Nézőpontok/Tanulmány

Élet a Tátikán túl – Callmeyer Ferenc elfeledett balatoni épületei

1/31

Badacsony, Alsó bazár (tervező: Callmeyer Ferenc). Forrás: Magyar Építőipar 1959/9. 455

Callmeyer Ferenc badacsonyi patronáló építész korrekciója egy présház tervéhez. Forrás: Magyar Építőművészet 1958/4–5. 137–166

Callmeyer Ferenc vázlata a badacsonyi strand öltözőépületeire. Forrás: Magyar Építőművészet 1958/4–5. 137–166

Callmeyer Ferenc vázlata a szőlészeti szolgálati lakások és az úszóstrand kialakítására. Forrás: Képes Magyarország 1958/4. 16

Badacsony, felsőbazár, második fázis a postával szemközt (tervezés: Mészöly András). Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony, felsőbazár, második fázis a postával szemközt (tervezés: Mészöly András). Fotó: Wettstein Domonkos

Callmeyer Ferenc, Tóth János: Hableány étterem ideiglenes bővítése. Forrás: Magyar Építőipar 1959/9. 457

Callmeyer Ferenc, Tóth János: Hableány étterem ideiglenes bővítése. Forrás: Magyar Építőipar 1959/9. 457

Badacsony, Hableány étterem. Forrás: Fortepan_53373 / Balázs Lajos

Badacsony, Hableány étterem, Kumpost Éva mozaikja. Forrás: Fortepan_53374 / Balázs Lajos

Badacsony, Hableány étterem az 1964-es átépítést követően. Forrás: Fortepan_113887 / Bauer Sándor

Badacsony, Hableány étterem az 1964-es átépítést követően. Forrás: Fortepan_113887 / Bauer Sándor

Badacsony, Hableány étterem az 1964-es átépítést követően. Forrás: Fortepan_113887 / Bauer Sándor

Badacsony, az egykori Hableány étterem és szálloda. Forrás: archív képeslap

Badacsony, posta (tervező: K. Artner Klára). Forrás: Fortepan_53372 / Balázs Lajos

Badacsony, Tátika étterem (tervező: Callmeyer Ferenc). Forrás: Fortepan_114043 / Bauer Sándor

Badacsony, Tátika étterem (tervező: Callmeyer Ferenc). Forrás: Fortepan_201922 / Jakab Antal

Badacsony, a Tátika átépítése. Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony, a Tátika átépítése. Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony, a Tátika átépítése. Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony, transzformátor épület. Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony, transzformátor épület. Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony, transzformátor épület. Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony kikötőkörnyékének fejlesztési terve a nemzetközi hallgatói workshopon. Forrás: Lenzsér Péter (szerk.): Marinalánc a Balatonon. International Workshop’92. BME, 1994.

Badacsony kikötőkörnyékének fejlesztési terve a nemzetközi hallgatói workshopon. Forrás: Lenzsér Péter (szerk.): Marinalánc a Balatonon. International Workshop’92. BME, 1994.

Badacsony, Poharazó (tervező: Callmeyer Ferenc). Fortepan_126647 / Bauer SándorBadacsony, Poharazó (tervező: Callmeyer Ferenc). Fortepan_126647 / Bauer Sándor

Keszthely, egykori ÁFOR üdülő (tervező: Callmeyer Ferenc), ma apartmanház. Fotó: Wettstein Domonkos

Keszthely, egykori ÁFOR üdülő (tervező: Callmeyer Ferenc), ma apartmanház. Fotó: Wettstein Domonkos

Keszthely, egykori ÁFOR üdülő (tervező: Callmeyer Ferenc), ma apartmanház. Fotó: Wettstein Domonkos

Keszthely, ÁFOR üdülő (tervező: Callmeyer Ferenc). Forrás: Magyar Építőipar 1988/12

Keszthely, ÁFOR üdülő (tervező: Callmeyer Ferenc). Forrás: Magyar Építőipar 1988/12

?>
Badacsony, Alsó bazár (tervező: Callmeyer Ferenc). Forrás: Magyar Építőipar 1959/9. 455
?>
Callmeyer Ferenc badacsonyi patronáló építész korrekciója egy présház tervéhez. Forrás: Magyar Építőművészet 1958/4–5. 137–166
?>
Callmeyer Ferenc vázlata a badacsonyi strand öltözőépületeire. Forrás: Magyar Építőművészet 1958/4–5. 137–166
?>
Callmeyer Ferenc vázlata a szőlészeti szolgálati lakások és az úszóstrand kialakítására. Forrás: Képes Magyarország 1958/4. 16
?>
Badacsony, felsőbazár, második fázis a postával szemközt (tervezés: Mészöly András). Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Badacsony, felsőbazár, második fázis a postával szemközt (tervezés: Mészöly András). Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Callmeyer Ferenc, Tóth János: Hableány étterem ideiglenes bővítése. Forrás: Magyar Építőipar 1959/9. 457
?>
Callmeyer Ferenc, Tóth János: Hableány étterem ideiglenes bővítése. Forrás: Magyar Építőipar 1959/9. 457
?>
Badacsony, Hableány étterem. Forrás: Fortepan_53373 / Balázs Lajos
?>
Badacsony, Hableány étterem, Kumpost Éva mozaikja. Forrás: Fortepan_53374 / Balázs Lajos
?>
Badacsony, Hableány étterem az 1964-es átépítést követően. Forrás: Fortepan_113887 / Bauer Sándor
?>
Badacsony, Hableány étterem az 1964-es átépítést követően. Forrás: Fortepan_113887 / Bauer Sándor
?>
Badacsony, Hableány étterem az 1964-es átépítést követően. Forrás: Fortepan_113887 / Bauer Sándor
?>
Badacsony, az egykori Hableány étterem és szálloda. Forrás: archív képeslap
?>
Badacsony, posta (tervező: K. Artner Klára). Forrás: Fortepan_53372 / Balázs Lajos
?>
Badacsony, Tátika étterem (tervező: Callmeyer Ferenc). Forrás: Fortepan_114043 / Bauer Sándor
?>
Badacsony, Tátika étterem (tervező: Callmeyer Ferenc). Forrás: Fortepan_201922 / Jakab Antal
?>
Badacsony, a Tátika átépítése. Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Badacsony, a Tátika átépítése. Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Badacsony, a Tátika átépítése. Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Badacsony, transzformátor épület. Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Badacsony, transzformátor épület. Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Badacsony, transzformátor épület. Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Badacsony kikötőkörnyékének fejlesztési terve a nemzetközi hallgatói workshopon. Forrás: Lenzsér Péter (szerk.): Marinalánc a Balatonon. International Workshop’92. BME, 1994.
?>
Badacsony kikötőkörnyékének fejlesztési terve a nemzetközi hallgatói workshopon. Forrás: Lenzsér Péter (szerk.): Marinalánc a Balatonon. International Workshop’92. BME, 1994.
?>
Badacsony, Poharazó (tervező: Callmeyer Ferenc). Fortepan_126647 / Bauer SándorBadacsony, Poharazó (tervező: Callmeyer Ferenc). Fortepan_126647 / Bauer Sándor
?>
Keszthely, egykori ÁFOR üdülő (tervező: Callmeyer Ferenc), ma apartmanház. Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Keszthely, egykori ÁFOR üdülő (tervező: Callmeyer Ferenc), ma apartmanház. Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Keszthely, egykori ÁFOR üdülő (tervező: Callmeyer Ferenc), ma apartmanház. Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Keszthely, ÁFOR üdülő (tervező: Callmeyer Ferenc). Forrás: Magyar Építőipar 1988/12
?>
Keszthely, ÁFOR üdülő (tervező: Callmeyer Ferenc). Forrás: Magyar Építőipar 1988/12
1/31

Badacsony, Alsó bazár (tervező: Callmeyer Ferenc). Forrás: Magyar Építőipar 1959/9. 455

Callmeyer Ferenc badacsonyi patronáló építész korrekciója egy présház tervéhez. Forrás: Magyar Építőművészet 1958/4–5. 137–166

Callmeyer Ferenc vázlata a badacsonyi strand öltözőépületeire. Forrás: Magyar Építőművészet 1958/4–5. 137–166

Callmeyer Ferenc vázlata a szőlészeti szolgálati lakások és az úszóstrand kialakítására. Forrás: Képes Magyarország 1958/4. 16

