Magyar honalapítási királyság és a Szent Korona kapcsolata

A több évszázadon keresztül alakult és alakított történelemszemléletünk az egykori események tükrében is más. Kiss József táj- és kertépítész következő cikkében a magyar honalapítási királyság 1. századi településrendszere és a magyar Szent Korona ravennai építőművészeti kapcsolatával foglalkozik. 

Magyar honalapítási királyság 1. századi településrendszere és a magyar Szent Korona ravennai építőművészeti kapcsolatának momentumai

A szerző eredetileg kisebb visszatekintésre tervezett kutatásai, olyan távoli múltba vezetnek, amiről nem szokás a magyarság életviszonyaiból adódó emlékeit másként megemlékezni, csak lényegében mint hazánk területén élő más népek, elsősorban a rómaiak alkotásaiként. Ezen a szemléleten túlmutatnak a szerző vizsgálati eredményeinek következő ismertetései. Ezek meggyezést mutatnak a több évszázadon keresztül megjelenő, ókori szerzők által írt, és a Gestáinkban is visszatérő történelemi leírásokkal: a szkíta-hun-avar múltunkkal. Fontos megjegyezni, hogy a szerző nem ennek egyezőségét mutatja ki, hanem a Hét Nemzetséggel való történelmi - időszakos, több mint két évezredes - ötvöződését.

Részlet a Szózatból:

"És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán."

Vörösmarty Mihály


A több évszázadon keresztül alakult és alakított történelemszemléletünk az egykori események tükrében is más - más megítélés alá estek és esnek ma is, csakúgy mint már megtörténtük idején, vagy azt követően. Ennek oka maga a történelem; a tényeknek a győztesek kedve szerinti alakítása, kártusok eltüntetése, évszázados hajlítások, ferdítések, és azok sorozatos átvétele. Ezek a kreált eltérések a legkülönbözőbb írott, művészi, tárgyiasult formában is rögzítésre kerültek. Legtöbbször jó szándékú, elfogadott alaptételekre épülő hazai történelemírás hiányzó szekvenciája a saját történelmünket, nem a "hierarchizált", de mégis objektív és megalapozott módon feltáró munkák sok részének köztudatba kerülése. A fenti címhez kapcsolódóan nem egy, hanem sok könyvtárnyi kiváló mű született.

A Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi nemzetségek honalapítók településszerkezetéről a korábbi vizsgálataim után kijelentve, hogy azok már a hun jelenlétet megelőzően léteztek, figyelmem a Csörsz - a továbbiakban inkább Ördög- árok felé fordult. Bernát Péter alapos elemző munkájában dolgozza fel - a 2012-ben hozott rendelettel védett, összesen cca.1260 km hosszú, belső vonal cca. 600 km - ókori árok építésének körülményeit.¹ Az alapos történeti elemzései alapján összegezhetően: az árok építési korát I. Constans császár uralkodásának idejére, 334/35 és 339 közé teszi, a vandálok - szarmaták folyamatos betörései elleni védelemként, római irányítás alatti, szarmata építéssel. Számunkra nagyon fontos a szarmatákra vonatkozó, összegző mondata is: "Régészeti tény, hogy a késő szarmata leletek szinte csak a sáncokon belülről kerültek elő, azokon kívül csak szórvány leleteket találtak."²

A Római Birodalom Pannonia provincia területét sokszor támadták a szarmaták a markomannokkal, kvádokkal, jazigokkal is. A markomannok területét a Morva folyótól nyugatra, míg a kvádok területének központját a Vág és a Garam vidékén fogadja el a szakirodalom. A római birodalmi határ a Borostyánkőút vonaláig húzódott amíg meg nem kezdték Kr.e. 15-ben az előtörést a Duna vonaláig, és Kr.e. 11-ben deklarálták Pannonia elfoglalását. "Sopron helyén már Tiberius császár korában (14-37) volt egy kisebb település, amelynek első említését "oppidium Scarbantia Iuli" néven Plinius: Historia naturális című munkájából ismerjük."³ A Borostyánkőút egykori vonala az UNESCO Világörökségi Fertő - Kultúrtájban vezet, ahol a Mythras kultusz szentélye is fennmaradt Fertőrákos határában.⁴

Augustus önéletrajzában így írt: "A pannonok népeit, amelyet uralmam előtt római hadsereg még nem közelített meg, miután mostohafiam és hadvezére Tiberius legyőzte őket, a római nép hatalma alá vetette, és kiterjesztettem a határokat a Duna partjáig."⁵ Ezzel a birodalom legtöbbet támadott határszakaszát teremtette meg. A Hét nemzetségi települések rendszerét vizsgálva először is megállapítható, hogy a térképeken általam jelzett helyek közül 12 település az Ördög-árkon belül és 110 település az árkon kívül található.

Pannonia provinciában 36 település, és az azon kívüli területen összesen 74 olyan település van, ami a Hét nemzetséghez tartozik. Korábban már kimutattam a Hét nemzetség olyan területi koncentrációját, amely NÉGY olyan területegységet jelent, ahol együtt mind a hét nemzetség megtalálható. Az általam fejedelemségnek nevezett terület négy részterületre, négy egyenlő vezetésterületre oszlik, a Megyer, tehát a Magyar nemzetség irányító szerepével.

Mivel a rómaiak sem hozták magukkal Nyék, Megyer, Kürt, Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi nemzetségeinket és területük egyik nagy része a Kvád vagy Quad területen van, a germánok mint Markomannok határa a Morvánál van, a Kvádokat (Quadok) a Megyeri vezetésű Hét nemzetség fejedelemséggel a Négyek, demokratikus vezetésű királyságával azonosíthatjuk. A Négyek - Megyer vezetésű - Magyar Királyságát Róma akkor ismerte el, amikor Vanniust királyként elfogadták, uralkodása egyébként 20-50 között, 30 évig tartott Tiberius császár idejében. Vannius pénzérméjét ismerjük: ősi jelképekkel felszerelve láthatjuk őt, de ezt a későbbiekben még részletezem.

Vannius államával szerződéses viszonyt teremtettek, un. cliens - együttműködő - államként a Római Birodalommal. A baráti együttműködést örökíti meg Antonius Pius császár érméje is, ahol a Quad királlyal együtt látható, REX QUADIS DATUS felirattal, szerződési jelenettel. "A szarmata törzsek vezetői az I. században minden bizonnyal ugyanúgy római támogatással kerültek hatalomra, mint pl. a provinciával észak felől szomszédos markomannok és kvádok váltogatott királyai."⁶

Marcus Aurelius trónra lépése után 165-ben erős markomann támadás éri a birodalmat, büntetőhadjáratának döntő csatáját 172. június 11-én kvád (továbbiakban Négyek királysága) területen vívta. A csata kimenetelét égi hatalmak döntik el, hitük szerint Jupiter Pluvius esője menekítette ki a szomjazó, vesztésre álló rómaiakat. A hadjáratot megnyerték és emlékére az uralkodó egy oszlopot állíttatott, amely elkészültét sajnos nem élte meg. Rómában a Piazza Colonna carrarai márvány emléke, meggyőződésem és bemutatatásra kerülő vizsgálati anyagok szerint, az általános germánok megjelölés alatt, sokszor a Hét nemzetségünket a szarmatákkal együtt ábrázolják.

Az eső valóban csodaként segíthette a rómaiakat, de nem a szomjúság eloltása, hanem a szkíta íjjak húrjainak elázása volt a baj valódi megoldása, ugyanis az eső harcképtelenné tette az íjászokat. A szkíta lovas íjászok is láthatóak a reliefeken. Pannonia inferiort két légiós tartománnyá szervezték, Brigetiót és a túlparti kelamantiát megerősítették. A szarmatákkal együtt, azokat megsegítve vagy önállóan, négy évszázadon át támadásokat indítottak a Négyek királyságából a Római Birodalom ellen. 374 nyarán a legnagyobb támadást a kvádok (Négyek) királya, Gabinius meggyilkolása váltotta ki, akit a római helytartó hívott meg, majd orvul megölette, Valentinianus császár uralkodása alatt. Ezt követően a szarmatákkal együtt törtek be a birodalom területére, és ez után indult megtorló hadjáratára Valentinianus 375-ben a Vág völgyébe, és kezdett a Gödnél található óriási római erőd építésébe, amit már nem fejeztek be. Ammianus Marcellinus történetíró szerint a későbbi békekötéskor a kvádok (Négyek) megbánást tanúsítottak, de az erődöt jogszerűtlennek tartották. A tárgyaláson büszkeségük úgy felbőszítette a császárt, hogy végül is gutaütésbe halt bele. Az erődöt mintegy 500 m átmérővel kezdték építeni Gödnél, derül ki a feltáró régészeti kutatásból.⁷ A tervezett erőd helyzete indokolja az ellenreakciókat, hiszen a Megyer nemzetségnek két fontos központja is volt a közvetlen közelében, és az új építmény más kategóriájú megjelenés lehetett, min amit előzőleg a szerződésben rögzíthettek.

A hunok 395-ben az Al-Dunánál táboroztak, és 433-ban Pannonia jelentős részét szerződéssel megkapták, így az itt maradt Kárpát-medencei népek a hun birodalom részévé váltak. Mint említettem, itt több könyvtárnyi irodalmat még csak illendően sem lehet felsorolni, de utalásként említeni kell, a Kárpátok keleti oldalán található leletek miatt is.⁸

Azt, hogy a római provinciafoglalás előtti időben létezett települési szerkezetről - tehát eredetileg együvé tartozó egységekről - van szó, a közvetlen kapcsolati rendszer vizsgálata is bizonyítja. A fenti képen jól láthatóak azok a kapcsolatrendszerek, amelyek megmaradtak Pannonián kívül is. A szabad részek újjászerveződhettek és kapcsolatot tartottak a belső területtel - ahogy azt számos történeti leírás és feldolgozás bizonyítja.

A Hét nemzetség a Duna északi részén túl kialakított, rómaiakkal közös vezetői pontjai azok az emlékek, amiket a Szlovák Köztársaság lelkiismeretes kutatói tártak fel és őrizek meg, mint római kori emlékek. Ezeket is feltüntettem a térképen Baranc (Berencs), Nyitrakér, Mezőkeszi és Lapásgyarmat egykori nemzetségi települések közelében. Obec Pobedim (Pobedény), Assakürt, Nemeskürt, Pusztakürt és mások északra, a Vág völgyében. Posony-Dubrovka (Pozsonyhidegkút), Villa rustica, Déva vára mögött 1,5 km- re. Ciferpác (Pác), Majtény Nyék központtól 5 km-re. Milanovce, amit 1948-ban neveztek át, eredetileg Nyitranagykér, tehát Kér területen, római XIV. légió téglával épült, előkelőségi épület.

A további vizsgálati eredményeket jól tükrözi a 7. kép is, ahol egyértelművé válik, hogy a római erődök a Ripa Pannonica 8 vonalán, a Hét nemzetség központjait összekötő átkelő, átjáró helyek mentén épültek fel. Könnyen belátható, hogy ezek a különböző minőségű - térképen jelzett - erősített helyek egymás eredeti helyzetét feltételezik, és együttesen illetve korábban alakultak ki, mint a római erődítések.

Ha két területen lévő pontok halmaza közötti vonalként fogjuk fel a kérdést, csak akkor alakulhat ki egyenes vonalú, összekötő rendszer, ha a területeken lévő pontok közötti egyenesek határozzák meg a vonalon lévő pontokat: azaz a római erődöket. Ha a vonalon lévő pontokhoz igazodnának a különálló halmazok, akkor azok nem kötődnének egyenes vonalú rendben egymáshoz.

Ez azt is egyértelműn bizonyítja, hogy a római részuralomban különvált területek eredetileg egymáshoz tartozó területi egységben voltak, tehát az ekkor a Hét nemzetségi területek ÉNy-ra, a Dunántúl északi részére szakadt része a Quad = a Hét nemzetség négy területi egységben kormányzott királyságának, 20 és 50 között Vannius király területével.

A szarmata területen található kontra erődítések értelemszerűen fedik a legfontosabb útvonalakat, végig a limes mentén a Duna jobb partján is. A szarmata területen található római erődítések kérdése is érthetőbbé válik, ha ilyen összefüggések alapján vizsgáljuk ezt a kérdést. Tiszaföldvár regélő nevű települése körzetében található Kürt, Jenő, Keszi központok és a Megyer, Nyék irányítású, Békéscsaba környéki központok és a közeli római kori külső erődítési vonal: Hatvan - Gombos-puszta - Jászberény - Szolnok - Szeged. Előző cikkemmel összhangban fejezi ki jelen írásom azt a helyzetet, amelyre Attila Hun fejedelmi központja is kiépülhetett.

Térjünk vissza Vannius királyhoz - aki 20 és 50 között uralkodott, a rómaiakkal békében, és ez után a római Pannonia provinciában élte hátralévő életét. A "trónon" Őt követték unokaöccsei: Vangio és Sido. A már említett Marcus Aurelius oszlopon a nemzetségi vezetőkkel látható jelenet jellemzően azt mutatja, ahogyan ezekben az időkben folyt az uralkodás: tehát a Hét nemzetség fejei közös döntéseket hoztak. Ez megfelel az évszázadokkal későbbi Bíborbanszületett Konstantin leírásnak is: "a türkök (azaz magyarok - KJ.) nyolc törzse nem engedelmeskedik a maguk fejedelmének, de ha veszély fenyeget akkor - megegyezés van köztük erre - együtt harcolnak, minden törzsnek van saját fejedelme."⁹ 

Az itt említett nyolc a Kazárokkal együtt számolva adódik ki, a Hét nemzetség együttműködött másokkal, de fontos megjegyeztni, hogy a hét mindig is hét maradt.¹⁰ Ezt a döntéshozási, többszemélyes gyakorlatot sokszor a gyengeség jeleként említik, holott a legdemokratikusabb módon kormányozták Hét nemzetségekből álló, Négy területi részre osztott királyságukat. A Hét nemzetség négy országrészben található volt rendje Pannonia elfoglalásával felborult, de a négy országrész QUAD királyságként tovább élt. Vinnius Quad (Négyek) király pénze, ahol Őt láthatjuk, nagyon fontos részleteket mutat.¹¹

Mint látható a nyaki résznél a Hold és a Nap a fején agancs korona, mögötte hét elágazású ág és a süveg szkíta azonosságot mutat, nyakában négyzet alakú medál. Az ábrázolás tovább értelmezve látható, hogy az érem másik oldalán kiemelt kör négy kisebb körrel látható és fordított helyzetben - tehát lenyomatként: a perzsa - urdu négyes szám. A középen látható "dolog" egy harci szekerce fej akkori formája. A VANNIU felirat jobbról balra olvasható. A szkíta hatások érthetőek, hiszen a Kárpát-medencében, hazánkban, jelenlétükkel Kr.e. 750 és Kr.u. 567-ig számolnak a kutatók.

A Szkíta eredetű süveg és a Csodaszarvas magyar mitológiájának ötvözött megjelenése a Vinnius érmén.

A kámzsa és a korona szkíta eredetre utal. Az agancsos korona - bár nem rokonság nélkül - nem az osztják sámán koronák csoportjába tartozik, hanem az Aranyszarvas eredet megjelenítése. A Csodaszarvas a magyar hagyomány mitikus, mindig hím állata. "Dozmaton feljegyezett változat szerint homlokán van a fölkelő fényes Nap, oldalán a szép Hold, jobb veséjén az új égi csillagok. Ez egyébként a magyar (és a lengyel) középkori krónikákban többször ismétlődő motívum, hogy a csodaszarvas mutatja meg, hol kell templomot vagy kolostort építeni."¹² A magyar rítusének, a regősének állandó motívuma a csodaszarvas. Kodály Zoltán a regősének dallamairól A Magyar Népzene című könyvében írja: "ott van, mint jellemző forma, mnden primitív nép zenéjében, sőt fejlettebb népek megmaradt ősi hagyományaiban."¹³

Az átváltozott Csodaszarvas Fiú, a Hídon túl, már csak a patak tiszta forrású vizéből ihat, agancsán gyertyák gyújtatlan gyulladnak, oltatlan alusznak, testén a Napot, Holdat hordozza. Néha kérik Szent Itvánt, hogy ne lőjön rá. A vas megyei búcsufalvi regölésben megjelenik Szűz Mária kis Jézussal, három szép Madár, és minden szakasz után ott van a "hej regö-rejtem" refrén. Bartók Béla 1930-ban született csodálatos műve, a Cantata Profana, a csodaszarva fiú Kolinda hagyományából született. Ennek hagyományozása régebbi időkre, a kilenc "idejére", a pogány napforduló ünnepére nyúlhat vissza, amikor az aranyszarvas, mint a Kul-obi Krímtől keletre fekvő kurgán aranyleleteiben, kilenc ágú fejkoronát hordott, és amikor még nem a Hét ágú aganccsal az Egy Személyben megtestesült Csodaszarvas hordozza a fényt.

Miért is lényeges ez az érem számunkra? Az országépítés olyan harcainak idejéből származik (Kr. u. 1. sz.), ami első településrendszerünkhöz vezető újabb kulcsot ad kezünkbe és világít rá fontos történelmi és magyar hagyományú összefüggésekre. Ez a történelmi összefüggésrendszer olyan kapocs, amely a magyar Szent Korona és Szent István államalapítási, államigazgatási, így településrendszeri lehetőségeire, ilyen vonatkozású hatalmas alkotására is rámutat.

Vannius király érméje, a már többi ismertetett összefüggésekkel együtt, Ravenna ókeresztény építőművészeti emlékeihez visz, egyenesen a Sant' Apollinare Nuovo UNESCO Világörökség bazilika mozaikjához. Meglepő, bár máshol is előforduló ábrázolásban láthatjuk a Három Királyokat, ez sokaknak feltűnt már: un. frígiai sapkákban. A frígiai sapka a szabadság jelképeként jelenik meg számos művészeti alkotáson, a kisázsiai eredetű Phrügia félszigetről kapta nevét. Ókori megjelenési formája a Mythrasz szentélyekben látható viselet, a fény és sötétség harcának is megjelenítőjének Mythrász fején. Mythrász a perzsa vallásban a világosság istene, az ókori Rómában 1. században elterjedt misztériumvallás bikaölő alakja, beavatási szertartások és asztrológiai jelentések fonódnak hozzá. Szépen helyreállított római emlékünk Fertőrákoson, Vinnius királyságától nem messze Pannoniában, az egykori Borostyánkőút ága mellett, ami a mai Gdanskba vezetett a morva folyó mentén északra.

Ravenna a Nyugatrómai Birodalom fővárosa lett, amikor 404-ben Honorius császár Milánóból ide tette át annak székhelyét. UNESCO Világörökség helyszínei világszerte ismertek. Odoaker, a Pannóniában született, Itália királyaként és a
keletrómai császár nevében uralkodó hadvezérként védte Ravenna falait a támadó, későbbi Nagy Theoderik ellen. Még csak kitekintésre sem vállalkozhatok, sőt rövidre fogva: Flavius Odoakker Pannoniában született ( 433-483). Édesapja Edekon, Attila hun fejedelem fővezére volt. Származása szerint rugiai (Weichsel, azaz Visztula és Odera közötti területről, kisebb hunokhoz csatlakozott germán nép) király. Odoaker 449-ben Flavius Orestes társaként vezette Attila követségét Konstantinápolyba. Attila halála után már Itáliában, 470-től a germán segédcsapatok vezére, mint az osztrogótok, azaz a keleti gótok vezére is, akik a mai Dánia és Északi Német területről származtak.

Odoaker 476-ban megfosztotta hatalmától Romulus Augustust az utolsó nyugatrómai császárt, és 480 után Zénón elismerte Odoakert, mint Itália királya. Innentől rex Italiae és consul is, 14 éven keresztül a keletrómai császár névleges helytartójaként uralkodott. Nagyon röviden ismertetve a továbbiakat: Theoderik (455 -526) az Amelung nemzetségből származott, míg Odoaker a másik, Balth nemzetség leszármazottja volt. Előbbi a vizigótok, míg az utóbbi a keleti vagy osztrogótok nemzetsége. Thederik, Zénón bizánci császárral egyetértésben támadt Itáliára, a Pannoniától délre eső területekről és a fenékpusztai kiépített családi központból Odoakerre.¹⁴ Ravennában 3 év harc után egyezséget kötöttek, de rá tíz napra,  493. március 15-én orvul megölte Odoakert.

Theoderik ezek után az osztrogótok királya, a vizigótok kormányzója (511-526) és Itália királya (493. 03.15. - 526.) lesz. Alakjához fűződő szövevényes történetek a germán mondákban olvashatóak. A polgárokkal szemben megtartotta Odoakerrel kötött szerződését.

534-ben az osztrogótok királyává tették Flavius Thiudahadot (482-536). Miután feleségül vette Nagy Theodorik király leányát, Amalasuinthát - aki egyébként szemben állt az osztrogót hagyományokkal -, rokoni kapcsolatba került a gótok eme ágával. 535-ben likvidálják Amalasuinthát, és ez elég indok arra, hogy Justinianus bizánci császár hadjáratot indítspn Itália ellen.

Thiadahad - akinek Ravennában volt a székhelye - érméjén egy olyan boltozatos korona látható, ami első pillantásra is a Szent Korona mását idézi, és ennek jellemzői jól megfigyelhetőek az érmén. Boltozatos, négy keresztpántos korona, a középső keresztpánt találkozásnál, a korona tetején, a művész jelzi egy kiálló tárgy - nyilván a kereszt - ott létét. A boltozatos korona keresztpánt közti mezőiben csillagok láthatóak, természetszerűleg négy. Nem tudom, hogy a korona keresztpántjai közötti aranyszövésű borításon láthatóak-e az egykori csillagok nyomai, de értelemszerű lenne a megjelenésük, ugyanakkor lehet, hogy csak művészi, tömör megjelenítése az égi koronának. A numizmatikai besorolás (a British Múzeumban található az érme, fotó: PHGCOM ) megjegyzi, hogy az érmén a viselőjét barbár bajusszal ábrázolják. Hogyan jelenik meg ekkor Ravennában a Szent Koronánk?

Odoakerről feljegyezték, hogy fiatal korában találkozott Noricumi Szent Severinusszal, aki nagy hatást tett rá. Szent Severinus Hitvalló, Ausztria védőszentje, missziós tevékenységet folytatott a Dunától délre. Egyik tanítványa, Eugippius fő művében, a Vita Sancti Severiniben írta le életének fontos eseményeit.

"Bóna arra a megállapításra jutott, hogy Severinus maga is megordult azon a helyen, ahol az összes barbár uralkodóval találkozhatott, ahol a nyelvüket megtanulhatta és a királyok tiszteletét és barátságát kivívhatta, Attila udvarában, ahová minden germán vezető túszként elküldte fiait. A Rómával hadakozó Attila halála után Severinusnak el kellett hagynia a széthulló hun birodalmat, de el kellett titkolnia a többi római előtt karrierje korábbi állomását."¹⁵

Diós István a következőket írja: "Egyszerű szerzetesként a tartomány lelki feje volt, de valójában a tartomány politikai feje is volt. A római kultúra képviselőjének tekintették."¹⁶ Ezekből a rövid idézetekből is jól érzékelhető Szent Severinus jelentős és minket közelről érintő tevékenysége. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a fentiekből egyenesen következik, hogy Szent Severinus a fővárosi helyzetű Ravenna központjában tartózkodhatott és értelemszerűen Odoaker támasza, lelki és hitéleti vezetője volt. Mindketten Pannoniából, Attila hun nagyfejedelem udvarából kerültek Ravennába. Euguppiusról a továbbiakban még kiemeli Bóna István "Severinus testét egy itáliai özvegyasszony által adományozott itáliai birtokon temették el, és itt is alapították újjá a severinusi rendet. A későbbi források megerősítik, hogy ez a birtok az Attila udvarában írnokként szolgáló, Orestes volt, aki egyébként az utolsó római császár, Romulus Augustulus apja volt."¹⁷ 

Tehát Flavius Orestes, Szent Severinusról még halála után is, az Özvegy közbenjárásával gondoskodó (425 k. - 476) a Nyugatrómai Birodalom katonai vezető, Attila egykori írnoka, megint Ravenna és Pannonia szorosra fűződő kapcsolatira mutat rá, Orestes, Odoaker, Severinus, Attila hun nagyfejedelem személyeinek egykori, egyidejű Pannonia és Ravenna területén volt jelenléte, számunkra további fontos nemzeti jelentőségű megállapításhoz vezet.

Ravenna ókeresztény építészeti emlékei közül kiemelkedő jelentőségű a Sant' Apollinare Nuovo templom, amit először a Pannóniában született Szent Mártonnak szenteltek. Tours-i Szent Márton Savaria városában, Pannonia provinciában született 316-ban és hunyt el Tours-ban 397-ben. Apja szolgálati idejének lejártával Itáliában, Ticiniumban - ma Pávia - kapott birtokot, ahol Szent Márton "tőlünk" oda költözve a gyermekéveit töltötte.

341-ben a császártól nem fogadja el a barbárok elleni harcra buzdító ajándékot, mivel ahogy mondja: "Krisztus katonája vagyok, nem szabad harcolnom." Ravenna és Pavia Észak Itáliában, egymástól 250 km-re vannak. A következő megállapításokat tehetem ezek után: Az eredetileg a Ravennában, Szent Mártonnak szentelt, Odoaker halálának évében (Kr.u. 493-ban és így talán nyughelyét is őrzően) kezdődő építkezésű, Sant' Apollinare Nuovo építésének, az építőművészeti és mozaikjának szellemi, képi programja az ekkor már elhunyt Szent Severinusnak a még élő tanítványának: Eugippiusnak szellemi irányításával megvalósuló szellemi öröksége.

Szent Apollinarius az Emilia-Romagna régió és Ravenna védőszentje. Az eredetileg Szent Mártonnak szentelt templom nevét a 9. században változatták meg, amikor Szent Apollinarius maradványait áthelyezik ide a Sant' Apollinare in Classe-ból, ami egyébként a nevekkel ellentétben újabb keletű mert a Nuovo után, 549-ben szentelték fel. A mozaikképek fontos jelenetsora közül először a Három királyok Imádása mozaikrészt emeljük ki, ahol perzsa eredetű, szkíta díszruhában, és szkíta süvegben járulnak Szűz Mária és a Kisded elé a Napkeleti Bölcsek. A fentiek és alábbiakban még ismertetésekre kerülő összefüggések szerint, szinte bizonyossággal kell mondanom, hogy Szent Márton Magyarországon, Pannonhalmán is kellett, hogy létrehozzon, ha nem is monostort, de egy olyan közösséget, ami megérte Géza fejedelem Bencés kolostor alapítását, és Szent István kiváltság adományázását. Szent Márton hozta létre galliai útja után (355) - ahonnan visszatért szülei földjeire - az első európai szerzetes kolostort Ligugében, Franciaországban.

A Sant' Apollinare Nuovo templom létrehozásának, a Három Királyok Imádása mozaikrész, Ravenna - Pannonia Szentjeinek és a Magyarország Szent Koronájának szellemi és formai összefüggéseiről:

A Magyar Szent Korona személyében az ország legfőbb hatalma. A koronánkat többször megvizsgálták, a szétszedés nélküli vizsgálati eredményeit hitelesen Csomor Lajos adta közre Magyarország Szent Koronája című művében. Nem tudnám itt felsorolni sem, hogy rajta kívül még hány értékes mű született e témakörben, ezért ettől el kell tekintenem, sőt mindjárt a közepén kell kezdenem, Csomor Lajosra támaszkodva, a saját megállapításaimat külön jelezve. A koronán végrehajtott változtatások során eltávolítottak három zománcképet, amely helyére X. Konsztantinosz Dukasz bizánci császár és fia, Mikhaél Dukász, bizánci császár, valamint I. Géza magyar király zománcképei kerültek.¹⁸ 

A korona abroncsrész tengelyében, szemben Krisztus Földi Uralkodó képével, a hiányzó zománcképek közé sorolja a szerző Szűz Mária képét. A másik két képre vonatkozóan is közöl javaslatokat. Jelenleg a korona oromzati részén, a keresztpánton van egy kép, amit a Jézus kép eltakar. A kutatók elgondolása szerint ez Bertalant ábrázolja, ám alakábrázolása hiányzik, hiszen durván letörék. A betűket egybeolvasva, a megmaradt részekből - ART(H)OLO - kiegészítve a BARTHOLOMEO felirattal azonosították. A másik jellegzetesség, hogy nincs a másik hét apostolnál meglévő "SCS" vagyis a SANCTUS jelölés. Feltételezésem szerint, a Sant' Apollinare Nuovo templom mozaikjai a Pannon Szellemiségű, és ide erősen, ősi hagyatékkal kötődő Szentek szellemi hagyatékának összefüggéseire gondolva:

A hiányzó három képet a HÁROM KIRÁLYOK ZOMÁNCKÉPÉVEL AZONOSÍTOM A HIÁNYZÓ SZŰZ MÁRIA KÉPPEL EGYÜTT, AZZAL ÖSSZETARTOZÓAN ÉRTELMEZVE. A három kicserélt uralkodói képet és az un. Bertalan képet együtt kell kezelnünk, mert a keresztpánt eredeti helyzetében 180°-kal el volt elfordítva és így a mostani helye Jézus a Földi Helytartó zománcképe mögött felcserélődik úgy, hogy Szűz Mária képe mögé kerül, a Jézus kép mögé pedig Szent Tamás.

A Bertalan felirat szerinti ellentmondás feloldása az, hogy a felirat nem Bertalan nevét őrzi, hanem mint ahogyan a ravennai mozaikon is olvashatjuk: BALTHASSAR, tehát Baltazár, illetve BOLDIZSÁR. Az eltérő olvasás abból adódik, hogy míg a kutatók latin betűkként értelmezték a felirat részeit, én a görög betűk használatával olvasom. Az első betű az A-nak könnyen olvasható a görög Lambda azaz: L. A következő betűmaradvány a Ro azaz R. Ezt követi a Tau, azaz a: T. A középen látható H-hoz hasonló betű valójában a görög Éta = É betű. A következő kétszer szereplő O betű megfelel az O betűnek. A két O betű közötti L betűnek látszó valójában csak egy görög betűnél, itt található jobbra kanyarodó alsó vonalával a Dzéta, azaz a Z betű.

Egymás mellett: ~ LRTEOZE~ , TEHÁT: BALRTEOZE = BALTAZÁR = BOLDIZSÁR
A HÁROM KIRÁLYOK EGYIKE. Ha figyelembe vesszük a fentieket, akkor helyreáll a Szent Koronánk un. ikonosztázi rendje - valójában ennél is mélyebbre ható, és magasabb rendűségről van szó.

Eredetileg a Szűz Mária középen látható, nagy zománckép mellett két oldalról a két Napkeleti Bölcs, mögötte a harmadik - Boldizsár - alkotja a Mária a Jézus Kisdeddel és Három Királyokkal, és az eredeti keresztpánt állás szerint Ő mellettük a két Orvos Szent: Szent Kozma és Szent Domján óvja Szűz Máriát a Kisdeddel. A pártarésznél is kialakul a Világ rendje: Krisztus Földi Helytartó két oldalán Mihály arkangyal, a mennyei hadak vezére, győztes harcosa, és Gábriel arkangyal "Isten ereje" látható. Krisztus zománcképe mögött Szent Tamás van, aki az építészek, építőmunkások védőszentje. A Földi helytartó hadereje párosul itt az építés átvitt értelemben sokrétű megjelenítésével. Szent Tamás missziója egészen Indiáig vezetett, ma is a legnagyobb katolikus székhely található Keralában.¹⁹ Az ott használatos keresztje is nagyon fontos közlendőket tartogat számunkra. Tamás apostol keresztje hasonlóságot mutat azzal a liliomos kettős kereszttel, amely párhuzamait Csomor Lajos közli: eredetük a Bezdédi tarsolylemezhez, Georgiába (korábban Grúziként) Erdélybe, a korona Geobicász képéhez, és a Volgai Bolgárországba vezetnek.

