Közélet, hírek

Magyar Urbanisztikáért-Díj

1/0
Hirdetés
1/0
Közélet, hírek

Magyar Urbanisztikáért-Díj

2011.10.28. 10:00

A XVII. Országos Urbanisztikai Konferencián csütörtök este kiosztották a Magyar Urbanisztikáért-Díjakat. A pécsi Zsolnay negyedben megrendezett ünnepségen elismerésben részesült Dr. Merza Péter, Csontos János, Arató András István, Dr. Hübner Mátyás és Dr. Meggyesi Tamás.

A Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége az urbanisztika ügyének előremozdítása érdekében kifejtett magas színvonalú tevékenység elismerésére MAGYAR URBANISZTIKÁÉRT ÉRMET adományoz. A díj annak a természetes személynek adományozható, akinek munkahelyi teljesítménye, vagy társadalmi tevékenysége nagyban hozzájárul az urbanisztikai szemlélet terjedéséhez.

Dr. Merza Péter

A rendszerváltozás után nehezen magára találó magyar urbanisztika egyik iskolateremtő, innovatív teljesítménye volt Pécs városának a 2000-es évek második felében végzett fejlesztési munkája, amely az Európai Kulturális Főváros elnyerését követően hatalmas tempót követelt meg. Ebben a munkában volt alapvető szerepe Merza Péternek, akinek a szakmai vezetése nélkül a város nagyütemű jövőalapozó fejlesztési tevékenysége nem valósulhatott volna meg. Ez a nemegyszer igen nehéz körülmények között végzett, innovatív, óriási energiát követelő, számos szempontból példaadó és más városok számára is mintául számító munka lényeges hozzáadott értéket jelent a teljes magyar urbanisztika számára is, ezt ismerte el a MUT Elnöksége a Magyar Urbanisztikáért-Díjjal.

Csontos János

A gyakran nehezen kommunikáló műszaki szakmák szinte teljesen a nyilvánosság elől elrejtve működnének, ha nem akadnának olyan megszállott, elkötelezett és kitartó kommunikátorok, akik nem hagyják a szakembereket magukra közcélú munkájukban, hanem tudásuk, kapcsolataik és tevékenységük nyomán mások számára is kinyílnak ezek a kicsit zárkózott szakmák. A magyar urbanisztika a sajtómunkások közül Csontos Jánosnak köszönheti leginkább, hogy az elmúlt két évtizedben a széles közvélemény tudomást szerezhetett a létezéséről, akár könyv, akár folyóiratcikk, akár TV-műsor formájában. Ezt a csendességében is kitartó, szívós és hasznos munkát ismeri el a Magyar Urbanisztikáért-Díj.

Arató András István

Felkészültség, korrektség, kitartás. Talán ez a három tulajdonság az, ami a szakma számára leginkább jellemezte Arató András több évtizedes urbanisztikai munkásságát. Nem csak Debrecenben, nem csak a régióban, de az egész országban ismert szakmai körökben magas szintű felkészültségéről, segítőkészségéről. Azok közé tartozik, akik vezető hivatalnokként sem ragadtak be a jogszabályok paragrafusai közé, hanem mindig megtalálják azt az utat, ahol a jogszabályok követése egyúttal az érintettek hasznára is vált. Szemléletformáló, tudatosságnövelő szakmai munkája a magyar urbanisztikában példamutató.

Dr. Hübner Mátyás

Hübner Mátyás az ország legrégebbi egyetemi városában az urbanisztikai felsőoktatás egyik „első mohikánjaként" szó szerint iskolateremtő munkásságot mutathat fel. Urbanisták generációinak felnevelése, a szakmába való bevezetése kapcsolódik nevéhez, tudásából könyvein, jegyzetein keresztül azok is részesülhetnek, akik az ország más részein olvassák azokat, tervezői munkásságának eredményeit pedig azok is élvezhetik, akik azt sem tudják, hogy a világon van. A Magyar Urbanisztikáért-Díj ez esetben egy több évtizedes, ma is tartó alkotó pálya egyik fontos állomása.

Dr. Meggyesi Tamás

Meggyesi Tamás a szakma legnagyobb felkészültségű tudósainak egyike, aki több iskola megteremtésében, vagy újrateremtésében is részt vett. A legismertebb talán az élete legfőbb munkahelyének a műegyetemi urbanisztika tanszéknek a rendszerváltozás utáni új irányba fordítása, de oroszlánrésze volt a településmérnök-képzés beindításában, és nem véletlenül választotta 18 évi elnökség után örökös tiszteletbeli elnökévé a szakma klasszikus találkozóhelyének, a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemnek a tanácsa sem. Oktatói munkája mellett – amelynek során számos „szakág", pl. mérnökök, tájépítészek – a tervezőinek képzésében is részt vett számos könyvben foglalkozott az építészet és az urbanisztika sajátos kérdéseivel, a gyakorlati megközelítésű tanulmányoktól a filozófiáig terjedő skálán. Korszakalkotó iskolateremtő munkásságát ismeri el a Magyar Urbanisztikáért-Díj.

Magyar Urbanisztikai Társaság
Pécs, 2011. október 28.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.