Épületek/Középület

Megmenekülhet Louis Kahn indiai egyetemi kampusza

1/3

Indian Institute of Management - Ahmedabad. Építész: Louis Kahn. Fotó: Wikimedia Commons

Hirdetés
?>
Indian Institute of Management - Ahmedabad. Építész: Louis Kahn. Fotó: Wikimedia Commons
?>
Indian Institute of Management - Ahmedabad. Építész: Louis Kahn. Fotó: Wikimedia Commons
?>
Indian Institute of Management - Ahmedabad. Építész: Louis Kahn. Fotó: Wikimedia Commons
1/3

Indian Institute of Management - Ahmedabad. Építész: Louis Kahn. Fotó: Wikimedia Commons

Megmenekülhet Louis Kahn indiai egyetemi kampusza
Épületek/Középület

Megmenekülhet Louis Kahn indiai egyetemi kampusza

2021.01.04. 15:04

Cikkinfó

Szerzők:
Hulesch Máté

Földrajzi hely:
Ahmedabad, India

Építészek, alkotók:
Louis Kahn

Címkék:
örökség

Célt ért a nemzetközi építészközösség összefogása: mégsem bontják le a világhírű amerikai építész, Louis Kahn ahmedabadi egyetemi kampuszának kollégiumi épületeit, így megmenekül a modern épített örökség egyik kiemelkedő példája.

Az év vége előtt számolt be róla a nemzetközi sajtó, hogy az Indian Institute of Management – Ahmedabad (IIMA) vezetése lebontásra ítélte a Louis Kahn által tervezett egyetemi kampusz kollégiumi épületeit. A hír óriási felháborodást váltott ki, az építész gyermekei, akadémikusok és gyakorló építészek is tiltakoztak a döntés ellen, hiszen az épületegyüttes India és a világ modern építészeti örökségének egyik kiemelten fontos példája. A tiltakozás nem volt hiábavaló: az intézmény vezetése január elsején visszavonta a bontás szándékát.

Indian Institute of Management - Ahmedabad. Építész: Louis Kahn. Fotó: Wikimedia Commons
2/3
Indian Institute of Management - Ahmedabad. Építész: Louis Kahn. Fotó: Wikimedia Commons

Errol D’Souza, az IIMA igazgatója azzal érvelt a bontás mellett, hogy a kollégiumi épületek mára elfogadhatatlan állapotba kerültek, a szerkezetük megrongálódott, és nem tudják kielégíteni a felhasználók mai igényeit, akik klimatizált épületekre vágynak. Robert McCarter építészettörténész szerint azonban Kahn úgy tervezte meg az épületeket, hogy természetes módon tudjanak szellőzni, így azok a megfelelő felújítások után tökéletesen képesek lennének a mai igényeknek is megfelelni. McCarter azért is furcsállotta a bontás tervezetét, mert korábban már sikeresen felújították a kampuszon található könyvtár épületét, így a technikai tudás is bizonyíthatóan rendelkezésre áll a megfelelő színvonalú kivitelezéshez.

Kahn gyermekei szerint az épületegyüttes apjuk univerzálisan elismert mesterműve, melynek központi elemei a lebontásra ítélt épületek. Vishaan Chakrabarti építész és akadémikus pedig úgy reagált az esetre, hogy egy fejlett országban semmilyen intézmény nem hozhat olyan döntést, ami a kulturális örökség szempontjából olyan jelentős épület lebontásával jár, mint Kahn egyetemi kollégiumai. A döntés visszavonása érdekében egy nemzetközi petíció is elindult, melyet közel 700 építész és akadémikus írt alá, köztük a szakma olyan kimagasló alakjai, mint Alejandro Aravena, Balkrishna Doshi és Rafael Moneo Pritzker-díjas építészek, Juhani Pallasmaa vagy Tatiana Bilbao.

Indian Institute of Management - Ahmedabad. Építész: Louis Kahn. Fotó: Wikimedia Commons
3/3
Indian Institute of Management - Ahmedabad. Építész: Louis Kahn. Fotó: Wikimedia Commons

A tiltakozás elérte célját, a január elsejei döntés szerint mind a 18 kollégiumi épület megmarad. Nem ez volt az első eset, hogy sikerült megmenteni egy lebontásra ítélt Kahn épületet, 2009-ben az 1965-ös Richards Medical Research Laboratories épületét mentették meg hasonló módon. Nemrég pedig az Építészfórumon is beszámoltunk arról, hogy megmenekül Kahn koncert bárkája.

 

forrás: The Architect´s Newspaper

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk