Ljubljana, Nemzeti és Egyetemi Könyvtár tervpályázat – II. díj, ABiro, Blenkuš – Florijančič d.o.o.

A ljubljanai Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (NUK II) egyfordulós, nyílt, nemzetközi tervpályázatán a második díjat dr. Matej Blenkuš, prof. Miloš Florijančič, Tomaž Mlinarič és Mitja Zorc szlovén építészek koncepciója nyerte el, akik a Plečnik közeli könyvtárát idéző, központi átrium köré szervezték az eltérő funkciójú szinteket, függőleges travertin-lamellarendszerbe burkolva és lábakra állítva a tagolt tömegképzésű épületet.

Részletek a pályamű értékeléséből

A terv a könyvtár telepítésével - a belső udvarral és a telekhatárra helyezett épülettel - a tömb lezárására tesz kísérletet, egy olyan sarkon álló „palotát" hozva létre, amely jól tükrözi ezt a szándékot, valamint a Nemzeti és Egyetemi Könyvtár funkcióját. A helyszín a  környező anonim építészeti világ részét képezi, míg a „palota" egy városszövet kitüntetett épületeinek hálózatához tartozik. A terv egyszerű és hatékony megoldást kínál a terület ezen problémájára. A két szinttel magasabb központi tömeghez két alacsonyabb szárny csatlakozik, amelyek egy belső udvart fognak közre. Az épület kettős geometriája a hely sajátosságaiból fakad. A visszahúzott földszint alapképletét a két egymást keresztező római főút, a Cardo és a Decumanus vonalvezetése és a régészeti maradványokhoz való idomulás határozza meg, míg a többi szint elrendezése a jelenlegi utcahálózat rendszeréhez igazodik. Az épület metszeti értelemben eltérő magasságú tömegeket tartalmaz, különböző túlnyúlásokkal az egyes szinteken. A tömegformálás révén az alsóbb szintek, a „saroktorony" és a főbejárat kiemelt hangsúlyt kap. 

Az utcaszinttől mélyebben elhelyezett földszinten, az egykori római főutak, a Cardo és a Decumanus metszéspontjában, az antik maradványok között található előcsarnok köré csoportosulnak a nyilvános könyvtári funkciók. A könyvraktár és a könyvtári munkahelyek a látogatók számára zárt első két szinten kaptak helyet – ez a zártabb jelleg a homlokzatokon is megjelenik. A központi tömeg felső négy emeletén - ahonnan a város panorámája jól látható - helyezkednek el a különböző könyvtári részlegek és olvasótermek. Emellett a harmadik és a negyedik szinten speciális könyvtári munkahelyek és irodák találhatók, saját közlekedő-rendszerrel. Az északi oldalon Plečnik könyvtárának hangulatát hordozza a központi tömb teljes magasságát átfogó átrium, amelyben a látogatók mozgólépcsőkkel juthatnak fel a sötét régészeti szintről a zárt könyvraktárak zónáján át a „nyitott könyvtárba", a felső szinteken sorakozó panorámás olvasótermekbe. Az átriumban a felülvilágítók alkalmazása szintén Plečnik épületére utal. A személyzet és a könyvek által bejárt útvonalak jól szervezettek és logikusan kapcsolódnak egymáshoz a vertikális összeköttetések révén.

Annak érdekében, hogy az épület minél kevésbé sértse a régészeti területet, az elsődleges teherhordó szerkezetet hét masszív vasbeton pillér (pilon) alkotja, a raktárszintek pedig a közéjük feszített acélszerkezeten nyugszanak. A felsőbb szintek pilonokra függesztett acélvázas rendszere különböző fesztávokat tesz lehetővé, amely a térszervezésnél nagyfokú rugalmasságot nyújt. A helyiségek fenntartható módon tervezett világítási, árnyékolási, fűtési, hűtési és szellőzési rendszere megfelelő munkakörnyezetet és akusztikai komfortot teremt, elsősorban a könyvtár közönségforgalmi tereiben.

A szinteket beborító egységes homlokzati héj az üvegfelületeket árnyékoló függőleges travertin lamellákból épül fel. A napsugarak beesési szögéhez és a belső terek funkcionális igényeihez alkalmazkodó, különböző szögben elhelyezett elemek változatos mintázatot eredményeznek, eltérő látványvonalakat nyitva meg a bent tartózkodók számára. Ez a gesztus vonzó megjelenésűvé teszi az egységes, ám mégis változatos homlokzatot, amelyet tovább gazdagítanak a kint és bent folyamatosan változó fény- és árnyékhatások. A kő-lamellák ismétlődő ritmusa az épület látványát monumentálissá, ugyanakkor finommá és dinamikussá is teszi.

A tervezett épület megoldja a városközpont belső gyűrűjén fekvő, régóta leértékelődött terület  problémáit. A koncepcióban megfogalmazott megoldások átgondoltak és meggyőzően indokoltak; az alapötlet következetesen végigvonul az épület minden alkotóelemén. A könyvtár nyugodt megjelenésével megfelelően hangsúlyozza szimbolikus jelentését. Városképi arculata figyelemreméltóan egészíti ki Plečnik könyvtárát, de nem kel versenyre vele a formálás, vagy egyéb szempont tekintetében sem. Kiemelendő a három fő programelem egymás feletti horizontális elrendezése, a szintek közé „beszúrt" helyzetű lineáris könyvraktár azonban kevésbé jó, mint a vertikális megoldás. A zsűri nem tudott egyetértésre jutni abban a kérdésben, vajon a saroktömeggel hangsúlyozott, telekhatárra helyezett épület vagy egy sarkon álló „palota"-tömeg megfelelőbb-e az új Nemzeti és Egyetemi Könyvtár számára, ezért a tervet fentebb leírt értékei alapján második díjjal jutalmazta.

Könyvtárprogram, régészeti szint, kulturális örökség, kivitelezés és hatékony energia-használat

A projekt arról tanúskodik, hogy a tervezők viszonylag jól megértették az új egyetemi könyvtár programját. A téri elrendezés hasonlóságot mutat Plečnik könyvtárával, emellett jó gondolat a régészeti szint megnyitása a tágabb közönség számára. A látogatók, a könyvek és az itt dolgozók útvonala alapos és racionális tervezésről tanúskodik. A könyvtár kulturális funkcióit gazdagítja a város szintjétől elkülönülő, transzparens homlokzat mögötti régészeti tér, amely a teherhordó pillérek elhelyezésével és az antik emlékek bemutatási módjával csak részben veszi figyelembe az örökségvédelmi szempontokat. Az átgondolt szerkezeti rendszer előnye a kisebb önsúly, valamint a merevebb rendszerű raktárzónák alsóbb szinteken történő elhelyezése. A kéthéjú homlokzat részben mozgatható elemei jól védik a túlmelegedéstől a belső tereket, a részben zöld tető és az olvasóterasz zöld pergolája tovább növeli az épület értékét. Nyári időszakban éjszakai hűtés működik a házban, a megújuló energiaforrások közül a tervezők napkollektorok és hőszivattyúk használatát irányozták elő. Bár a betervezett anyagokat nem határozták meg pontosan, a zsűri véleménye szerint nem lenne akadálya a környezetbarát anyagok - például fa, zöld beton, illetve újrahasznosított termékek - használatának.

Ljubljana, Nemzeti és Egyetemi Könyvtár tervpályázat – II. díj
tervezők: dr. Matej Blenkuš, prof. Miloš Florijančič, Tomaž Mlinarič, Mitja Zorc - ABiro, Blenkuš – Florijančič d.o.o.

Kapcsolódó oldal:

A tervpályázat eredménye