Ljubljana, Európa zöld fővárosa

Ljubljana zöld forradalmat csinált: a szlovén fővárosban jelenleg már 542 négyzetméternyi zöldterület jut egy főre. Földalatti szelektív hulladékgyűjtő pontokat és házhoz menő gyűjtőrendszert építettek ki, az erdősített belvárosban bevezették az autómentességet, a bringákon kívül csak a biogáz üzemű buszok és az elektromos taxik közlekednek, melyeket az idősek, a mozgássérültek és a kisgyerekes családok ingyen vehetnek igénybe.

A szlovén főváros nemcsak a hulladék-ügyben tett komoly lépéseket, más területen is előtérbe helyezték a környezettudatosságot. Nem csoda, hogy 2016-ban ők érdemelték ki az Európa Zöld fővárosa megtisztelő címet. Az idei évben épp ezért rengeteg zöld programmal készülnek. Ljubljanában azonban nemcsak egy évig tart a környezettudatosság, annál sokkal tovább terveznek.

Cél a nulla hulladék

Ljubljana az első Uniós főváros, mely elkötelezte magát a hulladék nullára csökkentése mellett. A város célja, hogy néhány évtizeden belül feleslegessé váljanak a szemétlerakók, és a hulladék gazdálkodásban a megelőzésre, az újrahasználatra és az újrahasznosításra kerüljön a hangsúly. Az elhatározás nem légből kapott, hisz az elmúlt egy évtized alatt komoly változásokat sikerült a városnak elérnie.

A fővárosban 16 kg-ról 145 kg-ra nőtt az egy lakosra jutó szelektív hulladék mennyisége. Míg a szelektíven gyűjtött hulladék aránya 2007-ben 25%, 2012-ben 47%, 2013-ban már 53% volt. Jelenleg 61%-nál tartanak, és lakosonként 121 kg újra nem hasznosítható hulladék keletkezik. Csak viszonyításképpen, a szelektíven gyűjtött hulladék arányának EU-s átlaga 42%, lakosonként pedig 285 kg az újra nem hasznosítható hulladék mennyisége. 2025-re a cél, hogy a szelektíven gyűjtött hulladék arányát 78%-ra növeljék, az újra nem hasznosítható hulladék egy főre eső mennyiségét pedig 60 kg-ra szorítsák vissza. 

A szemetet a föld alatt gyűjtik

Hogy a fenti eredményeket el tudták érni, abban nagy szerepe volt annak, hogy a szlovén fővárosban házhoz menő szelektív gyűjtést építettek ki. A lakosok tárolóedényeikben külön gyűjtik a papírt, műanyagot, fémet, üveget, a biológiailag lebomló hulladékot és a háztartási vegyes hulladékot. A városban ezen kívül még több mint 2500 gyűjtőpont is van a közterületeken.
2008-ban a belvárosban utcai konténerek helyett földalatti, szelektív hulladékgyűjtő pontokat hoztak létre. A rendszer a lakosság tetszését is elnyerte, hisz az utcák szebbek és tisztábbak lettek így, és nem terjeng kellemetlen szag a népszerű pihenőhelyek vagy turistalátványosságok körül. A főváros "zöld infrastruktúráját" mind hulladékgazdálkodási, mind energetikai szempotból egyetlen szolgáltató menedzseli. 

Még a temetői mécseseket is szelektíven gyűjtik

Ljubljanában speciális hulladékmegelőzési kampányokat is indítottak, például az élelmiszerpazarlás ellen, és olyan marginális területekre is figyelnek, mint például a temetőkben keletkező hulladék szelektív gyűjtése. Ma már a temetőkben külön gyűjtőedények vannak a mécsesek vagy az elszáradt virágok számára. A mécseseket három újrahasznosító üzemben dolgozzák fel.
A városvezetés az újrahasználat fontosságára is szeretné felhívni a figyelmet. 2013-tól központi gyűjtőhelyeket működtetnek, ahová a feleslegessé vált ruhákat, cipőket, játékszereket lehet bevinni. Emellett iskolai felszerelések és háztartási eszközök gyűjtését is koordinálják és eljuttatják azokat a rászorulóknak.

Autómentes belváros

Korábban Ljubljana belvárosát is az autók uralták, ma már ez másképp van. Az autókat kitiltották ugyanis a belvárosból, még az ott lakók sem hajthatnak be. Ők közeli mélygarázsokban hagyhatják járműveiket. Sokan tartottak attól, hogy ez az intézkedés negatívan érinti majd a turizmust, de a várakozásokkal ellentétben inkább pozitív hatások tapasztalhatók. A több mint 100 hektáros terület, ahol korábban hemzsegtek az autók, ma egy élhető városi tér lett.
Jelentősen fejlesztették a kerékpáros és gyalogút hálózatokat is. A belvárosban biogáz üzemű buszok és elektromos taxik közlekednek, amiket az idősek, a mozgássérültek és a kisgyerekes családok ingyen vehetnek igénybe. Idén áprilisban elindították az Urban nevű, 12 napelem panellel ellátott, zéró kibocsátású kisvonatot is, ami a frekventált turisztikai látványosságok között szállítja az utasokat.

Erdő a városban, 542 négyzetméternyi zöldterület egy főre

A szlovén fővárosban a parkok beépítése és a fák kivágása helyett inkább növelik a zöld területek arányát. Az elmúlt években 2000 fát ültettek a városban és öt új parkot hoztak létre és számos degradált, korábban például illegális szemétlerakóként használt területet alakítottak át parkká. A számok pedig magukért beszélnek, hisz Ljubljanában 542 négyzetméternyi zöldterület jut egy főre. Hogy ez milyen ritkaság, azt talán jól érzékelteti, ha összehasonlítjuk néhány más város értékeivel. Bécsben az egy főre jutó zöld terület nagysága 120 négyzetméter, Budapesten 13, Tokióban pedig 3.

Ljubljana lakói azért is nagyon szerencsések, mert nagyon jó ivóvizük van, amit kezelni is alig kell. Épp ezért a lakosokat és a turistákat is szeretnék arra ösztönözni, hogy ásványvizes üvegek helyett inkább saját palackjukat vigyék magukkal, és töltsék meg azt a város különböző pontjain található ivókutakból. Ehhez egy mobil applikáció is készült, hogy könnyebb legyen a kutakat megtalálni.

Forrás: Ecolounge