Közélet, hírek

Megnyílt a Magyar Pavilon a 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén

1/15

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/15

Megnyílt a Magyar Pavilon a 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén
Közélet, hírek

Megnyílt a Magyar Pavilon a 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén

2018.05.25. 07:44

A Szabadság híd - Új horizontok a városban kiállítás építészeti installációja eddig még nem tapasztalt módon láttatja a velencei Magyar Pavilont, melynek átriumában az idei Biennále alkalmából egy kilátó épült. A kiállítás a Biennále központi témája, a „szabad tér"- tematika jegyében egy kivételes várostörténeti epizódot mutat be, mely alapvető városfejlesztési kérdéseket helyez új perspektívába.

A kiállítás a Szabadság híd ideológiamentes foglalásából kiindulva meghatározó urbanisztikai kérdéseket vet föl. Mit jelent a szabad köztér? Hogyan válhat egy híd a szabadság médiumává? Hogyan inspirálja a spontán köztérfoglalás a várostervezőket és építészeket? Miként tehetjük élhetőbbé és szerethetőbbé a városunkat és ez milyen hatással van az identitásunkra?

„Aki a Biennále forgatagából felmegy a pavilon átriumába épített ideiglenes kilátóba, és fent, a szabad térben pár percet időzve egy korábban megközelíthetetlen perspektívából tekint le a Giardinire, jelképesen átélheti a helyteremtés nagyszerű élményét, amit a budapesti Szabadság híd pillérén üldögélő, beszélgető, a folyó és a város látványába belefeledkező fiatalok, a lezárt hídon jógázó, piknikező városlakók és turisták is megélhettek. A kiállítás alapjául szolgáló eseménysor kiváló példa és alkalom arra, hogy megvizsgáljuk, hogy a spontán megfogalmazott és kivitelezett társadalmi igény és a civil aktivitás hogyan indukál folyamatokat a városhasználat terén, s ez hogyan teremt együttműködési helyzetet a városüzemeltetés szereplőivel, s mindez hogyan ad inspirációt a várostervezés, a város jövőjéről gondolkodó építészek és a városlakók számára." - mondta Fabényi Julia Nemzeti biztos a megnyitón.


3/15

5/15

„Egy sokkal nagyobb ívű, társadalmi átalakulás lenyomata ez: hogyan változik a gondolkodásunk a városról, milyen városokban szeretnénk élni? Hogyan változik a közterekhez való viszonyunk? Felszámolható-e a közönbösségünk? Mennyire merünk változtatni környezetünkön? És ha változtatunk, vajon bennünk milyen átalakulás történik?" - Oravecz Júlia kurátor/Kultúrgorilla

„Milyen üzenete van az építészet számára a Szabadság hídon történt eseményeknek? A fenntarthatóság alapvető kérdése, hogy ne csak az anyagokat és a szerkezeteket tervezzük hosszútávra, hanem a térhasználatot is. A Szabadság hídon történt események arra mutatnak rá, hogy egy történelmi tér hogyan maradhat korszerű, hogyan lehet megváltozott használat esetén is aktuális, hogyan láthatjuk meg mindig új és új arcát." - Pongor Soma építész/Studio Nomad


9/15

12/15

 

A 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále a nagyközönség számára 2018. május 26-án nyílik és november 25-ig látogatható.

Nemzeti biztos: Fabényi Julia
Kurátor: Kultúrgorilla (Oravecz Júlia, Göttler Anna, Tornyánszki Éva) 
Építész: Studio Nomad (Pásztor Bence, Pongor Soma, Tarcali Dávid) 

A kiállítás szervezője: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
Főtámogató: Emberi Erőforrások Minisztériuma
A projekt honlapja: https://biennale2018.ludwigmuseum.hu

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2018.06.02.
12:14

"Ideje, hogy az építészek visszahódítsák a Biennálét az arrogáns kurátoroktól". Patrik Schumacher, a Zaha Hadid Architects vezetőjének nyilatkozatát bővebben ld. itt: 

https://www.dezeen.com/2018/05/29/patrik-schumacher-venice-architecture-biennale-2018-attack-national-pavilions/?utm_medium=email&utm_campaign=Daily%20Dezeen%20Digest&utm_content=Daily%20Dezeen%20Digest+CID_d881e02e5b7d7abdd16a976b89a66eff&utm_source=Dezeen%20Mail&utm_term=criticised%20the%20Venice%20Architecture%20Biennale 

Schumacher az idei Biennálé nemzeti pavilonjait bírálva, azok többségét "építészettől menteseknek" nevezte.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk