Merre tovább napelem-felhasználás?

Milyen napelemmel kapcsolatos döntések születtek az elmúlt időszakban? A változások hogyan befolyásolják a piacot? A változó környezet ellenére vajon érdemes belevágni egy napelemes beruházásba? 

Az utóbbi időszak napelemmel kapcsolatos hírei vegyes képet mutatnak: lehetett arról is olvasni, hogy eltörölték a napelemek egyik fő vonzerejét, a szaldó elszámolást, aminek következtében nagyon kedvező módon számolták el a házi erőmű, pontosabb nevén a háztartási méretű kiserőmű (HMKE) által a hálózatra termelt áramot. Ez, kiegészülve a korábban elérhető állami támogatásokkal, egyszerűen verhetetlen volt minden más, a családoknak és a lakosságnak szánt, saját zöldenergiaforrást kínáló megoldásokkal szemben. 

Aztán egyik napról a másikra napelem betáplálási stopot is hirdettek. Ez önmagában megkérdőjelezte az egész napelemes megoldások piacának létét, hiszen pont azért érte meg, hogy lehetővé váljon a 0 forintos villanyszámla. A betáplálási tilalomra logikus válaszként merült fel a szigetüzemű működés, termelés lehetősége: ez azt jelenti, hogy hálózatfüggetlen a háztetőn lévő rendszer, nincs betáplálás a hálózatra. Ám ennek kiépítési költsége jóval magasabb a hálózatfüggőnél, ezáltal hosszabb a megtérülési ideje is, ráadásul ebben az időszakban, amikor ez felmerült, az elérhető támogatások is utolsó fázisban voltak. 

A vegyes képhez hozzátartoznak a jó hírek is: egyrészt már a szaldó elszámolás megszüntetésének pillanatában jelezték, hogy biztosan lesz másféle elszámolási mód, de emellett ugyancsak pozitívum az is, hogy a betáplálási tilalom kihirdetésekor is egyértelművé tették: ez pusztán átmeneti, mert nagy erőkkel indulnak a hálózatfejlesztések az egész országban. Ezt követően pedig a kormány azt is közölte, hogy hamarosan újfajta támogatási programok várhatóak a HMKE igénylésére, vagyis, újraindulhat a magyarországi lakossági napelemes dömping. 

A cégek esetében szintén mondhatjuk azt, hogy látni a fényt az alagút végén, hiszen a csatlakozási stop feloldása lehetővé teszi újra a telephelyre történő telepítést vagy akár a PPA-konstrukciót. És mivel az energiahatékonyság az EU döntéshozóinak napirendjére került, lévén a zöldgazdaságra történő átállás egyik építőkockája az okos, azaz hatékony energiafogyasztás, számíthatnak arra a vállalatok, hogy az ilyen jellegű támogatások a jövőben növekedni fognak.

Ebben a helyzetben érthető a bizonytalanság, hogy vajon érdemes belevágni vagy sem egy napelemes beruházásba?

Ha a szélesebb perspektívát nézzük, akkor gyakorlatilag minden a napelem mellett szól. Ennek egyik legerősebb eleme a RePower EU stratégia, amelynek keretében több érdekes és egyben ambiciózus célkitűzés, terv látott napvilágot, amelyhez komoly pénzügyi forrásokat is rendeltek. Példaként említhetjük azt, hogy az EU kötelezővé tenné, hogy minden ingatlan tetején legyen napelem, köztük a kereskedelmi és középületeket is. A sajtóban megjelent hírek szerint Magyarország a RePowerEura 700 millió eurót kap az EU-tól: az uniós terv a napelem mellett az energiahatékonyságra is nagy hangsúlyt fektet. 

Ugyancsak az EU felől fúj a szél ESG ügyben: a megatrenddé váló hárombetűs szó a vállalatok gazdasági, társadalmi és vállalatirányítási dimenzióit jelölik, azaz ezekben kell olyan vállalásokat tenni, amelyek zöldítik, fenntarthatóvá teszik az adott céget. És nemcsak magát a vállalatot, hanem azt az ökoszisztémát is, amiben működik, tehát például egy beszállító vagy partner vállalat viszonylatában is. 2022 novemberében elfogadta az EU a társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó kötelező jelentéstételt, tehát ezekről a nem-pénzügyi mutatókról kötelező lesz jelentést készíteni – először 2024-ben csak a nagyvállalatok számára, de logikus, hogy idővel kiterjesztik lépcsőzetesen valamennyi vállalatra és szektorra. 

A klímaváltozás sürgetővé tette a zöld-átállást, aminek következtében a tiszta energiák minden eddiginél nagyobb szerepet fognak kapni az életünkben, tehát a közlekedésben ugyanúgy, mint az otthoni háztartások és az irodaházak, iskolák és egyéb középületek energiaellátásában. És mindezt, ahogy fentebb is részleteztük, EU-s jogszabályokkal is segítik, illetve ösztönzik. 

Hazánk tehát ugyanúgy részese ennek, mint más uniós tagállam. Esetünkben az energiaválság még inkább egy ösztönző faktor a zöldenergia átállásra, abból kiindulva, hogy az unióban nálunk különösen nagy arányú a földgáz-felhasználás, illetve az energiafüggőség, aminek csökkentésében kulcsszerepet szánnak az energiahatékonysági beruházásoknak, valamint a napelemnek. 

Cikksorozatunkban azt fogjuk megvizsgálni, hogy az egyes szektorok esetében milyen lehetőségeket teremt a zöldenergia, és azok milyen hozzáadott értéket jelentenek nemcsak az adott szektor egészének és benne a vállalatoknak, hanem a nemzetgazdaság egészének. 

Több mint 10 éve az energiapiacon működő cégként az Optimum Solar Zrt. olyan hosszú távú együttműködésre törekszik, melyekben a partnereikkel együtt gondolkodva, közös szemlélettel fejlesztik, hozzák létre és üzemeltetik a számukra optimális napelemes rendszereket.