Nézőpontok/Kritika

Még a vasbeton is más volt

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Még a vasbeton is más volt
Nézőpontok/Kritika

Még a vasbeton is más volt

2005.05.05. 10:40

Cikkinfó

Szerzők:
Vargha Mihály (1952-2010)

Építészek, alkotók:
Medgyaszay István

Medgyaszay István / Válogatta és összeállította: Potzner Ferenc. Vargha Mihály könyvkritikája

Medgyaszay István

Válogatta és összeállította:
Potzner Ferenc.

Az építészet mesterei sorozat.
Sorozatszerkesztő Gerle János.

Holnap Kiadó, Budapest, 2004.
231 oldal, 9900 Ft

 

Vargha Mihály: Még a vasbeton is más volt

Amikor Medgyaszay István építész (1877-1959) a székesfőváros megbízásából 1925-ben megtervezte a kislakásos együttest a Budaörsi út 2-18. szám alá, még nem sejthette, hogy az ablakokból majdan egy igen forgalmas, drabális betonhídra meg a mellette futó többsávos autóútra nyílik kilátás. Persze az ott mainapság végiggörgő rengeteg személykocsi utasai közül sem sokan tudják, hogy a XX. század első felének egyik kiváló építésze tervezte a házakat. Pedig forgalmi dugóban a lassú haladás lehetőséget adna, hogy megfigyeljék: az erkélyek jellegzetes, lyuggatott betonmellvédeiről könnyű ráismerni a tervező Medgyaszayra, aki a korai vasbeton-építészetben kiemelkedőt alkotott, sajátosan ízeset. Munkássága méltán tekinthető Lechner Ödön stílusteremtő törekvései szerves folytatásaként. Persze ezek a házak ma már teljességgel megszokottá váltak. Legfeljebb akkor tudnak némi feltűnést kelteni a csiricsáré feliratokkal, reklámokkal agyonfertőzött városi környezetben, ha kitatarozzák őket.

A mester a városi-modern-organikus építészet előfutára volt, akinek Pesten kevesebb, Budán több ilyen jellegzetes lakóháza áll. Mégsem elegendő ahhoz - vagy tényleg annyira a városképbe szürkült szinte mind -, hogy arányaival, léptékével, tagolásával példaképe lehetne a ma születő építészetnek, a magamutogató, külső formai jegyeket túlhangsúlyozó egyedek helyett? Azt láthatjuk, hogy szinte mindenütt az iskolázatlanságot, érzéketlenséget sugárzó fogyasztói tömegtermékek veszik át az uralmat. Abban nehéz lenne igazságot tenni, hogy ebben csupán a megrendelők, a nemegyszer a "teremtő" szerepében tetszelgő ingatlanbefektetők a ludasak, vagy maguk az építészek is... Van egy Medgyaszay-mű a XII. kerületi Kiss János altábornagy utca-Németvölgyi út sarkán is - ez jó példával szolgálhatott volna az ettől nem messze, a Királyhágó tér-Németvölgyi út sarkán hamarosan épülő erőltetett, nyomasztó látványt nyújtó lakóegyüttes számára, amit a Makona iroda tervezett. Hírek szerint a telek értékesítésekor a kerületi önkormányzat megszabta: itt csak Makovecz Imre terveit lehet megvalósítani. Talán abban az összefüggésben, hogy a kerületi főépítész az ő tanítványa és hű követője, Nagy Ervin?

Egyre nehezebben elviselhető helyzetünkben égető szükség van a példamutató mértékletesség felmutatására. Alkalmas erre a Holnap Kiadó sorozatának legújabb, ötödik kötete, ami a XIX. századi mesterek után a korban hozzánk sokkal közelebb álló építészt, Medgyaszay Istvánt mutatja be (a korábbi négyről az Ex librisben írtam, ÉS, 2005/6.). Potzner Ferenc jó munkát végzett, nem csupán a válogatással, hanem főképp a hozzáírással, majd' minden fontosabb épület friss értékelésével. Azt persze nehéz megítélni, hogy a meg nem valósultak közül a leggrandiózusabb, a Nemzeti Panteon, amit Medgyaszay a Gellért-hegyre tervezett 1906-ban, s amely a könyvborítón is szerepel, hogyan mutatna ma. Engem e terv nem lelkesít, túlzottan monumentálisnak, szinte letaglózónak látom.

A könyv szerkezete hasonló a megelőző, eddig legjobb Feszl Frigyes-kötethez - a sorozat némi bizonytalankodás után jó irányt vett. A mester életpályáját taglaló fejezet után válogatás következik műveiből és írásaiból, majd műveinek áttekintő jegyzéke, végül pedig öt írás, mely művészetét elemzi. Három fejezetet fotók és rajzok illusztrálnak - kettőt nagyobb reprodukciók, a harmadikat, az adattárnak megfelelően, kisebb képek. Munkái közül feltétlenül megemlítendő a veszprémi és soproni színház, a gödöllői műteremházak vagy a rárósmúlyadi templom (Mu3/4a - Szlovákia). A kötetből csupán a mai állapotot tükröző fényképeket hiányolom, véletlenszerűen van egy-kettő (eddig csak a Lechner Ödönről kiadott könyvben volt több, de ott sem szisztematikusan, és sokszor igen gyenge minőségben). S ha már a képeket említettem, az építészeti szakkönyvben furcsának, egyetlenként fölöslegesnek tartom olyan politikai ízű kép közlését, melyen Medgyaszay és Klebelsberg Kunó mellett Horthy Miklós is szerepel - mert történetesen jelen volt a Baár-Madas Református Leánynevelő Intézet és Internátus felavatásán. A mester művészetét elemző írások közül kettő régebbi, kettő egészen új, egy pedig 1979-re datálódik. Kathy Imre akkor az Akadémiai Kiadó Architektúra-sorozatának írta meg könyvét, ami nagy hiányok pótlásának kezdeti lépése volt - majd az áttörés elmaradt, a sorozat elhalt. Az így felgyülemlett hiányt, a táguló űrt próbálná pótolni a Holnap Kiadó sorozata, s ha ezt a mostanra elért színvonalon tartósan folytatni tudja, akkor nagy szolgálatot tesz a hazai architektúrának. Az építészeti munkásság, az életrajz bemutatása ebben a formában igen jó, viszont vitatható a szövegek szubjektívnek tűnő válogatása, főképp régebbi írások minden kritikai megjegyzés nélküli publikálása. Bizonyos Medgyaszay-cikkeket régi megjelenésük óta jeles szerzők már górcső alá vettek. Jó lett volna legalább rövid jegyzetben utalni ezekre, annyi ugyanis nem elég, hogy tételesen szerepelnek a bibliográfiában.

A cikk megjelent az Élet és Irodalom 2005/17. számában.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk