Lilából zöld? - Miskolc színeváltozása
2011. november 4-én Miskolcot füstköd borította be, és nyolc hazai nagyvárosunk egyikeként itt is érvénybe lépett a szmogriadó. Ugyanezen időpontban történt más is: Green City konferenciával egybekötött kiállítás nyílt a miskolci Nemzetközi Kereskedelmi Központban, amely részben ezt a problémát és az ebből kivezető – nem tüneti – kiutat igyekezett szakmai nézőpontokból feldolgozni. Bardóczi Sándor beszámolója.
Ahogyan korábban már beszámoltunk róla, Miskolc idén nyáron szándéknyilatkozatban rögzítette, hogy csatlakozik a nemzetközi Green City Mozgalomhoz. Nyár óta annyi történt, hogy, a város környezetvédelmi programját felülvizsgálva, bekerültek a dokumentumba azok a szempontok is, amelyet a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. szakértői fontosnak tartottak. A november 4-i konferencia a miskolci városvezetés, a Magyar Green City Tanács és a MÉK Táj- és Kertépítész Tagozatának együttműködésével jött létre. Ennek keretében a 2010: Tájodüsszeia vándorkiállítás is a helyszínre látogatott.
Egy természetközelibb város főépítészi víziója
A tanácskozás Rostás László főépítész bevezető előadásával indult, aki kritikusan szólt a város elmúlt fél évszázados városépítészeti teljesítményéről illetve a tájhasználat-változásokról, és egyértelműen ezeknek tulajdonította azt a környezetminőség-romlást, melynek káros következményeivel ma a város szembesül. A főépítész álláspontja szerint a legfontosabb feladatok a települési környezetminőség javítása érdekében a leburkolt Szinva-patak revitalizációja, a Szinva-völgyében épült eltúlzott magasságú (és ezáltal az átszellőzést gátló) épületek visszabontása, az Avas zöldfelületi rendezése, valamint a Sajó-völgy város alatti erdeinek újratelepítése lehetnek.
A Szinva-pataknál – amelynek lefedett szakaszát helyben „Európa legszélesebb hídja"-ként is emlegetik – a főépítész véleménye szerint azért van szükség az újbóli feltárásra, a természetközeli állapotok visszaállítására és legalább a kezeléshez szükséges közterületi sávok visszaállítására, hogy az árvízvédelmi problémák megoldhatóak legyenek, illetve ez, a várost átszelő zöldfolyosó a maga hőmérsékleti mozgásaival szélcsatornája legyen a települést átmosó légáramlatoknak. (Megjegyzendő, hogy Miskolc előző főépítésze, Viszlai József is nagy energiákat fektetett a Szinva felszínre hozatalába, amely nemrégiben egy rövidebb szakaszon meg is történt.)
Ennél is nagyobb feladatnak tűnik a szélcsatornák „kitisztítása", ahol először komoly áramlástani vizsgálatok elkészítését, majd pedig ütemezett visszabontásokat helyezett kilátásba a főépítész. Az Avas zöldfelületi rendezése két nézőpontból is fontos a város számára: részben a formálódó szociális városrehabilitáció egyik sarkallatos pontja lehet mind az avasi református egyházközség „térfoglalása", mind pedig a Jezsuita Gimnázium kezdeményezésére hamarosan elinduló közösségi sportcentrum építés, illetve azok a lehetséges közösségi kertek, amelyek a gimnázium területét az egyetemi campussal összeköthetik. Másrészt pedig az Avas város felőli oldalának, ennek a fontos lélegző foltnak a peremei olyan suvadási gondokkal küzdenek, hogy azt csakis összehangolt terepi és zöldfelület-rekonstrukciós munkálatokkal lehet orvosolni. Az ezoterikus felhangokat sem nélkülöző előadásban a főépítész rávilágított, hogy a Miskolc alatti erdőség kipusztítása tulajdonképpen azt a jól működő szivattyúhatást szüntette meg, amely képes volt a Szinva-völgyéből kihúzni a levegőt (lejtőszél jelenség). Ennek rekonstruálására törekedni kell.
Zöldebb város lehet-e Miskolc?
Somorjai-Tamássy Zsolt, a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában a kőkemény gazdasági racionalitásokra helyezte a hangsúlyt, meggyőződése szerint ugyanis kizárólag gazdasági érvekkel lehet ma döntéshozókra hatást gyakorolni. Nem csoda ez a vélemény, hiszen a Green City Mozgalom is pontosan ezek mentén a törekvések mentén jött létre. Somorjai-Tamássy a nyugat-európai alapkutatásokra alapozva állítja, hogy a Green City befektetések megtérülése egy város számára 1:6 arányú, amelyet másként csak törvénybe ütköző ügyletekkel (drogkereskedelem, lányfuttatás, szerencsejáték) lehet elérni.
Példái szerint az Egyesült Királyságban a városi stresszbetegségek következtében 14 millió munkanap esik ki a termelésből évente, és az ezzel kapcsolatos szociális költségek csak abban az országban 15 Mrd €/év főösszegre rúgnak. Az ottani megfigyelések szerint a zöld környezetben élőknél a kórházban eltöltött napok száma évente 10%-al kevesebb, az ilyen környezetben élő tanulóknál pedig 10%-al magasabb a koncentrálási képesség. Az ingatlanok értékében a nyugat-európai kutatók a városi zöldfejlesztések hatására, helyszíntől függően 4-233 %-os növekedést tapasztaltak, és az adott település befektetésvonzási képességének javulását mutatták ki.
Energiamegtakarítás terén csak fásítással 10-40% energiaköltség spórolható meg az épületeknél, és itt a zöldtetők és zöldfalak pozitív épületenergetikai tulajdonságairól még nem beszéltünk. A városüzemeltetés és városklíma területén a záporvíztárolás és az öntözésben történő felhasználás, valamint a párologtató zöldfelületek jelentenek víz-, víztisztítás és energiamegtakarítási tételeket. Mindezek mellett a zöldfelületek létesítése a város- és ingatlanmarketing legolcsóbb módját jelenti.
Miskolc szándéknyilatkozatával azt vállalta, hogy a fejlesztési projektjeit átfuttatja a Green City akkreditációs szűrőn. Ehhez Somorjai-Tamássy szerint kisebb-nagyobb „kristályosodási pontokat", közterületi mintaprojekteket kell keresni, ahol már a tervezés kezdetétől jelen van az a speciális szempontrendszer, melyet szerte az országban most tesztelnek.
A Green City blokk előadásai között helyet kapott az S-tér Kft, a Főkert és a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft közös vállalkozásának, az első green city akkreditált öko-játszótérnek a bemutatása is. A Green Sweden kezdeményezés keretében magyarországi svéd nagyvállalatok anyagi segítségével megvalósult játszótér a Margitsziget északi oldalán valósult meg, a Margitsziget Stratégiai Terve által kijelölt helyszínen. A játszótér tervezését hallgatói ötletpályázat előzte meg, melyek közül több ötletet (például a lábbal taposható vízpumpás vízjátékot) kiviteli szinten kidolgoztak és meg is valósítottak a tervezők. A környezeti nevelést célzó játszótér minden eleme a Green City elvekre épült, és elsőként kapta meg a magyar fejlesztési projektek közül a GC akkreditációt.
Kutakodás az élhető települési táj nyomában
Természetesen a városi zöldfelületek városgazdaságra, városklímára, városökológiára gyakorolt hatásai a hazai környezetben másképpen is festhetnek, mint az Nyugat-Európában kimutatható. Hogy bebizonyosodjon, hatással vannak rá, és ez a hatás nem elhanyagolható, ezért idehaza is mérni, kutatni, elemezni kell. Ez a hazai településeink és egyetemeink régi adóssága, éppen ezért fontos a BCE Tájépítészeti Karán a TÁMOP keretében elindított Élhető Települési Táj kutatóműhely felállítása és az erre épülő doktori kutatási programok lefolytatása. A kutatóműhely jelenleg a Központi Régiót és azokon belül a Keleti és Nyugati Kaputérséget vizsgálja behatóbban. A miskolci tanácskozás ezekből a folyamatban lévő kutatásokból is felvillantott egy csokorral.
Takács Dániel doktorandusz a városi szabadterek és az ingatlanérték kapcsolatát kutatja. Előadásában felvillantott számos olyan hazai ingatlanfejlesztést, ahol a projekt marketing kommunikácójában felbukkan a zöldfelületek hívószava (pl: Park, Kert, Liget, Garden, Greens) és megvizsgálta ezek igazságtartalmát. Kutatásának előképei spanyol, holland és észak-amerikai kutatások. Egy 2002-es spanyol kutatásban, amely a városi zöldfelületek értékének meghatározásáról szólt, azt mutatták ki, hogy a lakások értéke függ a zöldfelületektől való távolságtól. Ez 2002-es árszinten, a távolság függvényében, 100 méterenként 328 400 pesetával (1800 €–val) csökkenti egy átlagos lakás értékét. Hollandiában egy 2000-ben publikált kutatás, amely a szabadterek és elemeik értékének meghatározásáról illetve azok ingatlanokra gyakorolt hatásairól szólt, arról számolt be, hogy a tóhoz való közelség 7-8%-al, a vízfelület közvetlen látványa 10%-al, vízfelület és kert látványa 28%-al emelte az adott ingatlan értékét, míg az utcazaj 5%-al, a magas épület látványa pedig 7%-al csökkentette azt. Az USA-ban 2006-ban publikált kutatás ugyanezen témakörben az ingatlanok értékének növekedéséről számolt be a multifunkciós parkok közelében.
Magyarországon a fentiekhez fogható átfogó kutatás eddig még nem történt. Takács Dániel a Budapest területén olyan mintaterületeket vett most vizsgálat alá, mint a Kerekerdő Park, a Lágymányosi Info Park, a Millenáris Park, a Római Kert és a Corvin-Szigony Projekt. Ezen vizsgálatok eredményétől egy olyan értékelési és javaslati rendszer kikristályosodást várja, melynek önkormányzati, fejlesztői és közterületfejlesztési-hozzájárulási modulja jöhet létre, ez a metodika pedig más városoknál is alkalmazhatóvá válik.
Jombach Sándor a települések zöldfelület-intenzitás változását kutatja korszerű távérzékelési és térinformatikai módszerekkel. Az első ilyen kutatást 2006-ban, a politikai érdektelenség miatt elhalt PRO VERDE (Budapest zöldfelületi rendszerének fejlesztési koncepciója és programja) alátámasztására készítette Gábor Péter és Ongjerth Richárd közreműködésével. Ekkor készült el (először a hazai területi kutatástörténetben) a budapesti agglomeráció egészén – egy 1990-es és 2005-ös LANDSAT infrafelvétel-sorozat eredményeként akár települési, településrészi, kerületi szinteken külön is kimutatható – eredmény arról, hogy abban a 15 évben mi történt a zöldfelületi intenzitással. Ezzel pedig gyakorlatilag megteremtették a korszerű zöldfelületi monitoring alapjait, kimutathatóvá tették a zöldfelületi változásokat. A kutatásokhoz az infra űrfelvételek pixelei mögött található rögzített információkat, az ún. NDVI indexet1 használták fel, amelyből elemezhető térinformatikai adatbázist lehet előállítani, s ezt Jombach Sándor ZFI, azaz Zöldfelület Intenzitás térképnek nevezte el. Két ilyen – eltérő időszakból származó – térképi állomány összehasonlításával a változás is kimutatható. Jombach az elmúlt években a módszer tökéletesítésén fáradozott, és terepi mintaterületi ellenőrzéseket végzett, amely során megállapította, hogy a módszer segítségével átlagosan 2,6%-os hibával lehet mérni egyes területek zöldfelületi intenzitását, a szántóterületek kivételével2.
A terepi munka talán legérdekesebb tapasztalata egy budapesti futballpálya zöldfelületi intenzitása drasztikus változásának kimutatása volt. 1990-ben az űrfelvételeken ezen a területen ugyanúgy focipálya volt, mint 2010-ben. Az ZFI változástérkép azonban a kezdeti 80-90% intenzitás helyett 0%-ot jelzett. A terepi ellenőrzés azt igazolta, hogy a focipálya valóban létezik, csak a biológiai aktivitást kifejtő gyep helyett területét műfűvel burkolták. Jombach a TÁMOP program keretében most a 2010-es agglomerációs ZFI térkép előállításán, illetve a korábbi térképekkel való összehasonlító elemzésen dolgozik. Az eredmények 2012 második felére várhatóak, s remélhetőleg beépülnek majd a budapesti és agglomerációs stratégiai dokumentumokba.
Oláh András Béla doktorandusz a konferencián a városi hőszigetek kutatásairól számolt be. A hőszigetek vizsgálata szintén infravörös űrfelvételeken alapszik, melyeket az ASTER szenzor rögzít. A vizsgálatok mélységét limitálja a felvételek 90 m-es felbontása, amelyek kisebb épületeknél már nem teszik lehetővé a pontos meghatározást. Ennek némiképpen ellentmond, hogy Budapest esetében egy 2002 május 4-i űrfelvétel-sorozat elemzésével a 19 oC-os hőmérsékleti metszeten élesen kirajzolódnak például a Duna hídja is, mint nagyobb hőmérsékletű pontok. Oláh vizsgálataival kimutatta, hogy a legjelentősebb (-10 oC feletti) mérséklő hatást a vízfelületek adják a városban, a zöldfelületek hősziget mérséklő hatása pedig -5-6 oC között mozog. Ezzel szemben a burkolatok (anyaguktól és vízáteresztő képességüktől függően) a hőszigetjelenséget jelentősen erősítik (+10 oC feletti is lehet a hatás). A hőszigetek szempontjából a legrosszabb tulajdonsággal az üveg és fém burkolatú épületek rendelkeznek, amelyek télen gyakorlatilag fagymentesek, ez pedig ráirányítja a figyelmet az óriási energiapazarlásra.
Érdekes mellékszála a kutatásnak a beépítési módok szerinti osztályozás. Oláh azt állítja, hogy a beépítési módok közül a zártsorú beépítés emeli szignifikánsan a hőszigetjelenséget és ez kisebb építménymagasságnál is ugyanúgy jelentkezik. Oláh felhívta a figyelmet a nagy alapterületű közösségi és szolgáltató épületkomplexumok negatív hősziget hatásaira, amelyek az utóbbi évtizedben átvették az ipari épületektől a „város legforróbb pontjai" – nem éppen kitüntető – címét. A kutatási eredményeket jól mutatja a Budapestre megszerkesztett 3D vizualizáció, amely a hőmérsékleti értékekhez színeket és magassági értékeket rendelt. Az így kirajzolt „pokoli táj" jelzi: a városban van mit tenni a hőszigetjelenségek letörése érdekében. Az előadó kitért azokra az építészeti és tájépítészeti eszközökre is amelyekkel a hőszigetek mérsékelhetők. Ilyenek az USA-ban és a Mediterráneumban alkalmazott fehér tetők, árnyékoló berendezések, zöldtetők, zöldfelületek létesítése. Oláh figyelmeztett arra, hogy a zöldfelületek hőszigetmérséklő hatása 100 méteren belüli, ezért a probléma nem oldható meg máshol, azaz a település valamely más részén történő növényzet visszapótlás, biológiai aktivitásérték növelés nem segít az egy adott területen történő növényzet csökkenésen.
Rezümé
Habár a konferencia a zöldebb város ideája, a zöldfelületi kutatások szükségessége és eredményei körül forgott, kézzel fogható eredményekről, megvalósult és tervezés alatt álló tájépítészeti alkotásokról is sok szó esett. Wallner Krisztina, aki immár hetedik éve tevékenykedik a „balatonfüredi csoda" létrehozásán, a balatonfüredi kiserdő most nyáron megvalósult rehabilitációját ismertette színes előadásában. Bemutatkoztak egy-egy projekttel a miskolci tájépítészek is. Dobos Sára a Miskolc-Lillafüred függőkertek rekonstrukciójáról, Szűcs Gábor pedig a Szögligeti erdei iskola kialakításának nem mindennapi stációiról adott elő. Andaházy László bemutatta, hogy egy peremkerületi buszmegállóból hogyan alakítható remek és következetes munkával izgalmas új kertvárosi főtér, közösségi tér, Gábor Péter pedig az Országbíró Lakótelep zöldfelületi rehabilitáció közösségi tervezéssel elért, mintaértékű eredményeiről számolt be.
Csak remélni lehet, hogy Miskolc ezekből a gondolatokból, kutatási módszerekből, esettanulmányokból meríteni tud, és elindul egy zöldebb, élhetőbb város kialakításának irányába. Mindenesetre valami elkezdődni látszik: a napokban jelent meg a hír, hogy „Tervezzük meg Miskolc Főterét! Együtt. Közösen. Helyben." Azaz a város megindult abba az irányba, hogy egy részvételi tervezési folyamat eredményeként alkossa meg a miskolci főtér tervezési programját. Sok sikert nekik!
Bardóczi Sándor
1 Ez a módszer azon alapszik, hogy a zöld növényzet lombja visszaveri a zöld fényt és lenyeli a vöröset, azonban a levél mélyebb rétegeiben található szivacsos sejtek a közeli infravörös sugárzást is visszaverik. Ezáltal a vörös és közeli infravörös tartomány vizsgálatával kimutathatóvá válik a növényzet biológiai aktivitása, vitalitása.
2 A szántók olyan speciális helyzetű felszínek, ahol éven belül is rendkívül gyorsan változik a zöldfelületi intenzitás, gondoljunk csak az aratás előtti és utáni állapotra.
07:53
1. Ritka vacak képanyag, már bocsánat, Miskolcról abszolút semmi. 2. Kutatóink és doktoranduszaink újfent bebizonyították hogy nem tudnak mást, csak fent csücsülni az irodáikban és onnan okoskodni. Például menjenek le a Nehru parkba és nézzenek szét, milyen beteg ott minden fűszál és fa. Aztán kérdezzék meg, hogy vajon miért van ez így. Hátha rájönnének, telemetria meg műholdképek nélkül is, hogy egy rendes park folyamatos gondozást, törődést, magyarán pénzt igényel. Aztán még sétáljanak erre-arra a városban, írják össze a kiszáradt gyomokkal teli ilyen-olyan kiszögeléseket, majd menjenek el a Főkerthez és kérdezzék meg, hogy vajon mennyibe kerülne ezen területek parkosítása és fenntartása. Aztán dugják fel maguknak alaposan a terepen megtalált műfüvet ;-))) 3. Igen, hosszú távon jó befektetés, magasabb ingatlanárak, jó közérzet, egészség, rövid távon viszont senkinek nem éri meg. Akkor meg mind ugathatnak az okosok. 4. A margitszigeti játszónak csak a píárja jó, amúgy egy abszolút középszerű és nem túl fantáziadús darab, az unalomig ismert Kompany cég szabványdarabjaival, sok-sok ökoduma szósszal nyakon öntve. Mint svéd húsgolyón a barnamártás, persze finom, de azért ne akarják csúcsgasztronómiának eladni.
22:26
@nagylaszlo71: Hajrá Laci, Nagyon jól csinálod! Hitelesen hozod az átlag hazai önkormányzati képviselő figuráját. :-) És ez nagyjából leírja, hogy miért nem lesz sose a rövidtávból hosszútáv...
14:15
@bardóczi: Sajnos, amíg így működnek a dolgok, addig nincs mit kutatni és okoskodni. Az éhhalál és a csőd elől menekülve az önkormányzatok az édesanyjukat is simán eladják, ha van rá vevő. És nem érdekli őket senki és semmi, csak az, hogy az idei költségvetés ne boruljon tovább. Hogy tíz év múlva mennyi és milyen zöld lesz, hogy hányan fognak átkozódni a közlekedési folyosók és élhető környezet hiányától szenvedve, az egyszerűen nem tétel. Pont, ez van ez, én sem szeretem, de legalább értem. A konferencia résztvevői viszont nyilvánvaló dolgokban tévednek és tévelyegnek. -Ki is kéne zölddé és élhetőbbé tegye a környezetet? -Az önkormányzat - feleli kórusban mindenki. -Miből is kéne erre áldozzon? -Gazdálkodja ki - jön a válasz. -Ki profitál a zöld befektetésekből? -Az ingatlantulajdonosok, az ott lakók - írták a szakértők. -Akkor legyen talán havi párezer forintos zöldadó? -Fújjjjjjjjj, árulók, sanyargatók, le veletek!!!
16:31
@nagylaszlo71: Még mindig nem tökéletesen értem, hogy miért kell a konferencia résztvevőiről vagy az előadókról ilyen ex catedra kijelentéseket tenni, pláne úgy, hogy valaki csak ezt az összefoglalót olvasta, és a reakcióiból úgy tűnik, azt sem nagyon fogta fel. Az lenne a kérdésem, hogy ha néhány ilyen 'felhőtaposó arc' most nem alapozná meg a hazai zöldfelületi, közterületgazdálkodási monitoringot, akkor mégis később, esetleg évtizedek múlva, ahogyan te jósolod, hogyan lehet majd bemutatni 'illuminati' vezéreinknek hogy talán nem volt helyes az irány? Rómát se egy nap alatt építették...abban sem vagyok igazán biztos, hogy az a meglátás megállja a mai Magyarországon a helyét, miszerint a döntéshozót érdekli az önkormányzati költségvetés tartása, egyensúlya. Sokkal inkább az érdekli (hiába a csődközeli helyzet), hogy mégiscsak legyen fejlesztés. Mert a választói ezért adnak neki kreditet. Azaz nem értek egyet az elemzéseddel.
09:05
@bardóczi: Oké, értem én, de valami csak nem stimmel a bűvös képlet körül. Illumináltjaink többé-kevésbé korrekt módon bebizonyítják, hogy tk. mekkora nagy biznisz is lenne zöld építészetet művelni, a valóság pedig az mutatja, hogy ez távolról sem evidencia az építtetők számára. Nézzük meg például a plázákat: a WestEnd többé-kevésbé zöld teteje után sok-sok év telik úgy el, hogy egyre csak lakatlan és élvezhetetlen lapostetők uralják a mezőnyt. Egyik oldalon ott áll a szabadon felhasználható, sportolásra, pihenésre, bármire alkalmas, "lakható" felület (meg persze az energiahatékonyság), másik oldalon a tetemes építési, telepítési és fenntartási költség. Ha olyan egyszerű és hatékony lenne zölden és zöldet építeni, akkor minden bizonnyal a kapitalizmus a maga profitorientált módján már rég minden bevásárlóközpontot, ipari csarnokot, közönséges társasházi lapostetőt cukorborsó termesztésre fogott volna be, nemde?
13:44
@nagylaszlo71: Kedves László! Az ördög a részletekben.
1. A West-Endnek nincs többé kevésbé zöld teteje, inkább csak kevésbé, és az is egy intenzív, nagy fenntartás igényű tető. Nem olyan extenzív flóratető, amelynek a városökológiai hatásai paritásba állíthatóak lennének annak fenntartásával. Az ott egy exkulzív, hivalkodó, bár kétségtelenül multifunkciós, drága valami, a helyi "niagara vízesés" horizontális leképezése, amely pontosan azt a filozófiát hirdeti, amitől ma a világ "csődben van". Legkézzelfoghatóbb haszna, hogy széles tömegek agyába véste be: van olyan kategória, hogy zöldtető. De ez kábé olyan messziségekben van a stuttgarti valóságtól, mint Makó Jeruszálemtől.
2. A Magyar építésügyi jogszabályok kifejezetten zöldtető ellenesek, ld. az oték 5. sz mellékletét, amely 25% zöldfelületi arány csökkentéssel honorálja ha eldugványozol pár kúszócserjét a látszat kedvéért, de csak 10%-os kreditet ad, ha egy jóval komplexebb zöldtetőt szeretnél létrehozni, ami segít a klimatizálásban.
3. Az ingatlant fejlesztők és az ingatlant megvásárlók, üzemeltetők az két csoport. Előbbi marha olcsón szeretne építeni és marhadrágán nagyon gyorsan túladni a "terméken" (nem érdekli a drága üzemeltetés, nem éri el az ingerküszöbét a zöldtető-ügy), nagy szórással szemetelte el a magvait, függetlenül attól, hogy volt-e rá valós igény vagy sem. Utóbbi meg elvileg olcsón szeretne üzemeltetni, de míg létezett hitel, olcsó volt az energia és pörgött a gazdaság, valamint volt bérlő dögivel, ezeket az energiafaló üveg-beton csodákat tárt karokkal átvette, megvette és szart rá hogy drága a közüzemi számla mert elszámolta költségként, megfizette a bérlőkkel, satöbbi. Most meg kopp. Ha megnézel egy átlag bevásárló központot válság előtt és most a következőt látod: előtte hatalmas nyitott hűtőpultok ontották feléd a hideget és szétklimatizált ordas nagy terekben lődörgött az úri közönség. Ma a nyitott pultokra valahogy üveg tolóajtó varázslódott, 25 fok alatt és fölött (tehát az év 310 napján) a fél bejárati ajtó automatika lezárva, nyáron döglesz meg a melegtől, klimatizálás nyista.
Hát így. Mondták már, hogy a kapitalizmus se csodaszer, csak eddig nem találtak ki jobbat? A cikk meg nem a zöldtetőkről szól, ez csak a problémakörnek egy nagyon kicsiny és elhanyagolható szelete.
P.S. Egyébként vannak ma friss (és vicces) gondolatok a világban, amelyek ezeknek az energiafaló épületszörnyeknek a válság utáni újrahasznosításával foglalkoznak a gondolatkísérlet szintjén. Kedvencem ezek közül az a hágai video az MVRDV-től, amely eljátszik pl. azzal, hogy az üres, túlburjánzó belvárosi bérirodákat átalakítja vertikális disznófarmokká :-) Szép gondolat! :-)
Talán éppen most jött el az ideje a Green City-nek is...Nagy Bélától nemrégiben halottam egy családi mondást (tetszett):
"Mi olyan szegények vagyunk, hogy nem engedhetjük meg magunknak az olcsó dolgokat". Ez kábé a Green City filozófiába is illeszthetőnek tűnik.
üdv: b.s.