Emberek/Interjú

„Már azelőtt érzed a vibrálást, hogy a lelátóra érnél.” – interjú Huszár Attilával, a szegedi Tiszavirág sportuszoda vezető tervezőjével

1/9

Huszár Attila portérja – Fotó: Juhász Norbert

?>
Huszár Attila portérja – Fotó: Juhász Norbert
?>
Tiszavirág Sportuszoda, Szeged – Építszet: Huszár Attila, Kádár Mihály (TSPC) – Fotó: Hlinka Zsolt
?>
Tiszavirág Sportuszoda, Szeged – Építszet: Huszár Attila, Kádár Mihály (TSPC) – Fotó: Hlinka Zsolt
?>
Tiszavirág Sportuszoda, Szeged – Építszet: Huszár Attila, Kádár Mihály (TSPC) – Fotó: Hlinka Zsolt
?>
Tiszavirág Sportuszoda, Szeged – Építszet: Huszár Attila, Kádár Mihály (TSPC) – Fotó: Hlinka Zsolt
?>
	Tiszavirág Sportuszoda, Szeged – Építszet: Huszár Attila, Kádár Mihály (TSPC) – Fotó: Juhász Norbert
?>
	Tiszavirág Sportuszoda, Szeged – Építszet: Huszár Attila, Kádár Mihály (TSPC) – Fotó: Juhász Norbert
?>
	Tiszavirág Sportuszoda, Szeged – Építszet: Huszár Attila, Kádár Mihály (TSPC) – Fotó: Juhász Norbert
?>
	Tiszavirág Sportuszoda, Szeged – Építszet: Huszár Attila, Kádár Mihály (TSPC) – Fotó: Juhász Norbert
1/9

Huszár Attila portérja – Fotó: Juhász Norbert

„Már azelőtt érzed a vibrálást, hogy a lelátóra érnél.” – interjú Huszár Attilával, a szegedi Tiszavirág sportuszoda vezető tervezőjével
Emberek/Interjú

„Már azelőtt érzed a vibrálást, hogy a lelátóra érnél.” – interjú Huszár Attilával, a szegedi Tiszavirág sportuszoda vezető tervezőjével

2021.05.13. 17:19

Cikkinfó

Szerzők:
Winkler Márk

Földrajzi hely:
Szeged, Magyarország

Építészek, alkotók:
Huszár Attila, Kádár Mihály, TSPC

Februárban adták át Szeged új, impozáns, több, mint 13000 négyzetméteres sportuszodáját. A Tiszavirág uszoda tervezésénél és kivitelezésénél a BIM-nek (Building Information Modeling) is nagy szerep jutott. Többek között erről kérdeztük az épület egyik tervezőjét, Huszár Attilát. 

 

Építészfórum: Februárban, ünnepélyes keretek között adták át a szegedi Tiszavirág Sportuszodát. Az uszodaavatón Magyarország és Szerbia vízilabdacsapatai mérkőztek meg egymással. Milyenek az első visszajelzések?

Huszár Attila: Megható volt, hogy a meccs előtti felvezető kisfilmben a világ egyik legszebb uszodájaként mutatták be a Tiszavirágot. Ez mindenképpen jelzi, hogy milyen nagy várakozással voltak nemcsak a szegediek, hanem a teljes vízilabdasport az új uszoda kapcsán. Korábban találkoztam Vári Attilával és Dr. Molnár Tamással az uszodában, ahol sportolói szemszögből fejezték ki elégedettségüket. A mérkőzést online követtem és elégedett vagyok a minőséggel, de ez nem hasonlítható ahhoz az élményhez, amikor közvetlen közelből lehet szurkolni.

Huszár Attila portérja – Fotó: Juhász Norbert
1/9
Huszár Attila portérja – Fotó: Juhász Norbert

ÉF: Milyen járulékos követelményekkel jár, ha egy több, mint 13000 négyzetméteres uszodának hivatalos meccsek befogadására és közvetítésére is alkalmasnak kell lennie? Hogyan jelent ez meg a tervezésben?

HA: A Tiszavirág uszoda esetében nagy figyelmet kellett fordítani a közvetítésekre, mivel a vízipólósaink meccseit nagyon sokan követik a televízióban. Amellett, hogy meg kell felelni a minimális követelményeknek a tükröződésmentes egyenletes fényerőre és a közvetítőkocsik energiaellátása, szintén fontos szempont volt, hogy egy esetleges parázs hangulatú meccseket is a legnagyobb biztonság mellett lehessen levezényelni. Így alakult ki a vendégszurkolóknak leválasztott szektor, amit saját útvonalon lehet megközelíteni. Nagy hangsúlyt fektettünk a hangosításra, ahol külön szimuláltuk a beszédhangfelismerést a lelátón.

ÉF: Ezen felül mik voltak még az építészeti tervezés legnagyobb kihívásai?

HA: Egy sportuszoda esetében a legfontosabb a technológiából adódóan a funkció maradéktalan ellátása. Aki volt már ilyen épület gépészeti tereiben világosan látja, hogy ez valójában egy gépészeti csoda, ahol a nyers kútvíz tisztítástól a légtechnikai páramentesítésen át egészen a használt elfolyó vizek hőszivattyúzásáig minden egy helyen van. Ezt a technológiát az építészetnek ki kell szolgálnia, így az egyik legnehezebb feladatunk, hogy az épület használhatóságában ne essen eközben csorba. Mindenhol a megfelelő helyigényt kell biztosítani, az aszimmetrikus tömegalakítás révén így óriási feladat volt a szakágak összehangolása. Már az elején eldöntöttük, hogy minden főbb szakágtól 3D-s BIM modellt követelünk meg.

Tiszavirág Sportuszoda, Szeged – Építszet: Huszár Attila, Kádár Mihály (TSPC) – Fotó: Hlinka Zsolt
5/9
Tiszavirág Sportuszoda, Szeged – Építszet: Huszár Attila, Kádár Mihály (TSPC) – Fotó: Hlinka Zsolt

ÉF: Egy korábbi interjúban úgy fogalmaztál, hogy „a tömegalakításban nagy szerepet játszott az energiatakarékosság és az ésszerű kialakítás." Ezt tudnád részletezni?

HA: Egy uszoda medencetereiben a levegő hőmérsékletek kb. 30Co, ennek a hőntartásához nagyon sok energia kell. Az építész ezt a részt tudja lecsökkenteni azzal, ha csak a szükséges helyeken alkalmaz nagyobb belmagasságot, és ahol lehet, maximálisan kihasználj a napsütésből eredő szoláris nyereséget. Szegeden így csak az 50m-es medence részen van 8m-es belmagasság, ami épp a FINA szabályainak megfelel. A menekülési útvonalak sok aréna-jellegű épületnél értékes helyet vesznek el a használható területekből, mi ezt egy zöld terasszal váltottuk ki, így a lelátóról egy pillanat alatt mindenki a szabadba tud érni.

ÉF: Az uszoda tervezésénél BIM-technológiát alkalmaztatok. Röviden el tudnád mondani, hogy ebben az esetben mit is jelent a BIM?

HA: Az épület ikonikus, mondhatni extravagáns formája miatt nehezebb lett volna térben elképzelni és kooperációkon magyarázni a részleteket a szakágaknak. Ezt megelőzve a TSPC úgy döntött, hogy házon belül létrehoz egy csapatot, akik segítik a szakági tervezők részletes 3D-s BIM modell építését és ellenőrzését. Az építész geometria Archicadben készült, amibe az összes szakág 3D-s modelljét kapcsoltuk. Az eljárásnak komoly előnye van, mivel a kooperációkon a GRAPHISOFT BIMx megjelenítője állandó jelleggel futott a tabletemen, hogy minél hamarabb vizualizáljuk a műszakilag kérdéses részleteket.

ÉF: Az épület mely részeinél és a tervezés mely fázisában vettétek a legnagyobb hasznát a BIM-mel történő tervezésnek?

HA: A korai tervezési folyamatban kétségkívül a legnagyobb haszna 3D-s megjelenítés volt. A legtöbb esetben nem építészekkel kell tárgyalni a tervezés során, így amikor önkormányzati képviselőkkel, vízilabdaedzővel, vagy a leendő üzemeltetővel beszélgettünk, minden esetben 3D-s modellen mutattuk meg az elképzeléseinket. Összehasonlítva a régebbi tervezésekkel, nagyon sok félreértést megelőztünk ezzel. Ezeken a kooperációkon a terek közötti átláthatóságot, a benapozást, a látogatói, üzemeltetési útvonalakat vettük végig.

Tiszavirág Sportuszoda, Szeged – Építszet: Huszár Attila, Kádár Mihály (TSPC) – Fotó: Hlinka Zsolt
2/9
Tiszavirág Sportuszoda, Szeged – Építszet: Huszár Attila, Kádár Mihály (TSPC) – Fotó: Hlinka Zsolt

ÉF: „Egy épület teljes életciklusában a megvalósítás költsége mindössze 20%, a többi 80% az üzemeltetés évtizedei alatt adódik össze." – mesélte a Fórumnak Sebes Péter, BIM menedzser egy pát hónapja megjelent interjúban. A Tiszavirág Sportuszoda üzemeltetésénél milyen előnyökkel jár, hogy BIM-ben terveztetek? Az épület teljes életciklusában szerepet kap a BIM?

HA: Már a tervezés korai szakaszában olyan energiahatékony megoldásokat vázolt fel a megrendelő, amivel tudatosan mozdította elő a későbbi üzemeltetési költségek csökkentését.  Az üzemeltetés egy ekkora uszoda esetében nagyon magas költséget jelent, így az üzemeltető nyitott volt az összes energiacsökkentő megoldásra. Így lett az uszodának egy külön 300 méter mély kútja, az uszodába perlites víztisztítás, vagy az elfolyó vizek újrahasznosítása a zöldfelületek öntözésére. A BIM-es állományokat az épület automatika rendszerébe integrálták, így jelenleg minden nap segíti az üzemeltetést.

ÉF: A kivitelezők hogyan fogadják a BIM-technológia újításait? Nem furcsállják, mikor tervlapok helyett egy tablet képernyőjén, 3D-ben mutatod nekik a szerkezeti részleteket?

HA: A kivitelezésen a szakkivitelezők többször is megállítottak minket, ha valamit nehezen tudtak értelmezni a terveken. Ők általában lekicsinyített tervlapokból dolgoztak, így minden esetben elő kellett vennem a tabletet. Nagy segítséget jelentett a GRAPHISOFT BIMx alkalmazása, ami olyan kiválóan van optimalizálva, hogy egy pillanat alatt előhívtam a 3D-s megjelenítést úgy, hogy a tervlap is a modellben volt ábrázolva. Annyira jól értelmezhető volt ez így, hogy rögtön értették, mit szeretnék mutatni a részeleten.  Eközben nem egyszer kisebb csapat gyűlt össze körülöttünk, és sok esetben olyan kérdéseket tettek fel amire ott a helyszínen megoldást kellett adnom, hogy folytatódjon a munka.

Ilyenkor meglepődve nézték, hogy gyorsan a képernyőkép készítést követően rárajzolom a kívánt részletmegoldást a 3D-s metszetre, és rögtön küldöm a műszaki vezetőnek, hogy milyen megoldást találtunk a szakkivitelezővel. Egy ilyen gyors megoldással és ledokumentálással rengeteg időt spóroltunk összesen, ez a tervezési-kivitelezési folyamatot tekintve hetekben mérhető.

ÉF: Magyarországon a BIM-es tervezés még nem vált széleskörűen elterjedté. Mennyire nehéz olyan szakági tervezőket találni, akik otthonosan mozognak ebben a rendszerben?

HA: A közelmúltban robbanásszerűen nőttek a beruházások, ami a BIM-es mérnöki munkát is kimozdította a holtpontról. Azt tapasztalom, hogy sok szakági tervező van abban a fázisban, hogy vállalják a BIM-es tervezés kezdeti nehézségeit, mert úgy gondolják, hogy középtávon kamatoztathatják a tudásukat.

A BIM-es feldolgozást a különböző szakágak nagyon eltérő mértékben vették át, ez függ az elérhető szoftverektől is. Például sok épületgépész tervezőt már meg sem kell kérnünk a BIM-es feldolgozásra, ők rögtön BIM-modell készítenek, míg egy közműtervező vagy tájépítész még azzal küzd, hogy nincs olyan program, ami a BIM mellett száz százalékban kiszolgálná a tervezését. Ennek következtében nem állítom, hogy könnyű tapasztalt BIM-es szakági tervezőt találni, de szerencsére nagyon sokan nyitottak a technológiára.

	Tiszavirág Sportuszoda, Szeged – Építszet: Huszár Attila, Kádár Mihály (TSPC) – Fotó: Juhász Norbert
6/9
Tiszavirág Sportuszoda, Szeged – Építszet: Huszár Attila, Kádár Mihály (TSPC) – Fotó: Juhász Norbert

ÉF: Egy régebbi interjúban azt mondtad, hogy 2018 előtt nem számítasz áttörésre a BIM-es tervezési szabványok hazai bevezetésében. Jelenleg hogy áll ez a folyamat?

HA: A BIM-es szabvány első részei nemrégiben jelentek meg magyarul. A fordításban a TSPC is közreműködött, nagy öröm számunkra, hogy mi is elősegítettük, hogy a BIM-es világ könnyen elérhetővé váljon itthon. A széleskörű alkalmazásához még szükség lesz jó néhány évre, de ez a lépés már nagyon időszerű volt.

ÉF: Hogyan látod, a szegedi uszoda sikere elősegítheti a BIM széleskörűbb hazai használatát?

HA: Azt tapasztalom, hogy a tervezői szinten már széles körben és egyre magasabb színvonalon használjuk a BIM-et. A következő nagy lépést akkor teszi majd meg a szektor, ha a kivitelezőpartnereinknél is egységes és elérhető lesz a BIM-es technológia és innovációk használata.

ÉF: Ha egy megoldást, ötletet, részletet kellene kiemelned az épületből – ami a kedvenced – melyik lenne az?

HA: Az épület kedvenc része a főlépcső ahogyan vizuálisan kapcsolódik a versenymedence terével. Ez számomra egy olyan lépcső, amely diadalívként áthangolja a látogatókat az arénatér atmoszférájára. Bármi is történjen a versenymedence vízében, már azelőtt érzed a vibrálást, hogy a lelátóra érnél. A vízilabdameccsekre érkező közönségnek ez nagyon sokat ad majd a sportélményhez.

	Tiszavirág Sportuszoda, Szeged – Építszet: Huszár Attila, Kádár Mihály (TSPC) – Fotó: Juhász Norbert
7/9
Tiszavirág Sportuszoda, Szeged – Építszet: Huszár Attila, Kádár Mihály (TSPC) – Fotó: Juhász Norbert

Felelős építész tervezők: 
Kádár Mihály, Huszár Attila

Építész munkatársak: 
Ábrahám Krisztina, Bán Márton, Bélafi Károly, Csapó Máté, Fehér Orsolya, Nagy Gábor, Novák Eliza, Romhányi Lilla Ivett, Szalai Dóra

Építész tervező, Belsőépítész tervező: 
DPI Design Kft. - Pintér Tamás, Dombi Miklós

 

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Épületek/Középület

KILÁTÓ A GALYATETŐN // Egy hely + Építészfórum

2021.08.26. 18:23
00:05:34

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk