Mi legyen a Közvágóhíd víztornyából? Ötletel a kerület

A külföldi befektető lakóparkja nem sokat hagyott meg az egykori Közvágóhíd ipari épületeiből. Már csak az emblematikus kapuszobrok, a bejárati épület és a víztorony áll az örökségvédők szerint jobb sorsot érdemlő XIX. századi épületegyüttesből. A legfrissebb hírek szerint úgy tűnik, ez utóbbi visszakerülhet a IX. kerület tulajdonába, és már zajlik az ötletelés, hogy mi legyen a funkciója.

“Hogyan tovább Vágóhíd Víztorony?" címmel osztott meg egy Facebook-posztot Árva Péter önkormányzati képviselő a helyszínről február 8-án, ahol Takács Zoltán és Takács Máriusz képviselők társaságában járt. 

“Halad az építkezés a Vágóhíd helyén épülő "lakótelepen". A terület közepén ott maradt a víztorony, ami a tervek szerint felújítás után visszakerül a kerülethez. Egyenlőre ötletelés folyik, hogy mi legyen itt." — olvasható a bejegyzésben, melyről a 24.hu írt elsőként. Néhány kommentelőt megmozgatott a kérdés: kortárs galéria, helytörténeti, vagy a régi vágóhidat ábrázoló fotókból készült kiállítás, IX. kerületi alkotók termékeit áruló kézműves szuvenír bolt és a környék lakói számára kialakított közösségi tér is szerepel a javaslatok között.

A MÜPA és a Nemzeti Színház szomszédságában lévő épületegyüttes története 1868-ig nyúlik vissza, amikor Pest városa határozatot fogadott el egy közvágóhíd létesítésére. Ezzel párhuzamosan betiltották a városban addig több helyen üzemelő és egyre nagyobb gondot okozó kisebb magánvágóhidakat. A helyileg védett budapesti épületek listája szerint az 1872-ben átadott egykori Közvágóhíd építésze „Julius Hennicke", a Budapest Lexikon szerint „van der Hude" tervei szerint „Hennicker Gyula" építette. A közvágóhíd szimbólumának is tekinthető a főkapu és Begas Reinhold berlini szobrász eredetileg kőből készült szoborcsoportja, melyet Sződy Szilárd javításai után 1937-ben az időjárásnak ellenálló bronz másolatokra cseréltek.

1984-ig működött itt mészárszék, bár közvágóhídként betöltött szerepe a múlt század ’60-as éveitől kezdődően folyamatosan leértékelődött. Ezután főleg raktárak, kis- és nagykereskedelmi egységek, kisebb üzemek működtek a területén, a közelmúltig pedig próbatermek, zenei klubok és szórakozóhelyek. Az épületegyüttest végül egy török vállalkozó vásárolta meg pár évvel ezelőtt, aki lakópark építésébe kezdett itt.

A területet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánították, 2019 őszén pedig megkezdődött a helyi védettséget élvező épületegyüttes lebontása. Csak a víztorony, az emblematikus bikaszobrok és a bejárati épület maradt meg, megsemmisült több olyan épület is, amelyik Kelecsényi Kristóf műemlékvédelmi szakember szerint megőrzésre érdemes lett volna.

A City Pearl névre keresztelt beruházás honlapján tágas közösségi tereket, zöldfelületeket, éttermeket, kávézókat, irodákat és hoteleket ígér Budapest egyik történelmi helyszínén, ahol a múltnak a központi tér, a Grand Piazza állít emléket. A látványtervek alapján úgy tűnik, néhány lebontott épületet, például a csarnokoknak a központi sétányra néző homlokzatait másolatokkal fogják helyettesíteni. 

2021-ben kezdetét vette a garzonlakásoktól körülbelül a 130 négyzetméteres otthonokig terjedő lakások értékesítése. A legfrissebb, 2023 decemberében közzétett drónfelvételek szerint a telek víztoronytól északra eső felén lévő épületek egy része már szerkezetkész, ezek átadásáig már kevesebb mint egy év van hátra. A víztoronytól délre még nem kezdődött meg az építkezés.