Számunkra az a tulajdonsága különösen fontos, hogy szárai a hét ágú "agancshoz hasonlóan" alakulnak keresztté, néha 9 ággal. Csomor Lajos kimutatta egy elem hiányát, eredetileg Szűz Mária zománcképéhez illesztve és rekonstruálta is a Szent Korona eredeti, valószínűsíthető képét. Ezen a rajzon a liliomos keresztet illesztette oda. Ha mi is ezt tesszük, akkor az előzőek figyelembe vételével felidézhetjük a Csodaszarvassal kapcsolatban leírtakat. Emlékezhetünk Vannius érméjére, és ha figyelembe vesszük Attila udvartartásában egykor jelen volt Szentek és vezérek, királyok sorát, Ravenna tapasztalatát, az előzőeket, akkor: Attila nagyfejedelemnek abba az udvarába jutunk, ahol Attila nagyfejedelem Hun Birodalom, a Hét Nemzetség királysága - az Osztrogót királyság helyett - inkább már az Avar fejedelemség egy korona alatti hatalmas birodalomként egyesítésre készült, mint ahogyan Szent Koronánk is.

Ne feledjük ekkor már Buda fejedelem Baltikumig és a mai Svédországig kiépített hálózati rendszerének a Kárpátok keleti oldalán léteznie kellett Hun fennhatóság alatt az Erdélyben lévő Székely önálló fejedelemségi területtel és a Csángó néppel együtt. Ennek részletes feldolgozása itt olvasható. A tervezett egyesített birodalmának új szellemisége és hite úgy kapcsolódik a már keresztény Rómához, hogy a keresztény jelképek rendszere párhuzamot mutasson a "régi" magyar hit jelképeivel is.

A Szent korona képi sorai megfelelnek az égi- és a földi világ párhuzamainak, mégpedig Attila udvarának és a Hét nemzetség által közvetítette szkíta hagyományok együttes megjelenítésével. Ezek az alapvető formai és szellemi párhuzamok a következőek:

1. A korna négyes osztású keresztpántjának négyes osztása - mint a Hét nemzetség területi országlása - a keresztpánt boltozata, mint az Ég és a Földön a Ház a Jurt boltozata.
   
   
2. Az eredetileg 5 korona csüngő, kettő-kettő oldalt a fül két oldalán és egy hátul, a szkíta beavatási, királyi-ünnepi-harci süveg formájára utalás, mint ahogy ott is láthatjuk a fül két oldalán lelógó süvegrészt és az agancs mögötti hátsó részen is az ötödiket.
   
   
3. A koronáról jelenleg hiányzó, Csomor Lajos által rekonstruált, Szűz Mária képéhez illesztett Liliomos Kettős Kereszt a Csodaszarvas Felső Világból megjelenő és a Földi, Király - agancs megidézése is egyúttal.
   
   
4. A korona párta része, az első pillanatra ránézőnek is fontos közlendőkkel rendelkezik: a középen, íves zománcképen megjelenő Krisztus, a Földi Helytartó, kezében könyv - mint ahogy eredetileg Ravennában is, de onnan kicserélték jogarra a XIX. sz.-ban - és két oldalán 4-4 váltakozóan íves és csúcsos rekeszzománc az Égi Hatalom megjelenítése, tehát 9 elemmel. A Földi hatalom párhuzama: Attila Hun nagyfejedelem, a Hét Nemzetséggel és az Avarokkal, tehát 9 elemmel. Magának a pártának női viseletét, ami szerencsére még ma is szokás Szűz Mária koronás megjelenésének a női tiszteletének tartom.
   
   
5. Az égi megjelenés, és a kereszténység Kettős Keresztje az alsó liliomos ívvel együtt a Felső Világ Csodaszarvas agancsának Hét elágazását adja, a Hét nemzetség megjelenítéseként. Érdekes, hogy az erdélyi kettős kereszteken, és ahol ez így jelenik meg, a kereszt alsó szárának kétfelé ágaztatásával, a Kettős Kereszt szám szerint a végződéseivel, önmagában a Hét Ágat jeleníti meg. Gondoljunk vissza a decemberi napforduló regöléseire is - Karácsony, Betlehemezés - amikor is a Csodaszarvas jelenet végén elhangzik a kérés: Szent István, ne lőj rám!²⁰

Ahhoz a szellemi háttérhez, amely Szent Koronánk ilyen összetett és alapvetően apostoli, térítő tulajdonságait adják, Szent Severinus tudását, térítő elhivatottságát tudhatjuk. Még azt is feltételezhetjük a fentiek ismeretében, hogy a Rómába tartó Attilát I. Nagy Szent Leo pápa kíséretében, a joggal feltételezhetően ott tartózkodó Szent Severinus tárgyalásai segítették megállásra bírni, hiszen ismerte a nagy hun uralkodót, beszélte a nyelvet.

Az utókor ugyan megemlékezik Odoaker Hunvulf nevű, vele együtt Pannóniában született öccséről is ( lat.: Onoulphus, magyarul Hunfarkas ), akit Odoakerrel együtt öletett meg Ravennában 493-ban Nagy Theoderik. Hunvulf nevét néha felhasználva igyekeznek a Welfek családfájával eljutni Nagy Károlyhoz, illetve III. Ottóig is, kapcsot kötve az osztrogótok Pannon királyához, Odoakerhez.

A Szent Korona hosszú és viszontagságos út alatt juthatott az eddigi feltételezések szerint is, de most már bizonyosabban, III. Ottóhoz, aki a Szent Lándzsával együtt szolgáltatja vissza az ősi egyesítő és térítő, apostoli koronát. A korona térítő, tehát apostoli jelentőségét Szent István királyunk is sokszor hangsúlyozza Szent Imre fiához írt intelmeiben.

A Magyar Szent Korona kutatása bizonyára tovább folytatódik. A Hét nemzetség településrendszerének vizsgálata ilyen messzire vezetett, de ez természetes, hiszen a honalapítók országa fölé borul az a szent korona, amit Szent István ajánlott Szűz Máriának, alatta már az új, katolikus, keresztényi módon szerzett országunkkal. 

Kiss József táj - és kertépítész

Jegyzetek

1. Bernát Péter, Csörsz - Árok, Az Elfeledett Ókori Védelmi Vonal, Haditechnika Történet, 203.
2. honismeret.hu
3. Gömöri János - többek között a Forum régész kutatójaként is - Scarbantia társaság. Az építészeti helyreállítás Sedlmayr János tervei szerint, Orosz József kutatás közbeni és helyreállítási kivitelezési irányításával készült el 1995- ben (OMF- OMvH)
4. epiteszforum.hu, Kiss József: Néhány jeles szakrális műemlék...
5. Nagy Margit, Hódmezővásárhely története, i.e. I.sz.- i.sz. VI. sz., főszerk. Nagy István
6. Szilágyi Sándor, A Magyar Nemzet Története, Budapest, Atheneum 1894-98. 
7. Vörös Gabriella, Gondolatok a régészetről és egy római kori népről a szarmatákról, Tanulmányok Szentes Város Történelméből, szerk.: Labódi Lajos, Szentes, 2001., Istvánovits Eszter - Kulcsár Valéria, Csat a szarmata viseletben és a temetkezési rítusban, Jósa András Múzeum Nyíregyháza, és Petőfi Sándor Múzeum Aszód
8. Visy Zsolt: A római limes Magyarországon, Corvina Bp. 1989. és a Ripa Pannonica Világörökség előterjesztési közzétett tanulmányai pótolhatatlan, objektív segítséget adtak. Szintén fontos mű Prohászka Péter: IMPERIUM ET BARBARICUM PhD. doktori disszertáció, Bp. 2008.
9. A magyarok elődeiről, szerk.: Györffy György, függelék Elter István, Osiris, Bp. 2002.
10. Czeglédi Katalin: Törzsnevek a földrajzi nevek tükrében: Mikes International XIII. évf.
11. A képek forrása Szalay-Baróti, A Magyar Nemzet Története, I. kötet, Bp. 1896.
12. magyar Néprajzi Lexikon
13. James Bryce, A Római Szent Birodalom, MTA, Bp., 1903, 26.
14. Mihály Gábor, Szarvasének, Egy átváltozás mítosz színpadra állítása, A Magyar Művészeti Akadémián elhangzott székfoglalója. Kolozsvári Grandpierre Attila koncert előadásain viseli is az agancsos, abroncsos korona hasonmását.
15. Müller Róbert, Germánok és Alánok a Dunántúlon az 5. sz.-ban c. művében: " a 456-os pusztítást követően a fenékpusztai erőd valamennyi védművét rendbe hozták - ókeresztény bazilikát építettek. Thiudimer központja Fenékpusztán volt." A keleti gótok nem a tartomány északnyugati részét / Pannonia/, hanem a Balaton és a Száva torkolata közötti területet szállták meg. Megjegyzés: Thiudimer fia: Theoderik ( K.J.)
16. Eugippius, Vita Sancti Severini, Bevezető tanulmányt írta Bóna István, fodította: ELTE BTK, Antikvitások 1969 (16.), 265-320.
17. Diós István, Szentek élete, Szent István Társulat, elektronikus változat
18. Csomor Lajos, Magyarország Szent Koronája, Vay Ádám Múzeum Baráti Kör 1985. A Szent Korona készítését bár későbbre teszi, de avar műhelyhez köti. Itt kell jeleznem, hogy régebben a koronára koncentrálva eddig elkerülte figyelmem, de a szerző már 1985-ben közli a Lancea Regis boltozatos korona megjelenítésének ábráját, és helyes feliratát, tehát korábban - bár nem minden megállapításommal egyezően, de azt alátámasztva - mint én egy korábbi cikkemben.
19. A szentekre és a sorolt uralkodókra is vonatkozóan (mint például Odoaker) Kivonat az Encyclopedia Britannicából, Bp., magyar Világ kiadó, 2001.
20. Bakay Kornél professzor Úr hatalmas munkássága önálló életmű. Véleményeit bár közvetlenül nem jelzem, de fontosak, ha azok a szerzők által közöltektől eltérést mutatnak is.
21. Kiszely István, A Magyar Nép Őstörténete, mek.oszk.hu kutatási eredményeivel segített.