Helyek

Megfiatalodott a Nyugdíjközpont

1/11

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/11

Megfiatalodott a Nyugdíjközpont
Helyek

Megfiatalodott a Nyugdíjközpont

2004.03.19. 10:25

A valamikori első pesti felhőkarcolót rejtő épület ismét fogadja az ügyfeleket

Fővárosi és Pest-Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
Budapest, VIII., Fiumei út 19/A és B

Megújult egy pesti épületegyüttes, aminek első része hamarosan száz éves lesz, és a későbbi hozzáépítés is hetven fölött jár. Már emiatt is érdemes foglalkozni e házzal, annak ellenére, hogy kiemelkedő esztétikai értéke nem sok akad. Egységessége, megbízhatóságot sugalló harmóniája ragadja meg inkább a benne járó látogatót, amiben nagy része van a teljes felújítást megvalósító mai tervezőknek, a Kreativ2000-nek és valamennyi építőnek (generál kivitelező a Baucont Rt.). Persze nem csupán kora miatt fontos ház, hanem például azért, mert ez volt az első budapesti �felhőkarcoló� � az együttes közepén álló torony eredetileg 17 emeletre, közel 75 méterre magasodott, és felső öt szintjét hatalmas pártázat, óriási szobrok díszítették. Társadalomtörténeti jelentősége talán még kiemelkedőbb � ugyanis a munkásbiztosítás első komoly bázisa volt Budapesten. Megépítésekor még orvosi rendelő és fürdő is működött itt a munkások számára, tehát komplex jóléti intézményként létesítették 1912�1913-ban, közvetlenül az első világháború előtt. Tervezésére 1911-ben pályázatot hirdettek, és a győztes pályamű jeligéje jellemző módon �Munkásvédelem� volt...

Ismert építészpáros, Komor Marcell és Jakab Dezső állt e jelige mögött, akiknek közös munkásságában (1897-től 1918-ig működött a Komor�Jakab iroda) szinte az utolsó nagyobb munka volt a Budapesti Kerület Munkásbiztosító székháza, utána már csak a marosvásárhelyi Kultúrpalotát készítették közösen. Korábbi épületeik közül feltétlenül megemlítendő a szabadkai zsinagóga (1902), a Városháza Marosvásárhelyen (1909) és Szabadkán (1910), a Fekete Sas Szálló Nagyváradon (1908) és a budapesti Palace Szálló (1910) a Rákóczi úton, melyet a közelmúltban felújítottak. S nem maradhat ki e felsorolásból a Népopera, a mai Erkel Színház a Köztársaság téren, melyet 1910�1911-ben építettek Márkus Géza, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján � igaz, azóta ezt az épületet szinte teljesen átalakították. A véletlen folytán helyét tekintve viszont igen közel esik Komor és Jakab Munkásbiztosító székházához, mely a város szövetében nem áll kiemelt helyen, bár nincs messze a Keleti pályaudvartól. Közelében található néhány további fontos középület, éppen a Köztársaság tér felől a Gázművek központja, a Fiumei úton mellette áll a Baleseti Kórház, a Dologház utca felől pedig közvetlen telekszomszédja a Tűzoltóság fővárosi parancsnoksága.

Az együttes megépítése óta a legfontosabb változás a város életében minden bizonnyal az autóforgalom hihetetlen megnövekedése. E szempontból a hely aránylag szerencsés, hisz a Fiumei úti főhomlokzat előtt szervízút fut végig, s a rekonstrukció során további parkolóhelyeket is sikerült kialakítani a pincében és az épület udvarán. Pont e nagyobb beavatkozás folytán épp az épület udvara az, amely a legkedvezőbb változáson esett át korábbi, meglehetősen méltatlan állapotához képest. A ház két építési ütemének nyomait még az építészetben nem túl járatos szemmel is könnyű felfedezni: középső tornya, e bizonyos első budapesti magasház, két különböző magasságú tömböt köt össze. Előbb a baloldali, az alacsonyabbik épült meg, bár már kiviteli terveinek készítésekor, 1912-ben fölmerült az ötlet, hogy a szomszédos telkek megvásárlásával a teljes Fiumei úti teleksort kéne beépíteni. A bővítésre azonban � a közbejött első világháború miatt � csak jóval később, 1929�1931-ben került sor, amikor a tervezésben közreműködött Komor János és Sós Aladár is. Az első épület alaprajzából adódóan az udvar felé eső íves térsort mintegy tükrözve megismételték, a kettő közé állt be a századfordulós amerikai felhőkarcolók mintájára tervezett torony, mögötte pedig, egész szűk beépítéssel a kazánok kettős kéménye. E megnyomorított udvart sikerült most újjáformálni, egységesíteni a homlokzatokat, kellemes belső teraszt létesíteni a gépkocsi beálló fölött.

Hasonlóképpen egyszerű eszközökkel operáltak a felújítás tervezői a belső terek újjáépítése során (tervező cég Kreativ2000 Kft., Erdős Mihály irányításával; építész: Kun Zoltán és Nyiri Péter; belsőépítész: Görgényi Judit). Az említett két íves térsort kiszabadították az évtizedek során rárakódott elfalazásoktól, alkalmi �korszerűsítésektől�. Így most a régebbi épületben érvényesül a szépen formált üvegtető, a jobb szárnyban pedig a helyreállított, vasbeton-rács közötti, eredetileg �Rothalit� üvegbeton mennyezet. Mindkét térben új ügyfélforgalmi pultokat helyeztek el, és rekonstruálták a térkapcsolatot az előcsarnokhoz valamint a főlépcsőhöz. A korszerű világítótestekkel és új gépészeti rendszerekkel fölszerelt csarnokokat az épületen végigfutó folyosó köti össze, ami áthalad a torony lift-előcsarnokán.

A volt felhőkarcoló egy technikai probléma, az ún. bauxit-beton szindróma áldozata lett az 1960-as években. Ugyanis a bauxit-cementet éppen e középső torony építésekor kezdték alkalmazni, kellő tapasztalatok híján, amire még az engedélyeket kiadó hatóság is figyelmeztette az építtetőt. Negyven évvel később a statika tudományának híres professzora, dr. Csonka Pál adott szakvéleményt, s ebben kézenfekvően a torony felső öt emeletének visszabontását javasolta, amit 1969-ben végre is hajtottak. A rekonstrukció tervezése során fölmerült az ötlet, hogy valamilyen módon vissza lehetne építeni a torony csúcsát, például a berlini Reichstag új kupolájához hasonló, áttört acél-üveg szerkezettel. Ez azonban túl költséges megoldás lett volna, ami az épület jellegéhez sem illeszkedik szervesen, ezért teljesen érthetően elvetették. A torony tetején mindössze a párkányt építették át, és mögé, kézenfekvő módon, gépészeti tereket építettek ki. A belsőben, a rekonstrukció jellegének megfelelően a pincétől a padlásig minden helyiséget felújítottak: 700 fő számára alakítottak ki korszerű munkahelyet, valamint technikailag megfelelő oktatási bázist a társadalombiztosításban dolgozók részére, és megoldották a hagyományos papír-iratok tárolását is.

A munkálatok során minden ajtót és ablakot � a bejárati kapuk kivételével � új szerkezetre cseréltek. Bár igyekeztek megtartani az eredeti ablak-osztásokat, az ablakcsere esetleg nem arat teljes elismerést minden műemlékkel foglalkozó szakember szemében. De lássuk be, ekkora épületen a régi fa-ablakok megőrzése valóban súlyos kérdés, mind a kétkezi munka, mind a költségek szempontjából. Nem elhanyagolható kérdés az ajtókat tekintve a nagy épület tűzvédelme sem, s e tekintetben például fontos követelmény volt a füstmentes lépcsőházak kialakítása, amit jól oldottak meg a tervezők, például üvegtégla térfalak alkalmazásával. Fontosabb változás a térkiosztásban, egy igényes számítógép-terem kialakítása mellett, a személyzeti konyha és étkező föltelepítése az ötödik emeletre. E térsor most közvetlenül kapcsolódik az eredetileg is díszesen kialakított belső térhez, az ún. színházhoz, amelyben helyreállították a festett üvegablakokat és a míves faburkolatot. E gyűlésterem a második ütemben felépített jobboldali szárnyban van, a szintén helyreállított, díszített vezetői irodák a régebbi, baloldali szárnyban találhatók. Az ügyfélforgalom természeseten ezeket a tereket nem érinti, az voltaképpen a földszintre korlátozódik. A földszint azonban nem azonos az utcaszinttel, ezért volt szükség egy olyan látvány-lift beépítésére, amely a balszárnyi előcsarnokból szállítja a rászorulókat az ügyfélforgalom szintjére.

A nyugdíjbiztosító épületegyüttese az, amit munkás éveik vége felé garantáltan megismernek a fővárosi és pest-megyei polgárok, bár gyakran talán nem kell majd idelátogatniuk. Persze az elektronikus adatáramlás terjedésével ez a helyzet is bizonyára változni fog. De talán éppen a változatosság megőrzése, a többféle lehetőség fenntartása szempontjából is érdekes és jelentős, hogy az épület most és ilyen módon tudott megújulni. Hiszen a nyugdíjasok számára fontos, hogy havi járandóságuk adandó ügyintézését megfelelő körülmények között végezhessék. A ház lényege tehát nem a külső, hanem a teljes földszinti zóna az épületen belül. Tudta ezt már a két eredeti tervező, Komor Marcell és Jakab Dezső, ami nem jelenti azt, hogy ne fordítottak volna gondot a külsőre is. Viszont arra sem nekik, sem a mostani tervezőknek, Kun Zoltánnak és munkastársainak sem lehetett ráhatásuk, hogy a tömb beépítése kétoldalt és hátul is hasonló szellemben és építészeti minőségben folytatódjék. Így most meglehetősen éles kontraszt mutatkozik a megújult Fiumei úti együttes és a két mellékutca felől hozzá kapcsolódó beépítések között. A Tűzoltóság puritán nyerstégla épülete még csak-csak e nívó közelébe hozható egy nagyfelújítással, de a másik oldal gangos lakóházai még valószínűleg sokáig őrzik e kontrasztot. Ami persze a város egészének látvány-kavalkádjához képest már alig feltűnő.

Vargha Mihály

A cikk nyomtatásban megjelent a Budapest folyóirat 2004/1. számában.


 

Fotó: Szél Ágnes; archív képek a KÖH Fotótárából és a Magyar Építészeti Múzeumból.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk