| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

„Making Ireland modern” – Az ír pavilon

1/10

fotó: Villányi Olivia

fotó: Villányi Olivia

fotó: Villányi Olivia

fotó: Villányi Olivia

fotó: Villányi Olivia

fotó: Villányi Olivia

fotó: Villányi Olivia

fotó: Villányi Olivia

fotó: Villányi Olivia

fotó: Villányi Olivia

?>
fotó: Villányi Olivia
?>
fotó: Villányi Olivia
?>
fotó: Villányi Olivia
?>
fotó: Villányi Olivia
?>
fotó: Villányi Olivia
?>
fotó: Villányi Olivia
?>
fotó: Villányi Olivia
?>
fotó: Villányi Olivia
?>
fotó: Villányi Olivia
?>
fotó: Villányi Olivia
1/10

fotó: Villányi Olivia

fotó: Villányi Olivia

fotó: Villányi Olivia

fotó: Villányi Olivia

fotó: Villányi Olivia

fotó: Villányi Olivia

fotó: Villányi Olivia

fotó: Villányi Olivia

fotó: Villányi Olivia

fotó: Villányi Olivia

„Making Ireland modern” – Az ír pavilon
Nézőpontok/Vélemény

„Making Ireland modern” – Az ír pavilon

2014.12.12. 11:14

Ha hétköznapi környezetben használjuk a „modern" szót, általában a high-tech-re, az embereket kiszolgáló infrastruktúrára asszociálunk. Mégis, ha az építészetről van szó, ezek a fogalmak háttérbe szorulnak, és inkább a dizájnelemek, az újszerű formák jutnak eszünkbe. Villányi Olivia beszámolója a biennálé ír pavilonjáról.

A legtöbb nemzet pavilonja a kiállításon az utóbbi szemszögből közelítette meg a témát, különböző tömegeket, belső tereket, anyaghasználatokat hangsúlyozva. Az írek Gary A. Boyd és John McLaughlin kurátorok vezényletével igyekeztek tematikusan bemutatni azt a folyamatot, ami egy modern Írország kialakulásához vezetett. A politikai függetlenedéstől kezdve az agrárkultúra háttérbeszorításával 2000-re a világ egyik leginkább globalizált országává vált, olyan multinacionális cégeknek adva otthont, mint a Google és a Microsoft. Írország eszközként értelmezi az infrastruktúrát, melynek célja a kulturális és technológiai célok összeegyeztetése az építészettel.

A kiállítótérhez közeledve már messziről érezhetjük az ír hozzáállás komolyságát. Írország nem csak egy gondolatot ragadt ki a nagy „modern halmazból" és arra épített fel egy figyelemfelkeltő installációt, hanem konzekvensen végiggondolta az elmúlt száz évük történelmét, hogy ebben hogyan alakult ki a modernizmus az infrastruktúra fejlődésével és mit jelenthet ez az építészetben.

fotó: Villányi Olivia
3/10
fotó: Villányi Olivia

A strukturalitás nem csak a kiállítás témájában jelenik meg, a berendezése is teljes mértékben igazodik hozzá. Tíz kategórián keresztül (lázadás, elektronika, egészség, közlekedés, televízió, repülés, oktatás, telekommunikáció, autópályák, adat) mutatják be mi az, ami Írországot modernné teszi. A pavilon bejáratánál lévő ismertetőtáblán szerepel egy általános leírás és egy táblázat, ami rendszerbe szedi a bemutatott alkotásokat. Ezután sorrendben megtekinthetjük őket. 
Megjelenésében is illeszkedik az infrastruktúra témájához minden szegmens. A pavilon ortogonális rendszerű, fehérre festett acél elemekből építkezik. Egyfajta modulrendszerrel alkot teret, melyben a tárgyak különböző magasságokban vannak elhelyezve. Három épületet (buszpályaudvar, televíziós központ és iskola) makettként is bemutatnak, melyek plexiből készültek, akárcsak a fotók és rajzok háttámláját alkotó lapok. Így a fény könnyen utat talál magának a térben, ezzel még inkább légies külsőt kölcsönözve az építménynek.

Minden csoporthoz választottak egy emblematikus épületet (vagy egy témára jellemző tárgyat, struktúrát), melyet fotók, rajzok és néhány makett segítségével mutattak be. A rajzok között alaprajz, metszet, helyszínrajz, csomópont, és koncepcióábra is szerepel, aszerint, hogy melyik a legkifejezőbb.

fotó: Villányi Olivia
9/10
fotó: Villányi Olivia

A helyszínen külön a tárgyakról nincs bővebb ismertetés, csak egy-egy címszó,vagy mondat van a képek alá írva. Ez nem kielégítő azok számára, akik komolyabb érdeklődéssel tértek be az ír kiállításra. A 10 csoportról  ezen a honlapon találtam több információt, amire csak véletlenül bukkantam rá. Sem a helyszínen, sem a biennálé kis kiadványában nincs rá utalás.

A fent említett 10 tárgykörről részletesebben:

1. lázadás
General Post Office (1814) Francis Johnson
Elsőként az ír infrastruktúra fejlődésének elindító eseményéről esik szó.
Az ír függetlenségi háború első megmozdulása a húsvéti felkelés volt Dublinban 1916-ban. A főposta az esemény szimbólumává vált, itt olvasták fel az Írországot független köztársasággá nyilvánító kiáltványt és húzták fel az ír zászlót. Törekedtek arra, hogy a lázadás a nemzetközi sajtóig is eljusson.

2. elektronika
Ardnacrusha-i erőmű (Siemens-Schuckert és Electricity Supply Board Ireland - 1929)
Az elektronika kategóriáját az Ardnacrusha-i erőmű segítségével mutatják be. Ez a (Shannon) hidroelektronikai létesítmény már a politikai függetlenedés első évtizedében megalakult, így indítva el igazán az országot az infrastrukturális fejlődés útján.

3. egészség
Galway-i regionális szanatórium (1946), tervezője Norman White.
Írországban a tuberkolózis kezelésére több kórházat is építettek, egyikük ez a galway-i szanatórium. Alvar Aalto Paimio-ja hatott erre az elgondolásra. A különböző osztályokat elszigetelten rendezték el egy nyílt, zöld területen.

4. közlekedés
Busáras 1953 Michael Scott
A buszpályaudvar homlokzatára Le Corbusier Cité de Refuge-ja és a Centrosoyuz épület volt befolyással. Az épület belsejéből, a dupla belmagasságú váróteremből rálátás nyílik a buszokra, melyeket üvegfal választ el az utasoktól. Az enteriőrt Patrick Scott mozaikjai díszítik.

5. televízió
RTÉ Televízió központja 1962-ből, Ronald Tallon, Scott Tallon Walker Architects
A televízió, egy kiszámíthatatlanul fejlődő médium, ezért a komplexum tervezésénél odafigyeltek a jövőbeni terjeszkedés lehetőségére. Ennek építészeti eszköze a modularitás. A területre egy 20 négyzetlábnyi rasztert illesztettek. Emellett a homlokzat flexibilitására helyezik a hangsúlyt, többször levehető és visszahelyezhető elemeket alkalmaznak, így szükség esetén változtatni tudnak az épület méretein. Megjelenésben visszaköszön a Mies van der Rohe-féle amerikai építészet.
Rem Koolhaas, a teljes biennálé idei főkurátora felkérte Ronald Tallont, hogy mutassa be a Dundalk-i Carroll’s Factory-t a Központi pavilon „Elements" című kiállításának mennyezeti szekciójában.

6. repülés
Shannon Airport 1936-1971, Office of Public Works Architects & Aer Rianta Architects
Egy nemzetközi bizottsági ülésen 1930-ban meghatározták a Shannon repülőtér helyét, egy folyó torkolata közelében. A létesítmény célja az, hogy mind földi, mind vizi megérkezésnek lehetőséget biztosítson. Ennek megvalósításához technológiai fejlesztésre volt szükség, és ez adott okot a világ első építőipari szabadkereskedelmi övezetének kialakulására.

7. oktatás
Birr Community School 1978, Peter & Mary Doyle Architects
A tervezők kiléptek az ír oktatás demokratizációjából és szekularizációjából a 60-as évek végén. Egy kisváros szélén található gyárépületet alakítottak át oktatási központtá, kihasználva a meglévő vasbeton szerkezet gazdag belső téri adottságait. A váltakozó keresztmetszeti méretek megkönnyítették a különböző funkciók elhelyezését az épületben. Szükség szerint még a terek, vagy akár az egész terület bővítésére is lehetőség van, - a tervezők szavaival élve - egy „megkötések nélküli" építészetet alkalmazva.

fotó: Villányi Olivia
7/10
fotó: Villányi Olivia

8. telekommunikáció
Rosleven Telephone Exchange 1980, Noel Dowley tervezésével
Athlone – a sziget közepén lévő város - vonzáskörzetében helyezkedik el ez az épület. A tervező fő feladata az új technológiák és a központban dolgozók igényeinek az összeegyeztetése volt, és ezt - a tervező szerint- a „szerény eszközök építészetével" lehetett megoldani.
A tartószerkezetet betonnal burkolták, kevés megnyitást hagyva a külvilág felé. Az épület karakterét meghatározza, hogy a telefonos kapcsolószobákban mély hajóablakokat helyeztek el, melyek vasbeton ejtőcsövek darabjaiból készültek. A közlekedőterek és egyéb szolgálati helyiségek megvilágítása pedig a tetőn keresztül történik.

9. autópályák
M1 Airport Interchange 2003, Grafton Architects & Roughan & O’Donovan Civil Engineers
Ebben a szekcióban az M1-es autópálya különböző csatlakozási pontjait mutatják be egy folyamatábrán, melynek egyik állomása az Interchange repülőtér. Itt nagy vonalakban megfigyelhetőek a különböző körforgalmak, leágazások, illetve a felüljárók megoldásai, melyek formavilága megidézi a sugárhajtású repülőgépek alakját. Ez az autópálya köti össze Dublint Észak-Írországgal.

10. adat
Dublini mikrochip
Az Intel 2013-ban kezdte el itt fejleszteni az új mikroprocesszor chipet. Azért választotta a cég ezt a székhelyet, mert megbíztak az ír gazdaságban, emellett az ország klímaviszonyai is megfeleltek az adattárolás kritériumainak. Ezzel a lépéssel válhatott Írország a digitális információtárolás központjává.

fotó: Villányi Olivia
2/10
fotó: Villányi Olivia

Dicséretes, hogy az írek ilyen komolyan kezelték Rem Koolhaas „absorbing modernity" témáját, de ezzel - ahogy a kiállításon észrevettem - nem sok ember érdeklődését keltették fel. Ez egyrészt betudható a pavilon peremhelyzetbe szorulásának, a látogatók csekély százaléka jutott el egészen az Arsenale legvégéig. Akik mégis, azok kettőt-hármat fordultak benne és mentek is tovább, beérték egy általános képpel. Nem ragadta meg őket annyira, hogy két percnél több időt bent töltsenek és jobban megismerjék a pavilont.

Összegezve az eddigieket, szerintem a kiállítás témája, berendezése, anyaghasználata nagyon szép és következetes, viszont a helyszíni információhiány (nincs külön leírás a kérdéskörökről, nincs elvihető prospektus  stb.) döntően befolyásolja a megítélését.

Villányi Olivia

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.