Emberek/Interjú

Megújult kockaház kétféleképpen – interjú Csóka Balázs és Kovács Csaba építészekkel

1/31

Megújult kockaház kétféleképpen – interjú Csóka Balázs és Kovács Csaba építészekkel – tervező: Csóka Balázs és Kovács Csaba – fotó: Frenkel Edwina és Danyi Balázs

?>
Megújult kockaház kétféleképpen – interjú Csóka Balázs és Kovács Csaba építészekkel – tervező: Csóka Balázs és Kovács Csaba – fotó: Frenkel Edwina és Danyi Balázs
?>
Kelemen-Pap villa, Budakeszi – tervező: Salamin Ferenc és Zsuffa Zsolt, 1998. – forrás: axisepitesz.hu
?>
Rezneki ház, Zalaszentlászló – tervező: Makovecz Imre, 1985. – fotó: Zsitva Tibor
?>
Családi ház, Budajenő – tervező: Kuli László, 2005. – fotó: Csóka Balázs
?>
Kockaház-átalakítás, Budajenő – tervező: Csóka Balázs – fotó: Csóka Balázs
?>
Kockaház-átalakítás, Budajenő – tervező: Csóka Balázs – fotó: Csóka Balázs
?>
Kockaház-átalakítás, Budajenő – tervező: Csóka Balázs – fotó: Csóka Balázs
?>
Kockaház-átalakítás, Budajenő – tervező: Csóka Balázs – fotó: FRUITLINE
?>
Kockaház-átalakítás, Budajenő – tervező: Csóka Balázs – fotó: Frenkel Edwina
?>
Kockaház-átalakítás, Budajenő – tervező: Csóka Balázs – fotó: FRUITLINE
?>
Kockaház-átalakítás, Budajenő – tervező: Csóka Balázs – fotó: FRUITLINE
?>
Kockaház-átalakítás, Budajenő – tervező: Csóka Balázs – fotó: FRUITLINE
?>
Kockaház-átalakítás, Budajenő – tervező: Csóka Balázs – fotó: Frenkel Edwina
?>
Kockaház-átalakítás, Budajenő – tervező: Csóka Balázs – fotó: FRUITLINE
?>
Kockaház-átalakítás, Budajenő – tervező: Csóka Balázs – fotó: Frenkel Edwina
?>
Kockaház-átalakítás, Budajenő – tervező: Csóka Balázs – fotó: FRUITLINE
?>
	Kockaház-átalakítás, Pesthidegkút – tervező: Kovács Csaba – fotó: Kovács Csaba
?>
	Kockaház-átalakítás, Pesthidegkút – tervező: Kovács Csaba – fotó: Kovács Csaba
?>
	Kockaház-átalakítás, Pesthidegkút – tervező: Kovács Csaba – fotó: Kovács Csaba
?>
Kockaház-átalakítás, Pesthidegkút – tervező: Kovács Csaba – fotó: Danyi Balázs
?>
Kockaház-átalakítás, Pesthidegkút – tervező: Kovács Csaba – fotó: Danyi Balázs
?>
Kockaház-átalakítás, Pesthidegkút – tervező: Kovács Csaba – fotó: Danyi Balázs
?>
Kockaház-átalakítás, Pesthidegkút – tervező: Kovács Csaba – fotó: Danyi Balázs
?>
Kockaház-átalakítás, Pesthidegkút – tervező: Kovács Csaba – fotó: Danyi Balázs
?>
Kockaház-átalakítás, Pesthidegkút – tervező: Kovács Csaba – fotó: Danyi Balázs
?>
Kockaház-átalakítás, Pesthidegkút – tervező: Kovács Csaba – fotó: Danyi Balázs
?>
Kockaház-átalakítás, Pesthidegkút – tervező: Kovács Csaba – fotó: Danyi Balázs
?>
Kockaház-átalakítás, Zala – tervező: Kovács Csaba – fotó: Kovács Csaba
?>
Kockaház-átalakítás, Zala – tervező: Kovács Csaba – fotó: Kovács Csaba
?>
Kovács Csaba
?>
Csóka Balázs
1/31

Megújult kockaház kétféleképpen – interjú Csóka Balázs és Kovács Csaba építészekkel – tervező: Csóka Balázs és Kovács Csaba – fotó: Frenkel Edwina és Danyi Balázs

Megújult kockaház kétféleképpen – interjú Csóka Balázs és Kovács Csaba építészekkel
Emberek/Interjú

Megújult kockaház kétféleképpen – interjú Csóka Balázs és Kovács Csaba építészekkel

2021.07.27. 17:57

A kockaházak felújítására, bővítésére alapvetően két forgatókönyv kínálkozik. Az eredeti forma megmarad és annak toldása történik, vagy a ház teljesen átalakul. Egy ilyen és egy olyan, egyaránt kiemelkedő átalakítás tervezőjét kérdeztük munkájukról és kockaházakról. Páros interjú Kovács Csabával és Csóka Balázzsal. 

 

Építészfórum: Van személyes kötődéstek a kockaházakhoz?

CSB: Nekem nincs.

KCS: A tágabb rokonságomban sokan éltek kockaházban, így gyerekkoromban megismerkedtem ezzel a háztípussal. Jóval később a szűkebb rokonságom is vásárolt és újított fel, illetve alakított át kockaházakat, így immár tapasztalt építészként is találkoztam ezzel a háztípussal. Végül én magam is vásároltam kockaházra hajazó régi épületet, amit radikálisan átépítettem, és ebben lakom a családommal együtt.

ÉF: Mit gondoltok a Kádár-kockák faluképre gyakorolt hatásáról?

CSB: A kockaházak szétverték a települések egyéni, csak az adott településre, régióra jellemző faluképét. A parasztházak eleganciája, ég felé törekvése helyett jött a kockaházak horizontálisan elmosódó egyformasága.

KCS: Brutálisan erős a hatás, ami a II. világháború után tömegesedő mértékben jelentkezett. Sajátos, ambivalens a viszonyom a jelenséghez. Ahol egységes, oldalhatáron álló, vagy halmazos településszerkezetbe rombolt bele, ott pusztító hatásúnak élem meg. Ugyanakkor van erős saját karaktere, ezért ahol dominánssá tudott válni, ott ez a forma is képes volt létrehozni relatíve egységes megjelenésű településképet.

ÉF: A fiatalabb generáció számára a kockaházak faluképet romboló hatása már kevésbé szembetűnő. Előbb-utóbb a kockaházak is teljes értékű részét fogják képezni a hazai faluképnek?

CSB: Nem hiszem, hogy korfüggő lenne, hogy ki veszi észre a kockaházak falukép romboló hatását. A kockaházak már most is a hazai településkép részét képezik, azonban mivel hiányzik belőlük a csak az adott tájegységre, településre, közösségre jellemző egyediség, településképileg, a helyi közösség szempontjából soha nem lesznek annyira értékesek, mint a régi faluképek.

KCS: Sajnos a töredékesség a legjellemzőbb a mai faluképre, és ezen a kockaházak tömeges megjelenése sem változtatott lényegileg, mivel ezt a formát újabb formák követték. A mai világ töredékességét két fő tényező okozza. Egyrészt túlságosan gyorsak a stílus és formaváltozatok, amik meghatározó mintákként követik egymást, sőt legújabban már párhuzamosan jelentkeznek. Másrészt túlságosan vegyesek is, ez utóbbi a globális szintű kulturális mintakeveredéssel függ össze. Sajnos ez a két egymást erősítő jelenség teljesen szétveri azt a hagyományos, régiónként egységes megjelenést, ami az egész világra jellemző volt, és amely mára gyakorlatilag világszerte megsemmisülőben van.

Kockaház-átalakítás, Budajenő – tervező: Csóka Balázs – fotó: Csóka Balázs
5/31
Kockaház-átalakítás, Budajenő – tervező: Csóka Balázs – fotó: Csóka Balázs

ÉF: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum fejlesztési terveiben évek óta szerepel egy kockaház. Mi a véleményetek egy Kádár-kocka skanzenben történő felállításáról?

CSB: Elfogadom, hogy a Skanzen feladata az értékmentés és az értékátadás mellett a dokumentálás is, így van helye egy kockaháznak a Skanzenben. A kockaháznál sokkal izgalmasabb és fontosabb épületek azonban az utcával párhuzamos tetőgerinccel beforduló, polgárosodó parasztházak, amelyek Meggyesi professzor szerint is a falusi építészet organikus fejlődési irányát mutatják. Ez a jövőben is kiindulási alapja lehet egy jó (magyar) építészetnek. [lásd. Dr. Megyesi Tamás: Magyarország hagyományos lakókörnyezeti kultúrájának tipográfiája, 1986.]

KCS: Időszerűnek gondolom, bár talán egy elkülönülő részben lenne jó megjeleníteni, ráadásul a kockaháznak is vannak altípusai és korszakai, tehát nem is egyet kellene megjeleníteni. Hasonló ez a kérdéskör a II. világháború utáni modernizmus védendő épületeinek kérdéséhez, ma már védenünk kell annak a korszaknak a jeles épületeit, amely korszak tömeges építészete néhány évtizede még a mindennapjainkat jelentette.

ÉF: Szerintetek mennyiben tekinthetőek a kockaházak a magyar népi építészet és népművészet megnyilvánulásainak?

CSB: A kockaház véleményem szerint már nem a népi építészet része. Nem azért, mert felülről érkező mintatervek alapján épültek (hisz ilyenre korábban is volt példa, leginkább a török kiűzése után épülő új sváb településeken), hanem mert egy erőszakos, a falvak társadalmát szétromboló, az értékrendjét megfordító diktatúra tombolása után érkeztek a falvakba, amikor a régi, szervesen fejlődő építészeti kultúra rombolandót, elfelejtendőt és tagadni valót jelentett. Ezzel szemben például a sváb mintatervek szervesen tudtak illeszkedni a Kárpát-medencei építészetbe, gazdagítani tudták azt.

A népi építészet a helyre, településre és közösségre jellemző épületeket épített, amit tovább gazdagított az építők „úri jókedve", a kultúrájuk megjelenítése az épületen. A kockaházaknál csak az egyéni díszítőkedv és ötletek maradtak, egy-egy mester keze nyomát fel lehet ismerni egy adott régióban (legyen az egy csavart tégla oszlop, egy szépen rakott kő lábazat), de a közösség jelei már eltűntek ezekről a házakról. Ennek a hiányát sokszor a készítők, tulajdonosok is érezték, így sok geometrikus díszítésű, változatos színezésű homlokzat készült, de ezek már egy széttört kulturális világ utolsó megnyilvánulásai (amiket éppen a jelenkor hőszigetelési őrülete töröl el a föld színéről).

KCS: Véleményem szerint vannak hasonlatosságok, de azt nem szabad elfelejteni, hogy ezek az épületek már a tömegtársadalom kialakulásának részeként, eredményeként jöttek létre, egy jóval centralizáltabb államstruktúra által szabályozott környezetben. Ezért különbséget kell tenni.

ÉF: A becslések szerint közel 1 millió kockaház található szerte az országban. Az építészeknek nem kellene nagyobb hangsúlyt fektetni a tipológia vizsgálatára?

CSB: Vannak izgalmas és jó kockaház-átalakítások, ami azt mutatja, hogy jó építész tovább, ill. át tudja tervezni ezeket az épületeket, jó eredmények születnek. Ez alapján én nem érzem, hogy tipológiai vizsgálatokat kellene folytatni a kockaházakról. A 2019-ben lezajlott Nemzeti Mintaterv pályázaton külön kategória volt a kockaház-átalakítás, bízom benne, hogy ez a Mintaterv gyűjtemény hamarosan elkészül, elérhető lesz és ez további segítséget fog adni a kockaházat átalakítóknak, tulajdonosoknak.

KCS: A tipológiát időről időre vizsgálják az építészek, de pont a „népi jelleg" miatt a továbbélés útjai vélhetően nem a top-építészek által megfogalmazott mintázatok szerint fognak alakulni.

	Kockaház-átalakítás, Pesthidegkút – tervező: Kovács Csaba – fotó: Kovács Csaba
17/31
Kockaház-átalakítás, Pesthidegkút – tervező: Kovács Csaba – fotó: Kovács Csaba

ÉF: A kockaházak átalakítására alapvetően két forgatókönyv kínálkozik: a felújítás olyan módon megy végbe, hogy a kockaház felismerhető marad vagy az átalakítást követően teljesen eltűnik. Hogy látjátok a két fajta hozzáállást? Lehet-e az egyik kívánatosabb a másiknál vagy mindig a praktikus, objektív indokoknak, illetve a helyszín adottságainak kell meghatározni az irányt?

CSB: Ez helyszín és építtető függő. Nagyon jó példát ismerek egy parasztházzá „visszaalakított" kockaházról, egy olyan utcában, ahol többségben voltak a hosszú parasztházak. Egy kockaház sorban lévő épület esetén lehet cél a teljesen egyedi megjelenés is, új karakter teremtése, de azt is el tudom fogadni, ha a kockaház jelleg megmarad. A kockaházak alapkarektere miatt egyébként (utca irányába két széles szoba és két nagy ablak) az épületkaraktert csak jelentős átalakításokkal lehet átalakítani, eltüntetni.

KCS: Inkább az utóbbit gondolom relevánsnak, kiegészítve az adott építtető ízlés- és értéktudatával. Én magam is mindkét verziót megfogalmaztam már terveimben [lásd galéria]. Ahol erős alapok vannak, akár az egyes épület szintjén, akár a környezet jellege tekintetében, ott érdemes a karakter megőrzésére hangsúlyt fektetni.

ÉF: Tudtok mondani olyan kockaház-átalakítást, amit kiemelkedőnek tartotok?

CSB: 

Budakeszi, Kelemen-Pap ház, Salamin Ferenc építész, 2000
Zalaszentlászló Rezneki ház, Makovecz Imre építész, 1985-90
Budajenő, Petőfi utca, Kuli László építész, ~2005

Rezneki ház, Zalaszentlászló – tervező: Makovecz Imre, 1985. – fotó: Zsitva Tibor
3/31
Rezneki ház, Zalaszentlászló – tervező: Makovecz Imre, 1985. – fotó: Zsitva Tibor

Mind a három munka eltüntette a kockaház jelleget, bár éppen a Makovecz bővítésen egyértelműen látszik az „eredet", (valószínűleg funkcionális, használati okok miatt). Kuli László építész átalakítása során egy parasztházakat soroló utcában hosszházas, parasztházzá lett „visszaépítve" a kockaház, az eredeti karakter teljesen eltűnt. Nagyon izgalmas és szép átalakítás. Salamin Ferenc és Zsuffa Zsolt munkája esetében villává alakították a kockaházat és mivel körbeépítették a meglévő házat, az eredeti karakter teljesen eltűnt, egy kertvárosi, szabadon formált villa született.

KCS: Jajjj..., most nem, de egy ilyen irányú áttekintő és mintaadó gyűjtés érdekelne...

Kockaház-átalakítás, Pesthidegkút – tervező: Kovács Csaba – fotó: Danyi Balázs
21/31
Kockaház-átalakítás, Pesthidegkút – tervező: Kovács Csaba – fotó: Danyi Balázs

ÉF: A saját magadnak és családodnak tervezett, pesthidegkúti családi házad is kockaház-átalakítás, bár a végeredményből kevesen gondolnák ezt. Mennyiben határozta meg a tervezést a korábbi épület?

KCS: Annak az épületnek hosszabb múltja van, eredetileg még a kockaház korszak előtt, valamiféle vidéki eklektikaként születhetett. Azután, talán a 60-as években átépítették a korszakra jellemző kockaházas stíluspreferenciák alapján, bár a konkrét geometriája alapján inkább „téglatest" alakzatú ház volt. Én ezt nem nosztalgikusan, hanem pragmatikusan közelítettem meg, ezért a karaktere és a téri tartalma is radikálisan változott, bár a szakmai szem láthatja rajta a téri és szerkezeti „genetikai örökség" nyomait.

ÉF: Milyen mértékben maradtak meg a korábbi ház terei és anyagai?

KCS: Az alaprajzot és térstruktúrát meghatározó szerkezeti alapok megmaradtak, így az új térszervezés logikája nagymértékben kötődik az örökölt adottságokhoz. A régi épületből elbontott téglákat 100%-ban felhasználtuk az új falazatokhoz, sőt a kiegészítésekhez is bontott téglát vásároltunk a homogenitás és az újrahasznosítás jegyében.

Kockaház-átalakítás, Budajenő – tervező: Csóka Balázs – fotó: FRUITLINE
12/31
Kockaház-átalakítás, Budajenő – tervező: Csóka Balázs – fotó: FRUITLINE

ÉF: Budajenői munkád egy manzárdtetős kockaház átalakítása. A végeredmény ugyan a manzárdtetőt elhagyja, de az utca felé megtartja a „Kádár-kockás" kinézetet. Ez egyértelmű döntés volt vagy felmerült a kockaház eltüntetése?

CSB: Budajenőn a telekadottságok miatt nem volt lehetőség a kockaház utcai vagy oldalirányban történő bővítésére, ami az épület karakterét megváltoztathatta volna, ráadásul alaprajzi struktúrájában is megfelelt nekünk a két utcai szoba. Emellett az utcakép is vegyes, kockaházak és parasztházak váltják egymást, így ennek a két szempontnak köszönhetően nem merült fel az utcai karakter jelentősebb módosítása, csak a túlhangsúlyos manzárdtetőt bontottuk el.

ÉF: Az épület kis túlzással nevezhető egy hagyományos, tornácos parasztház és egy kockaház összeolvadásának. E kettősség felvállalása cél volt a tervezésnél?

CSB: Nem volt tudatosan ilyen tervezési szándék. A kockaház hátsó szobája kitüremkedett a szabályos négyzetből, ezt folytattuk a bővítéssel, ami végeredményben valóban egy kockaház és egy tornácos parasztház szerelmének tűnik. Ezt erősíti, hogy a kockaház telekhatáron álló faláról építés közben kiderült, hogy az még az 1973-ban épített kockaház előtti, a kataszteri térképen ma is látható parasztház 60 cm vastag vályogfala. A bővítéssel – ami úgyszintén vályogból készült – körülbelül az eredeti lakóépülethosszt építettük vissza, így 120 év alatt 3 réteg épült egymásra.

Fontos ezekben az időmetszetekben az udvarhasználat változása. A régi parasztház egy tornáccal közvetlenül kapcsolódott az udvarhoz, intenzív kapcsolatot téve lehetővé. A kockaház elfordult az udvartól, átmeneti tér nélkül, előszobán keresztül lehetett belépni a házba. Az új bővítéssel ismét egy tornáccal kötöttük össze a házat az udvarral és már kifejezetten az udvarra tájoltuk az új lakókonyhát, visszafordultunk a kert, a táj felé.

Winkler Márk

 

A tervrajzok a cikk tetején, jobb oldalt, a letölthető dokumentumok sávból érhetők el. 

Csóka Balázs
31/31
Csóka Balázs

Kovács Csaba
30/31
Kovács Csaba

 

Az Építészfórum Kádár-kocka tematikus hetének nyitócikkét itt, a hét összes anyagát pedig itt találják.

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk