Még nem késő... — felhívás a Székesfehérvári Nemzeti Emlékhely érdekében

"A hajdan volt bazilika méreteit érzékeltető épületmetszet súlyos tévedés. Elhelyezése erőltetett, az elképzelt mű esztétikuma kétes, gigantikus mérete városszerkezeti szempontból kifejezetten romboló hatású."Nyílt levéllel tiltakoznak a székesfehérvári építészek a nemzeti emlékhely tervezett átépítése ellen.

Hosszú ideje kívánjuk sokunkkal együtt, a székesfehérvári Nemzeti Emlékhely ügyének végleges, megnyugtató megoldását. Mi, akik építészként ebben a városban dolgozunk, és a Fejér Megyei Építészek Kamarája tagjai vagyunk, az alábbiakban adjuk közre véleményünket a megvalósítani kívánt tervről:

A Székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyet az építész szakma és a civil szervezetek álláspontjának figyelmen kívül hagyásával kívánják átépíteni, miközben korábban több fórumon hangoztattuk határozott szakmai ellenvéleményünket az érdekeltek számára.
A jelenlegi terv tervezőjének kiválasztása és megbízása a vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, miközben a tervezés programja a mai napig kiforratlan, előkészítetlen. A mű az alázat teljes hiányában fogant. Ha megvalósulna, azzal egy újabb gigantikus, élősködő torzszülött jönne létre, felülmúlva a korábbi „vashangár-vashernyó" dicstelen pályafutását.

 

 

Ellenérveinket az alábbiakban soroljuk fel:
A tervezett megoldás egy nyomott térérzetű vasbeton dobozba, mintegy börtönbe zárja a rommezőt, melyet eddig a magyarság, és az idelátogató külhoni vendégek a „székesfehérvári romkert"-ként ismertek. Az alagsorba kényszerített romterülethez a szomszéd ház pincelépcsőjén át lehet eljutni. Ez inkább taszítja, mint hívja az ide érkező látogatókat. Ebben a gépészeti berendezésekkel magas költséggel üzemeltetett, nyomasztóan alacsony belmagasságú, energiafaló bunkerben az egykori monumentális bazilika alaprajza csupán részleteiben látható, így az semmitmondó kövek halmazává esik szét, holott a romok jelentősége csak az egész terület egyszerre történő áttekintésével nyer értelmet.

A felszabdalt vasbeton lemez rendetlen „oszloperdeje" és a Bazilika padlószintje fölé emelt járósáv kuszasága káosszá silányítja az egykori koronázó templom fenséges térszerkezetét. A súlyos födémet alátámasztó közel 200 vasoszlop alapozása újra visszavonhatatlan károkat okozna a rommező még megmaradt falmaradványaiban, akárcsak a korábbi, elvetélt kísérletek.

A vasbeton doboz tetejére megálmodott, „városi térnek" nevezett burkolt felület, amely az EMLÉKHELY szerepét kívánja betölteni, a szakralitást teljes mértékben nélkülözi, semmilyen formában sem idézi meg a „Hely Szellemét", amely a királysírok bemutatásához és a megfelelő tiszteletadáshoz elengedhetetlen. A tér funkciója tisztázatlan, használata kegyeletsértő, hosszú lépcsősorral tervezett lehatárolása bizonytalan a belváros legforgalmasabb gyalogos útvonala mentén, a nyári állapota elviselhetetlen lenne. A kőburkolat didaktikus rajzolata a környezet egyetlen pontjáról sem értelmezhető.

A turisztikai látványosságnak is szánt mű közterületi kapcsolata kidolgozatlan, főbejárata nincs, és a terv nem gondoskodik az emlékhely közelében a látogatók fogadásához szükséges parkolóhelyek létesítéséről sem.

A felépítményként tervezett, a hajdan volt bazilika méreteit érzékeltető épületmetszet súlyos tévedés. Elhelyezése erőltetett, épületszintjei és díszítményei a belvárosi galambok tanyájává válna. Az elképzelt mű esztétikuma kétes, gigantikus mérete városszerkezeti szempontból kifejezetten romboló hatású, a barokk belváros templomtornyos sziluettjétől teljesen idegen. Alapozása nagy kiterjedést, nagy mélységet és nagyméretű gépek mozgatását igényli, így kivitelezése elképzelhetetlen a rommező súlyos károsodása nélkül.

Ha ez a terv megvalósulna, akkor a Nemzeti Emlékhely egy járható lapostetővel lefedett földalatti kőtárrá silányulna.

Szükségesnek tartjuk a tervezett „mű" azonnali felülvizsgálatát. Félő, hogy a terv megvalósulása újra jogos elmarasztaló reakciókat vált ki azokból, akik az elbontott tetőzet helyén végre egy méltó kialakításban bíznának. A továbbiakban szükségesnek tartjuk egy új, akár kétfordulós ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZAT kiírását, melyet a hatályos jogszabályok ebben az esetben előírnak. A tervpályázati kiírás előkészítésébe és a pályaművek elbírálásába valós döntési jogkörrel rendelkező, ilyen épületek tervezésében jártas, köztiszteletben álló, országos hírű építészeket vonjanak be. Az új pályázat előkészítése során meg kell vizsgálni a Nemzeti Emlékhely városépítészeti, városszerkezeti, turisztikai, környezetvédelmi, közlekedési hatásait is. A programot a Romkert tágabb környezetére is ki kell terjeszteni.

A Nemzeti emlékhely ügye ne csak régészeti leletmentésről, és az elnyerhető milliókról szóljon! Városunk, nemzetünk és történelmünk e hányatott sorsú Szent Helye ne legyen áldozat a pénz oltárán. Még nem késő…

Székesfehérvár, 2009 április 21.

Ács Miklós építészmérnök
Czanek Henrietta építészmérnök
Fülöp Zoltán okl. építészmérnök
Gáspár Zoltán okl. építészmérnök
Keszei Balázs okl. építészmérnök
Kovács Krisztina okl. építészmérnök
Lőrincz Attila okl. építészmérnök
Mahler György okl. építőmérnök
Németh László okl. építészmérnök
Némethné Mórocz Marianna okl. építészmérnök
Pozsár Ágnes okl. építész
Tatai Róbert okl. építészmérnök

Elérhetőségünk: nemzetiemlekhely/kukac/gmail.com