Nézőpontok/Vélemény
Mecsetkezelés - Beszámoló a Központi Építészeti - Műszaki Tervtanács és a Fővárosi Tervtanács összevont üléséről
2010.05.12. 13:24
Kényes ügy. A magyarországi iszlám egyház a Budaörsi útra tervez mecsetet építeni. A telek megvan, a környékbeli lakók tiltakoznak a funkcióból eredő várható forgalomnövekedés miatt, a tervtanács meg elégedetlen az építészeti kialakítással. Zöldi Anna beszámolója múlt heti ülésről, kiegészítve a tervező, Koós Miklós által nagyvonalúan rendelkezésünkre bocsátott tervlapokkal.
De ha az ember gondolkodó lény is, igencsak távol áll attól, hogy olyan
lény legyen, akinek létezése kimerül a gondolkodásban. (Oswald Spengler)
lény legyen, akinek létezése kimerül a gondolkodásban. (Oswald Spengler)
1/19
Mecset és Iszlám Kulturális Központ - építész: Koós Miklós
Mecset és Iszlám Kulturális Központ - építész: Koós Miklós
Kényes feladat elé állította a tisztelt tervtanácsot az Iszlám Egyház: a Budaörsi úton fekvő telkükre felépítenék az első magyarországi mecsetet, s ennek már engedélyezési fázisra érett tervével állt a bírálók elé. Építészetileg különösen szép kihívás a 21. században Magyarországra mecsetet tervezni, pláne, hogy ebben az esetben hazai előképekről nemigen beszélhetünk. Oswald Spengler a Nyugat alkonyában az arab lelket mágikusnak nevezte (szembeállítva az apollóni antik, és a fausti nyugati lélekkel.) A mágikus lélek téri szimbólumnak a barlangot tartotta – az iszlám építészet tereit ismerve nem állítható, hogy tévedett volna.
Ha hazai előképekből nem is indulhat ki a tervező, történetiekből annál inkább, külföldre tekintve pedig találhatunk példákat a nyugati országokban épült kortárs iszlám imahelyekre. Valószínűsíthető, hogy csak építészetileg kifogástalan, támadhatatlan tervet tudna egy tervtanács felvállalni, támogatni. (Hozzátehetjük: a megrendelő érdeke is ilyen épület létrehozása lenne.)
A BAH csomópont közelében fekvő telek, melyet az Iszlám Egyház kifejezetten e célra vásárolt, családi és társasházakkal körülvett térség, gépkocsival csak a Budaörsi út felől közelíthető meg. Kiválasztásánál szempont volt, hogy tömegközlekedéssel is könnyen elérhető legyen. A Budaörsi út zajterhelése magas, ennek konzekvenciáit a tervben érvényesíteni kellett. Az építési program összetett funkciót határoz meg, nem csak imahely, hanem könyvtárral, klub – oktató- és előadó-helyiségekkel kiegészített kulturális központ építését tervezik, melyhez szolgálati lakás és térszint alatti parkolók tartoznának. A programot tovább bonyolítják a szakrális előírások – a nők által használt területek radikális elválasztása és az iszlám vallás gyakorlásához szükséges terek, épületrészek helyigénye.
A tervező összetett tömegű, szabadon álló, az iszlám építészet külső formajegyeit idéző, de díszítetlen homlokzatokkal bíró épületet mutatott be, melynek alapkoncepciója a Budaörsi úttól hátrahúzott, Mekka felé tájolt Imaterem kialakításán nyugszik. A gépkocsik a Budaörsi útról hosszú rámpán hajthatnak a pinceszinti teremgarázsba. A tervet ez év januárjában már tárgyalta ugyanez a grémium, de akkor – megfelelő tervdokumentáció hiányában - a napirendet konzultációnak minősítették, és nem adtak ki határozatot, csak ajánlásokkal éltek.
2/19
Mecset és Iszlám Kulturális Központ - építész: Koós Miklós
Mecset és Iszlám Kulturális Központ - építész: Koós Miklós
3/19
Mecset és Iszlám Kulturális Központ - építész: Koós Miklós
Mecset és Iszlám Kulturális Központ - építész: Koós Miklós
4/19
Mecset és Iszlám Kulturális Központ - építész: Koós Miklós
Mecset és Iszlám Kulturális Központ - építész: Koós Miklós
5/19
Mecset és Iszlám Kulturális Központ helyszínrajz - építész: Koós Miklós
Mecset és Iszlám Kulturális Központ helyszínrajz - építész: Koós Miklós
6/19
Mecset és Iszlám Kulturális Központ -2 alaprajz - építész: Koós Miklós
Mecset és Iszlám Kulturális Központ -2 alaprajz - építész: Koós Miklós
7/19
Mecset és Iszlám Kulturális Központ -1 alaprajz - építész: Koós Miklós
Mecset és Iszlám Kulturális Központ -1 alaprajz - építész: Koós Miklós
8/19
Mecset és Iszlám Kulturális Központ földszinti alaprajz - építész: Koós Miklós
Mecset és Iszlám Kulturális Központ földszinti alaprajz - építész: Koós Miklós
9/19
Mecset és Iszlám Kulturális Központ 1 emeleti alaprajz - építész: Koós Miklós
Mecset és Iszlám Kulturális Központ 1 emeleti alaprajz - építész: Koós Miklós
10/19
Mecset és Iszlám Kulturális Központ 2 emeleti alaprajz - építész: Koós Miklós
Mecset és Iszlám Kulturális Központ 2 emeleti alaprajz - építész: Koós Miklós
11/19
Mecset és Iszlám Kulturális Központ utcai homlokzat - építész: Koós Miklós
Mecset és Iszlám Kulturális Központ utcai homlokzat - építész: Koós Miklós
12/19
Mecset és Iszlám Kulturális Központ DK homlokzat - építész: Koós Miklós
Mecset és Iszlám Kulturális Központ DK homlokzat - építész: Koós Miklós
13/19
Mecset és Iszlám Kulturális Központ ÉNY homlokzat - építész: Koós Miklós
Mecset és Iszlám Kulturális Központ ÉNY homlokzat - építész: Koós Miklós
14/19
Mecset és Iszlám Kulturális Központ K homlokzat - építész: Koós Miklós
Mecset és Iszlám Kulturális Központ K homlokzat - építész: Koós Miklós
Véleményük egyöntetűen az volt, hogy a telek nem alkalmas az adott programmal az épület befogadására, és a bemutatott épület megformálása is ezt sugallja. Az osztott tömegű, minden irányban azonos értékű homlokzatokkal rendelkező épület elhelyezése kontrasztban áll a zártsorú beépítést kívánó telek adottságaival. További problémát jelent a közlekedés, a gépkocsiforgalom nem megoldott. Az alaprajz szervezetlen, a funkcionális kapcsolatok bonyolultak, a nők bejárata méltatlan helyre kerül. Az épület nem tisztázza viszonyát a 21. század építészetéhez.
Mindezeket összegezve a januári állásfoglalás megállapította, hogy a funkcióhoz méltó épület (Magyarország első iszlám kulturális központja) kialakításához, vagy a programhoz illő másik telek, vagy a program csökkentése lenne szükséges. A feladat nagyságrendje, és egy progresszív építészeti megoldást képviselő terv létrehozása építészeti tervpályázat kiírását indokolná, a tervtanács ezt javasolja. A fentiek figyelembevételével készülő új terv véleményezését januárban napirendre tűzték.
15/19
Mecset és Iszlám Kulturális Központ - építész: Koós Miklós
Mecset és Iszlám Kulturális Központ - építész: Koós Miklós
16/19
Mecset és Iszlám Kulturális Központ - építész: Koós Miklós
Mecset és Iszlám Kulturális Központ - építész: Koós Miklós
A tervező által ismét bemutatott terv – azon túl, hogy a gépkocsiforgalmat módosította, - gyakorlatilag megegyezett az előzőekben bemutatott változattal. Az opponencia megállapította, hogy a tervtanács ajánlásaihoz képest lényeges változás nem történt, a tervező arra szorítkozott, hogy kifogásolt megoldásait a műszaki leírásban indokolja. A tervtanács elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy míg az előző konzultáción olyan kérdésekben is állást foglalhattak, melyek nem tartoznak a tervtanács kompetenciájába (például a telekválasztás), jelenleg már csak az építészeti minőség elbírálására van lehetőség.
Az egybegyűltek azonban ezzel kapcsolatban is alapos kifogásokkal éltek. Túl azon, hogy többen sérelmezték, hogy a tervező semmit nem vett figyelembe a tervtanács ajánlásaiból, megállapították ismét, amit már januárban írásba adtak, nevezetesen, hogy a program túldimenzionált a telek méretéhez képest, az épület megfogalmazása nem veszi figyelembe a telekadottságokat, a szakrális építészet szerkesztésrendjével szemben az alaprajz esetleges, nem tiszták a térkapcsolatok, ennek következtében a tömegformálás nem a téri viszonyokat tükrözi. A kvázi-formák funkciótlan alkalmazására a legkirívóbb példa a minaret, amely van ugyan, de minek – funkciója nincs, hiszen nem fog müezzin kiáltozni naponta ötször a Budaörsi út zaját túlkiabálva, léptéke pedig nem avatja szimbolikussá. Általánosságban hiányolták a 21. század építészeti gondolkodásának jelenlétét a feladat megoldása során, és ennek orvoslására ismét felmerült egy esetleges tervpályázat kiírásának szükségessége.
17/19
Mecset és Iszlám Kulturális Központ - építész: Koós Miklós
Mecset és Iszlám Kulturális Központ - építész: Koós Miklós
18/19
Mecset és Iszlám Kulturális Központ - építész: Koós Miklós
Mecset és Iszlám Kulturális Központ - építész: Koós Miklós
A megbízó elmondta, hogy tisztában van azzal, hogy nem ez a legtökéletesebb telek az általuk álmodott funkcióra, de jelenleg ezzel rendelkeznek, úgyhogy erről a tervről kérnek véleményt. Az önkormányzat által felajánlott további telkek mind szabályozatlanok, és csak évekig elhúzódó eljárás után kezdődhetne újra a tervezés. A használatot firtató kérdésre elmondta, hogy napi szinten 20-30 látogatója lenne az intézménynek, állandó személyzete 7-8 fő, a pénteki ima idején pedig maximum 300 fő keresné fel a mecsetet, déli egy óra körüli időben. A 30 parkolóhely számukra elegendő lenne az eddigi tapasztalatok alapján (Jelenleg a Bartók Béla úton, egy lakásban működik imahely, annak forgalma alapján lehet következtetni a várható használatra.)
A környékbeli lakók jelen lévő képviselője jelezte, hogy továbbra is tiltakozni fognak a tervezett építkezés ellen minden jogi fórumon, nem vallási alapon, hanem a környeztet túlterhelő funkció miatt (az előzményekről a mellékelt hivatkozások alatt lehet tájékozódni). A tanácstalan tervtanács megállapította, hogy ugyanazt tudja kijelenteni, mint előző alkalommal: a hely alkalmatlan a tervezett funkcióra. A jelenlévő XI. kerületi főépítész felhívta a figyelmet arra, hogy a helyszín kiválasztása az önkormányzat kompetenciája, itt és most a házról kell véleményt mondani.
A tervtanács tehát kialakította álláspontját, miszerint a tervezett épület a szabályozási tervnek megfelel, de mivel a korábban látottakhoz képest nem módosult, így a tervtanács a konzultációban foglalt januári véleményét továbbra is fenntartja. Az alaprajzi- és tömegformálást zavarosnak tartja, véleménye szerint a beépítés nem jó válasz a telek adottságaira. Nem megfelelő a garázs kialakítása, a minaret és a külső menekülő-lépcső megfogalmazása. A tervező a tervtanács ajánlásait nem vette figyelembe, tervén nem módosított. A benyújtott tervet engedélyezésre mindezek miatt nem javasolják. Mecsetkezelésből tehát Koós Miklós egyelőre elégtelenül vizsgázott, mindazonáltal a terv engedélyezésre beadható.
Mecset és Iszlám Kulturális Központ építési engedélyezési terve
vezető tervező: Koós Miklós, Koós Építésziroda Kft.
opponens: Aczél Gábor
Előzmények
Minaretek, mecsetek, dzsámik Magyarországon
"A gyermekeim már magyar muszlimok lesznek"
Koós Miklós tervező saját blogján részletesen bemutatja tervét
18:45
Mennyi idobe is telt kitakaritani oket az Orszagbol ? Vagy 150 evbe ? ...
19:19
Miután elolvastam a cikket, a hozzászólásokat, a tervező blogjában a tervmagyarázatot, és figyelmesen megnéztem a terveket, a képeket, úgy gondolom, hogy nem ártana tiszta vizet önteni a pohárba és arról beszélni ami a szövegek hátterében húzódik, csak nem éppen politikai korrekt beszélni róla. Helyette lehet ócsárolni a tervet, meg hivatkozni a parkoló autók zajára pénteken (!), elképesztő marhaságokat mondani a női bejárat megalázó helyzetéről...
Kezdjük azzal, ami a dolog lényege, mármint az, hogy Magyarországon az iszlám közösség elég jelentős és erősnek érzi magát arra, hogy vallási központot hozzon létre. Ezt a magyar társadalomnak tudomásul kell vennie, és ki kell tudni alakítania egy koncenzusos álláspontot arra vonatkozóan, hogy miként képzeli el az iszlám viszonyát ebben a közép-kelet-európai térségben. Nem lehet sokáig a szőnyeg alá söpörni a kérdést, mert a különböző kultúrális-vallási csoportok békés egymásmellettélésének az lehet csak az alapja, itt Európában, hogy mindenki tisztában van a maga és a másik határaival. A sokszínűség nem probléma, de igenis gond lehet az, ha nem vagyunk tisztában egymás céljaival és lehetőségeivel.
Az iszlám térítő vallás - ezt nyiltan teszi, sőt küldetése a dzsihád. Ez a kereszténységtől sem idegen, mint tudjuk, legfeljebb a XXI. századi módszerek kicsit különbözőek. Magyarország területe ráadásul már volt muszlimok által birtokolt terület, ilyenformán újra teret nyerni ezen a földön szent cselekedet.
A kereszténységen belül is van új, térítő vallás, a Hit Gyülekezeté, például, amely hasonlóan, egy idő után kialakította a maga kultúrális-vallási bázisát. Érdemes összehasonlítani a két felekezeti központot, de már az is árulkodó a hátsó szándékokról, hogy abban az esetben nem követelte senki tervpályázat kiírását és hasonlókat... Amennyire tudom, a Krisnások központját sem támadták esztétikai alapon...
Tehát, ha őszinték vagyunk, akkor mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy miként tudja elfogadni a magyar társadalom az iszlám nyilvánvaló jelenlétét. Mert a mecsetépítés ezt jelenti, nem pusztán egy akármilyen építészeti produktumról van szó. Ugye az európai álszentség úgy kezdődött, hogy jöjjenek csak a törökök, meg bárkik, akik elvégzik a piszkos melót, amit a flancos német, svájci, holland nem akar. Aztán volt nagy rácsodálkozás, hogy ezek az emberek nem robotok, hanem ők is családot alapítanak, saját kultúrájukban akarnak élni...Az európaiak úgy jártak, mint az a "liberális" szülő, aki mindent ráhagy a gyerekére, és csodálkozik, hogy az a fejére nő.
Az iszlám Európában az európai jogoknak megfelelően követeli a helyét, és nincs szimmetria, tessék tudomásul venni! Mekkában a Hilton tulajdonosa be sem teheti a lábát a szállodájába, mert Mekka a muszlimoké! Az iszlám világosan meghúzza a határt, semmi pluralizmus! Izraelben természetes, hogy élhetnek arabok, de a Palesztin Autonómiában egy zsidó sem maradhat! Miért is? Csak. Ez kérem így működik, és nem árt, ha ezt tudjuk.
Vagyis, tessék leszokni a mellébeszélésről, beszéljünk arról, hogy mit jelent az adott területen az Iszlám Egyház. Az épület egyébként abszolút funkcionális, nincs itt semmilyen megalázó helyzet amit a nőkkel az építész tett - a női imaterembe való bemenet rituáléjának van alárendelve. Az Iszlám Egyház szempontjait tökéletesen meg lehet érteni: Dél-Budán van már közösségük, és a BAH-csomóponthoz közeli hely alkalmas arra is, hogy a vidékről jövők is könnyen megközelítsék. Nem az autókkal lesz itt probléma, nyilvánvalóan, hanem azzal, hogy a környéken lévő házak lassan muszlimok tulajdonába mennek át, hiszen mindenki szívesebben él a maga kultúrális közegében - aki mecsetbe jár, az a mecset közelében szeretne élni, nyilvánvaló. Az ottlakók persze nem mondják ki, hogy az ellen tiltakoznak, hogy nekik itt befellegzett, ha nem is rögtön, de pár év alatt nyilvánvalóvá válik, hogy jobb, ha eladják a házukat egy tisztes muszlim családnak. Aztán, ha már 200 muszlim család lesz a környéken, akkor lesz müezin is - miért is ne lehetne? A központ melletti épületek sorsa is csak a funkciováltás vagy a lebontás lehet, tehát az, hogy most szűkös a telek, igazán nem probléma. Ahogy a közösség megizmosodik ezen a helyen, majd bővülnek. Ha a telekszomszéd helyében lennék, már most keresnék egy másik házat és tárgyalásokba bocsátkoznék az ügyben, hogy mennyit ad az Iszlám Egyház az ingatlanért.
Eva M. Amichay városgazdász, újságíró http://brody17.blog.hu/ http://amichay.blog.hu/ http://israelhayafa.blog.hu/ http://podoprogram.blog.hu/ http://sipucim.blog.hu/ http://epiteszforum.hu/blog/2705 http://tavaszdomb.nolblog.hu/
07:54
Ha a török idők óta nem épült mecset Magyarországon, akkor most minimum olyat kellene letenni, amire büszkék lehetünk, és mindenféle nemzetközi fóbia nélkül, azért egy-két helyen képviselhetné egyrészt a hazai építészetet, másrészt a nyitott, kultúrált hozzáállásunkat a világ dolgaihoz.
A helyiségek és a funkciók egymásmellé rakosgatása nem építészet. Ez a terv véleményem szerint nem több egy funkciósémánál. Azért mert sikerült az eredetileg kigondolt programot (jól-rosszul) belepumpálni a telekbe, attól még nem lesz kész az épület.
Nem értem milyen a dísztelen iszlám építészet. Azok a díszek nem öncélú burjánzások az iszlám építészetben. Vagy legyen olyan, és díszes (aminek létjogosultsága itt kevésbé lenne), vagy ne legyen olyan, és egyedi értékekkel tudja kivívni a megbecsülést.
Lehet, hogy a Tervtanácsnak nem új telket, nem új funkciót, hanem új építészt kellene javasolniuk, akit úgy hívnak Országos Tervpályázat.
15:16
@garageinc: Egyetértek, a pályázat bizony megfontolandó lenne.
A több fórumon sugallt kérdéstől („adjunk-e lehetőséget az iszlámnak?...”) bennem is az a többek átlal megpendített kérdés motoszkál inkább, hogy a terv maga mit tud vagy akar adni Budapestnek, vagy a megbízóinak? Mert láthatólag nem csak a zsűri ajánlásait, de az alapvető építészeti szabályzókat SEM veszi figyelembe, ahogy egészen alapvető térszerkesztési konekvenciákról sem vesz tudomást. Mikre gondolok?
- nagyon kicsik az ablakok – egyes helyeken biztos hogy nincs meg az A/8. Különösen bántó ez az olyanhelyiségeknél, mint az igazgatói iroda vagy a könyvtár (!). Szabályellenes, nem elfogadható.- A wc-knek mindenhol következetesen befelé nyílik az ajtaja. Szabályellenes, nem elfogadható.- A mozgássérült wc (107) a földszinti társalgóból 5 ajtón keresztül közelíthető meg.. Az külkön bájos, hogy tulajdonképpen csak a lépcsőházon keresztül érhető el a wc-csoport.- ha már ablak: a társalgónka (117) egyáltalán nincs ablaka!- Az igazgatói irodából „lekanyarított” wc már inkább a humor kategóriája.- a bejárat közelében levő épülettömeg kupolát sejtető kialakítása éles ellentétben áll a beltartalommal: alatta lépcsőház és irodák vannak – itt is elegánsan kikanyarított wc-blokkal…
A sor hosszan lenne folytatható, az egyes helységek alakjától a nyolcszög ilyen-olyan torzulásain át a grafika színvonaláig. Semmi nincs ebben az épületben ami kézben lenne tartva. Nem Budapest városa, nem egy vallási központ, hanem bármelyik ember és bármelyik megbízó - ha úgy tetszi, az építész hivatásunk - többet, nagyobb odafigyelést érdemel ennél.
Egyetértek a zsűrivel: „alaprajzi- és tömegformálás zavaros”, ahogy minden más is. Szomorú egy ilyen színvonalú tervet látni…
11:56
hű, nagyon gyönge terv... a térkapcsolatok, a rajztechnika, a tömeg... tényleg azt érezni, hogy a tervező kisebb feladatokhoz szokott (ha szokott...) - bár attól a térrendszer még rendben lehetne.
a legsúlyosabb a földszint, az ablaktalan (!!!) központi társalgóval. De a többi szint is azt sugallja, hogy "nem volt idő rá, csapjunk össze valamit". talán azért gondolom, mert a rajzok is nagyon gyengék.
így viszont nagyon nehéz a megfelelő telekválasztásról, meg illeszkedésről, meg tervtanácsi álláspontról, vagy (pláne) a mecset adekvát formanyelvről beszélni, a terv messze alatta van az ilyen tárgyalhatóságnak. többet érdemelne egy világnézet központi helye, meg budapest is, úgy általában...
11:47
Helyszín: rémes, megközelíthetetlen terület, élhettelen, a környék terhelése nyílván nem fog változni ettől a 20-30 napi autótól. Van szabályozás, utána nincs kérdés.
Dehát ez adottság, esély arra hogy másik telket vesznek: nulla.
Program: eszméletlenül kemény , kicsi mozgástérrel, kevés újraértelmezési lehetőséggel-valószínú pl. Nagy Tamásnak könnyebb dolga volt az evangélikus templomokkal, az evangélikus lithurgiával és emgbízókkal.
Azt gondolom hogy egy francia iszlám közösség, ahol már a sokadik generáció él, merészebben áll hozzá egy ilyen faladathoz mint a magyar közösség, akik még jobban ragaszkodnak a hagyományhoz, és jobban kötik meg az építész kezét is.
nem akarom dícsérni a tervet, csak hát a kép összetettebb
Látom hogy mindenestül iszonyú nehéz faladat, nem irígylem a tervezőt, össztűzbe került.
10:48
"Az épület nem tisztázza viszonyát a 21. század építészetéhez."
Legyetek szívesek segítsetek értelmezni ezt a mondatot - elsősorban úgy általában. Mondjuk egy reneszánsz építész és egy kortárs építész a kortól függően más viszonyban van a feladatával? ....... Tényleg, mit gondoltok erről?
Huszti István
13:03
@HI: Először talán az idézet viszonyát kellene tisztázni a józan értelemhez. Ha egyáltalán van ilyen viszony.
13:36
@zapata: Hát igen, de gondoltam hátha tud mégis valaki valami értelmes magyarázatot.
Huszti István
09:51
Elkeserít ez az egész ügy, szőröstül-bőröstül...
Önkormányzati-beruházói-tervezői szűklátókörűség, betompultság, (lásd:túldimenzionált építészeti program, a helyszín problémái -zöld rét közepén ábrázolt épület !!!- ), a "Csakazérisátnyomjukmernálunka ZS!" tipusú építtetői hozzáállás, a tervezői gondolattalanság, az épület minden ízére jellemző "kisvonalúság", izzadságszag...
a tervtanács látványos kudacra-gyakorlatilag értelmetlen volta...
(Persze fölvetődhet a kérdés, hogy egyáltalán miért akar "belebeszélni" egy köztestület egy magánbefektető saját bizniszébe? Erre szerintem az a válasz, hogy a városkép-városszerkezet alakulása nem magánügy, amellett itt egy középület akar létrejönni, amely ráadásul egy egyház épülete lenne, ami pedig szintén közösségi jellegű kérdéseket vet föl, már csak az állami támogatások miatt is.)
A terv, bár nyilván minden vonatkozó jogszabálynak, előírásnak maradéktalanul megfelel, építészeti minőség szempontjából (tömegképzés, elegáns funkcionalitás, a környezet analizálásán alapuló városszerkezetbe illesztés, gondolatrendszerekbe ágyazottság) a legjobb szándékkal is nehezen értékelhető pozitívan...
Jelen állás szerint a legjobb esetben is egy (gyönge)-közepesen működő "használati tárgy" jön majd ezen a helyszínen létre, ami maximum az egzotikuma miatt lesz érdekes. Kár.
(Bocsánat, de nekem olyan ez a terv, mintha egy nagyon szorgalmas, ám méltán ismeretlen építész készítette volna az 1930-as években...) :)
08:31
a terv grafikája csapnvaló! (grr) ilyen feldolgozással nem csodálom, hogy nem meggyőző a dolog.
egyébként ennél sokkal, de sokkal rosszabb házakat is láttunk már. ha jó minőségben megépülne, akkor nem lenne vele semmi baj , igaz nem az a progresszív ház kategória :o)
a terhelésre meg kellene egy mérést és szakvéleményt kérni és kiderül, hogy kinek van igaza.
ennyi.
a tervtanács pedig egy nagy humbug, ad hoc dolog, nem lehet rá alapozni, még, akkor sem ha a nemzet nagy építészei ülnek ott. mivel az építészeti minőség egy határon túl már abszolut szubjektív dolog. tuti revízionálni kellene a rendszert!
olyna nincs, hogy az építész nem tud fekészülni objektíven a védésére, hiszen a tervtanács nem ismeri a "csak" faktort , vagyis azt a választ, hogy "azért mert szerintem így pofás a ház". márpedig, ha ezt nem fogadjuk el és egy szint felett nem hajtunk fejet a tervezői szabadság felett, akkor a tervtanács egyre lejebb és lejebb csúszik az amúgy sem túl stabil helyéről.
08:58
@elek: kényes feladat?
08:27
Nagyon izgalmas egyébként maga a téma építészetileg, és valóban köszönet a tervezőnek, hogy meri a "farkasok elé" (értsd Építészfórum elé) dobni a tervét, mert hát a farkasok általában szétcincálják, hiszen ez a természetük.
A televálasztásban (első ránézésre) valóban lehetnek "bundagyanús" dolgok, pl.
"Mivel a tervezett építkezéshez a városrendezési szabályzat módosítására is szükség volt, a téma az önkormányzaton belül is vita tárgyát képezte. „Hosszas mérlegelés után a Városfejlesztési Bizottság arra az álláspontra jutott, hogy nem javasolja a módosítást"- nyilatkozta lapunknak Balázs Piri László, a bizottság elnöke. Ezek után a képviselőtestület 2009. január 22-ei ülésén elutasította a tervet, a lakók és az érdekükben eljáró képviselők pedig megnyugodtak: pont került az ügy végére.
Azonban a Molnár Gyula szocialista polgármester által vezetett önkormányzat újra napirendre tűzte a kérdést. Történt mindez az utolsó, nyári testületi ülésen, amelynek időpontját váratlanul a június 18-áról június 5-ére, az EP-választások előtti utolsó péntekre hozták előre. „A Fidesz az EP-választási kampánnyal volt elfoglalva, így ezen az ülésen nem jelent meg" - tájékoztatta lapunkat Surányi Ilona. Az MSZP-SZDSZ koalíció az eredeti terv kisebb módosítása után ellenszavazat nélkül megszavazta az iszlám központ engedélyezését." (http://www.hetek.hu/belfold/200908/mecsetet_terveztek_budara)
De ma már senki nem lepődik meg az ilyesmin. (Vagy az is egy érdekes dolog, hogy hogyan növelték a beépíthetőséget 20-ról 40 %-ra.) Szóval, ha túljutunk a telekkel kapcsolatos aggályainkon, valamint az iszlámmal kapcsolatos (jogos, vagy vélt) félelmeinken, akkor próbáljuk a tervet önmagában szemlélni. Ha végigveszük a tervtanács kifogásait, azért előbb-utóbb érezzük, hogy bizony van némi igazság az elutasításban. Az esetlegesség, a terek toldozgatása számomra is feltűnő. Érezni a cipőkanál effektust, a telek itt is tettenérhető alkalmatlanságát. A központi mag nyilvánvalóan az emeleti imaterem 8 szögletű tere, amely nem tud kibontakozni sem alaprajzilag sem a belső tér tekintetében. Egyik oldalról a lépcsőház és a rituális fürdő hosszú egyenes fala határolja, a másik oldalról külső lépcső, és melléklépcső "egyenesíti ki" a nyolcszöget. Vagyis a térélmény elveszik, és ezt a problémát a külső tömeg is jól mutatja. Ráadásul a teret a galéria függőlegesen is lehatárolja. Itt valahogy számomra elveszik a szakralitás. Furcsának érzem a bejáratok-közlekedők rendszerét is. Ha belépek a főbejáraton, akkor ha jól értem a központi imatermet csak a nők számára létesített "C lépcsőházon" keresztül tudom megközelíteni. Ha a "férfiak bejáratán" lépek be, akkor az "A lépcsőházon" keresztül egy emeleti irodába jutok ahonnan nincs tovább. Vagy lehet, hogy a férfiak bejáratának a külső lépcső értendő (én ezt a nem feltétlenül vallásgyakorlás céljából érkező látogatók bejáratának gondolnám), de akkor viszont csak az imatermen keresztül jutok be a rituális fürdőbe, ami lehet, hogy nem szerencsés (bár az is lehet, hogy nem probléma). A program túlzsúfoltsága minden négyzetméteren érezhető, valahogy meg kellene győzni a beruházót erről.
07:35
"A tervező a tervtanács ajánlásait nem vette figyelembe, tervén nem módosított. A benyújtott tervet engedélyezésre mindezek miatt nem javasolják. (...) mindazonáltal a terv engedélyezésre beadható."
Na ezek az igazán érthetetlen dolgok.
1. A Tervező a tervtanács ajánlásait miért nem vette figyelembe?
2. Ha a Központi Tervtanács egy tervet nem tart alkalmasnak engedélyezésre, akkor ki- és miért venné/veszi a bátorságot, hogy mégis beadja változatlanul? (Számomra a Szépművészetinél is ez az egyik fő kérdés a szakmai vitán túl.)
3. Nem kéne az egész tervtanácsi rendszert úgy ahogy van előlről átgondolni, mert az mégiscsak nonszensz, hogy van egy szakmai testület, akár 8-10 ember, akik továbbtervezésre visszadobnak egy tervet, ezek után a megrendelő, vagy a tervező erőből át tudja nyomni a hatóságon. Akkor minek a tervtanács egyáltalán?
És akkor még nem is beszélgettünk arról, hogy mit is jelent itt Budapest központjában egy iszlám mecset.
08:01
@Mócsi Gábor: "És akkor még nem is beszélgettünk arról, hogy mit is jelent itt Budapest központjában egy iszlám mecset."
Miért, mit jelent?
Huszti István
08:29
@HI: Sok mindent jelenthet, beszélgessünk róla, de itt azért elsősorban az építészeti terv a fontos.