Nézőpontok/Kritika

Magyarországi típusáruházak a 60-as és 70-es években

1/1

Magyarországi típusáruházak a 60-as és 70-es években

Hirdetés
?>
Magyarországi típusáruházak a 60-as és 70-es években
1/1

Magyarországi típusáruházak a 60-as és 70-es években

Magyarországi típusáruházak a 60-as és 70-es években
Nézőpontok/Kritika

Magyarországi típusáruházak a 60-as és 70-es években

2018.01.04. 12:15

Bedecs-Varga Éva tanulmányában Simon Ferenc székesfehérvári és drezdai áruháza kapcsán vizsgálja a hatvanas-hetvenes években épült áruházak jelenkori helyzetét, utóéletét. A tanulmány a BME Építőművészeti Doktori Iskolában futó kutatásokat összegző Építészet és idő kötetben jelent meg. 

A második világháború után egész Európában fontos feladatot jelentett a károk felmérése és a „sebek begyógyítása". Megindultak a helyreállítások és az építkezések, így történt ez hazánkban is. Bár 1949-et követően megkezdődött a kereskedelmi hálózat fejlesztése, az 50-es években nagyrészt a meglévő épületek átalakításával, bővítésével alakítottak ki áruházakat, mindössze néhány új, szabadonálló épület készült.

Az életszínvonal jelentősebb növekedése azonban csak 1956 után indult meg, így a kereslet is csak ez után kezdhetett növekedni. Az 1960-as évekre felismerték az önkiszolgáló rendszerű árusítás előnyeit, ami új kihívásokat jelentett a tervezők számára. Ekkor születtek az első szabadonálló, többszintes, önkiszolgáló rendszerű áruházak hazánkban. Az építési tempót tipizálással igyekezték gyorsítani, így jöttek létre az áruházak első típustervei, melyek alapján számos üzlet épült.

Az 1970-es években folytatódtak a beruházások, és országszerte a kialakult mintákat követték. A hazai és más külföldi példákban hasonló tervezési elvekkel és tipológiával találkozhatunk. Érdekes összehasonlításra adnak lehetőséget az ugyanebben az időszakban épült németországi áruházak, mind az NSZK, mind az NDK területén. Nálunk ebben az időszakban gyakorlatilag minden megyeszékhelyen épült legalább egy állami vagy szövetkezeti kezelésben levő nagyáruház, köztük az 1978-ban átadott Fehérvár Szövetkezeti Áruház. Ebben az évben ez az épület lett a két társammal végzett csoportos tervezési feladat tárgya. Érdekes, hogy tervezője, Simon Ferenc a 70-es évek végén Drezdába is tervezett egy áruházat, és mindkét épület ugyanabban az évben nyitotta meg kapuit. Ezen létesítmények kapcsán vizsgálom a hatvanas-hetvenes években épült áruházak jelenkori helyzetét, utóéletét.

A teljes fejezet jobb oldalt, a mellékletek közül vagy itt  tölthető le.

Bedecs-Varga Éva

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.