Megnyílt a 7. Budaörsi Építész Szüret
A kedvezőtlen helyzet ellenére, a biztonsági intézkedések maximális figyelembevételével, kültéren tartott megnyitóval és Pecha Kucha esttel nyílt meg a Húsznegyven Egyesület szervezésében a 7. Budaörsi Építész Szüret rendezvénysorozat. Az idei esemény hívószava a ReAkció, amelynek megfelelően az elmúlt időszakban egyre aktuálisabb társadalmi kérdésekre adott építészeti és városépítészeti válaszokat kerestek a szervezők.
Milyen lesz Budaörs 2040-ben?
A sci-fik világát idéző kérdés, amely csupán húsz évre van tőlünk, pont mint amennyivel az ezredforduló a hátunk mögött. Nem történt olyan robbanásszerű változás, amely gyökeresen megváltoztatta életünket, az autók még mindig a földön közlekednek, és az űrrepülés sem hétköznapi tevékenység. Ennek ellenére van különbség a mai és a 2000-es évekbeli mindennapjaink között. Ha szerencsénk van, akkor a következő húsz év sem hoz robbanásszerű társadalmi változást, de biztosak lehetünk abban, hogy az élet ennyi idő múlva szintén más lesz, mint jelenleg.
Különösen aktuális kérdés ez most, amikor egy globális járvány közepén próbáljuk a megszokott életünket élni. Valószínűsíthetjük, hogy a pandémiás helyzet hatása nem múlik el nyomtalanul, hanem hosszútávon hatással lesz az életünkre, így a város életét is befolyásolja.
Ezen gondolatok alapján állítottuk össze a 7. Budaörsi Építész Szüret kiállítási anyagát, amelyben mindegyik terv egy-egy útkeresés a különféle körülmények által támasztott kihívások kezelésére és egyben reakció a feltárt városi problémára.
A 2019-2020 tanév második félévében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatói a Várostervezés 2. című tantárgy keretében Budaörs két távlati fejlesztési körzetével, a volt VÍZÉP teleppel és a hajdani Kenyérgyár területével foglalkoztak. Kezdetben a helyi Zichy Majorban tartott tanórák a fokozódó vírushelyzetre reagálva a virtuális térbe tevődtek át. A körülmények felhívták a figyelmet arra, hogy a város jövőjéről távlatokban gondolkodva nem kerülhetjük el, hogy az egész világról, a társadalmi és szociális változások irányairól egyaránt gondolkozzunk. Ezért különösen nagy hangsúlyt kapott a szemeszterben az ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos szabad gondolkodás, amelyre a diákokat bíztattuk.
A nagyobb csoportokban készített koncepcióterv részeként – a város elemzése, értelmezése mellett – egy olyan vízió felvázolása tartozott a tervezési feladathoz, amely a társadalmi változások tendenciáinak irányát és következményeit mutatta be. A koncepcióalkotás után a hallgatók két fős csoportokban folytatták az ötletek kidolgozását és a félév végén, a választott terület beépítési karaktertervében tükröződtek az általuk korábban lefektetett felvetésekre adott válaszok. Gondolatébresztő, érvényes megoldások születtek, amelyek túlmutatva a ma elvárásain, a jövő által támasztott kihívásokra is megoldást kínálnak.
Ezzel párhuzamosan, a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Karának hallgatói a LADDER projekt keretében a Budaörsi 1. Számú Általános Iskola kertjének újragondolásán dolgoztak. A projekt során a közösségi tervezés eszközeit karantén-körülmények között felhasználva, a diákok és a tanári kar képviselőinek bevonásával született eredmények így nem kizárólag a hallgatók, de a használók gondolatait is tükrözik.
Cseresznyés László a BME Építészmérnöki karának Lakóépülettervezési tanszékén készített diplomaterve egy könyvtár épület megtervezésén túl, egy kísérleti városközpont létrehozásával teszi teljessé Budaörs, mint policentrikus város központját.
Az Intramuros Kft. volt Postaépületre (BABtér) készített koncepcióterve az épület átalakításával és funkcionális bővítésével hoz létre egy komplex kreatívipari kampuszt, míg a Máriavölgy utcai leromlott állapotú présház megmentésére javasolt koncepciója közösségi és kiállítótérré alakítja a bontásra ítélt műemléket. Mindkét terv katalizátora lehet a 2016-ban készített (a 3. Budaörsi Építész Szüreten bemutatott), a Kőhegyi pincék megmentését célzó rehabilitációs terv megvalósulásának.
A Gyovai Tamás és Brodszky Balázs által a Stefánia utcába tervezett Neuronelektród műhely és irodaépület terve kiváló példája annak, hogy hogyan lehet egy, a bontás közben napvilágra kerülő értékes homlokzatszakaszt egy minden tekintetben kortárs épületbe integrálni.
A 2020. október 9-én megnyitott ReAkció kiállítást Pecha Kucha Night egészítette ki, ahol a tervezők és a projektek egyéb résztvevői ismertették gondolataikat a közönséggel. Mivel a felvetett reakciók teljes egészében érdemesek a megismerésre, ezért nem pusztán az ötletek szemelvényeit felvillantó tablókon mutatjuk be őket, hanem teljes terjedelmükben, lapozgatható formában. A kiállítás 2020. október 30-ig megtekinthető előzetes bejelentkezés alapján (+36 30 9811 421).
A Pecha Kucha Night Budaörs vol.02 – ReAkció előadói voltak:
Jancsovics Dorottya, Urbánszki Tímea: Városközpont, ÚJRAGONDOLVA / volt Kenyérgyár terület
Suri Sára, Szepesi Zsófia: Budaörs KOCKÁZtat / volt Kenyérgyár terület
Bíró Laura Zsauzsanna, Gugi Anna: ACTIVE hub BUDAÖRS / volt Kenyérgyár terület
Lipták Dávid, Petrik Polla: Befejezni Budaörsöt /volt Vízép terület
Tóth-Könczey Péter, Walton Mihály: Budaörs KERTváros /volt Vízép terület
Cseresznyés László: Policentrális város – Kísérleti városközpont Budaörsön
Kovács Laura, Demény Ilka: LADDER projekt (avagy LAboratórium Diákokkal a DEmokratikus köRnyezetért)
Ráthonyi Kinga DLA: Közösségi művészet Budaörsön
Pink Edit: Hagyományöző funkcióváltás a kreatív ipar szemszögéből
Gyovai Tamás, Brodszky Balázs: Neuronelektród műhely és iroda Budaörsön
HÚSZNEGYVEN Budaörsi Fiatal Építészek Műhelye Egyesület
A kiállítás kurátora
DOBOS BOTOND ZSOLT DLA
A kiállítást összeállította:
KURUCZ OLÍVIA
Kiállításgrafika:
PUCZ DÁNIEL
A BME URBANISZTIKA TANSZÉK Város 2. félév oktatói:
KÁDÁR BÁLINT PHD
KLANICZAY JÁNOS
DOBOS BOTOND ZSOLT DLA
A kiállítást támogatta:
BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM, URBANISZTIKA TANSZÉK
NEMZETI KULTURÁLIS ALAP
MAGYAR ÉPÍTÉSZ KAMARA
KULTURAKTÍV EGYESÜLET
A kiállítást szervezte:
HÚSZNEGYVEN Budaörsi Fiatal Építészek Műhelye Egyesület
Szerk.: Winkler Márk