-technikai hátteret a Paksi Képtár munkatársai adták, továbbá Bak Imre, Nádler István, Maurer Dóra képzőművészek, Fitz Péter, a Kiscelli Múzeum igazgatója és a közelmúltban elhunyt Néray Katalin, a Ludwig Múzeum alapító-igazgatója.

Vargha Mihály

A Kortárs Művészeti Központ megnyitására katalógus jelent meg a Paksi Képtár gyűjteményéről. Az Art In Act című 327 oldalas kötet szerkesztője Prosek Zoltán, a bevezető tanulmányt Hajdu István írta.

* Legendafolytatás

Csönge cickafarkos dombja:
Túrja kurtafarkú konda
Pásztoruk a verset ontja
Alexandrin- s disztichonba.

Kiskondásnak nagy a gondja:
Hol van olyan frankó nyomda
Mely a könyvét azonnyomba
Egy disznóért ki s kinyomja.

Megehedd: nem bolondgomba
Akadt nyomda nyomta nyomba
Megvan a könyv meg a sonka
Ereklyeként őrzött csontja.

Pákolitz István (1919–1996) költő, lapszerkesztő Pakson született. Legendafolytatás című verse Weöres Sándor 70. születésnapjára jelent meg a pécsi Jelenkorban.

** Magyar Építészet 1945–70. Corvina Kiadó 1972. Szerzői: Szendrői Jenő, Arnóth Lajos, Finta József, Merényi Ferenc és Nagy Elemér. Idézet a Nyíregyházi Konzervgyár (építész: Földesi Lajos, Szendrői Jenő) leírásából.

Szili Katalin új képtárat avatott Pakson
Egykor konzervgyárnak adott helyet az épület

A művészet, a kultúra fontosságát hangsúlyozta, a múlt és jövő stílusos találkozásáról szólt Szili Katalin október 20-án, szombaton Pakson, a volt konzervgyár épületéből létrehozott Paksi Képtár avatásán. "Szeretném, ha a művészet nyelvén is mindnyájan értenénk egymást a 21. század Magyarországán, egy európai országban" - mondta az Országgyűlés elnöke. Szili Katalin köszöntőjét azzal kezdte, hogy maga mellé hívta a város fideszes országgyűlési képviselőjét, Tóth Ferencet, hangsúlyozva: "vannak olyan pillanatok az életünkben, amelyek pártpolitikától mentesek". Mint mondta, őriz a paksi csarnok valamit abból a múltból, amit szerencsére már magunk mögött tudhatunk.

"Most, amikor közeledik nemcsak az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója, hanem a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának 18. évfordulója is, akkor stílusos az, hogy itt, Pakson egy volt gyári csarnokban egy kiállítóterem kerül felavatásra" - közölte az Országgyűlés elnöke. Hozzátette: ez jelzi azt a minőségbeli különbséget, amit a pártállamból a demokráciává, és az egypártrendszerből a többpártrendszerré alakulás jelent életünkben, és jelzi azt, amit számunkra a kultúra, a szabadság egyik megnyilvánulása jelent.

Szili Katalin leszögezte: a politikusoknak szükséges megalkotniuk azokat az új jogszabályokat, amelyekben a mecenatúra ösztönzésére 21. századi javaslatot fogalmaznak meg. A volt konzervgyár átalakított épületét 42 kortárs művész alkotásából összeállított tárlattal nyitották meg. A beruházás tavaly decemberben indult, értéke meghaladja a 270 millió forintot, a megvalósításhoz a szaktárca csaknem 100 millió forinttal járult hozzá.

MTI

Többek között a Paksi Képtár is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.