Badacsony, felsőbazár, második fázis a postával szemközt (tervezés: Mészöly András). Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony, felsőbazár, második fázis a postával szemközt (tervezés: Mészöly András). Fotó: Wettstein Domonkos

Callmeyer Ferenc, Tóth János: Hableány étterem ideiglenes bővítése. Forrás: Magyar Építőipar 1959/9. 457

Callmeyer Ferenc, Tóth János: Hableány étterem ideiglenes bővítése. Forrás: Magyar Építőipar 1959/9. 457

Badacsony, Hableány étterem. Forrás: Fortepan_53373 / Balázs Lajos

Badacsony, Hableány étterem, Kumpost Éva mozaikja. Forrás: Fortepan_53374 / Balázs Lajos

Badacsony, Hableány étterem az 1964-es átépítést követően. Forrás: Fortepan_113887 / Bauer Sándor

Badacsony, Hableány étterem az 1964-es átépítést követően. Forrás: Fortepan_113887 / Bauer Sándor

Badacsony, Hableány étterem az 1964-es átépítést követően. Forrás: Fortepan_113887 / Bauer Sándor

Badacsony, az egykori Hableány étterem és szálloda. Forrás: archív képeslap

Badacsony, posta (tervező: K. Artner Klára). Forrás: Fortepan_53372 / Balázs Lajos

Badacsony, Tátika étterem (tervező: Callmeyer Ferenc). Forrás: Fortepan_114043 / Bauer Sándor

Badacsony, Tátika étterem (tervező: Callmeyer Ferenc). Forrás: Fortepan_201922 / Jakab Antal

Badacsony, a Tátika átépítése. Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony, a Tátika átépítése. Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony, a Tátika átépítése. Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony, transzformátor épület. Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony, transzformátor épület. Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony, transzformátor épület. Fotó: Wettstein Domonkos

Badacsony kikötőkörnyékének fejlesztési terve a nemzetközi hallgatói workshopon. Forrás: Lenzsér Péter (szerk.): Marinalánc a Balatonon. International Workshop’92. BME, 1994.

Badacsony kikötőkörnyékének fejlesztési terve a nemzetközi hallgatói workshopon. Forrás: Lenzsér Péter (szerk.): Marinalánc a Balatonon. International Workshop’92. BME, 1994.

Badacsony, Poharazó (tervező: Callmeyer Ferenc). Fortepan_126647 / Bauer SándorBadacsony, Poharazó (tervező: Callmeyer Ferenc). Fortepan_126647 / Bauer Sándor

Keszthely, egykori ÁFOR üdülő (tervező: Callmeyer Ferenc), ma apartmanház. Fotó: Wettstein Domonkos

Keszthely, egykori ÁFOR üdülő (tervező: Callmeyer Ferenc), ma apartmanház. Fotó: Wettstein Domonkos

Keszthely, egykori ÁFOR üdülő (tervező: Callmeyer Ferenc), ma apartmanház. Fotó: Wettstein Domonkos

Keszthely, ÁFOR üdülő (tervező: Callmeyer Ferenc). Forrás: Magyar Építőipar 1988/12

Keszthely, ÁFOR üdülő (tervező: Callmeyer Ferenc). Forrás: Magyar Építőipar 1988/12

Élet a Tátikán túl – Callmeyer Ferenc elfeledett balatoni épületei
Nézőpontok/Tanulmány

Élet a Tátikán túl – Callmeyer Ferenc elfeledett balatoni épületei

2024.02.19. 08:29

Cikkinfó

Szerzők:
Wettstein Domonkos

Földrajzi hely:
Balaton, Badacsony, Magyarország

Építészek, alkotók:
Callmeyer Ferenc

Dosszié:

Callmeyer Ferenc meghatározó szerepet játszott Badacsony és a régió építészetében, az olyan sokat publikált épületek mellett, mint a Tátika, több olyan alkotása is felfedezhető, amelyek eddig nem voltak bemutatva az életmű kapcsán. Wettstein Domonkos cikksorozatának mai részében ezeket mutatja be.

„Kis vázlatokon bemutatjuk az építészeti tömegkompozíció elveit. A jellegzetes hegy lábához kellemesen simuló épületekkel kívánjuk az alkotás és a természet közti feszültséget létrehozni. (…) A fák és épületek kapcsolata laza a park egyéb területein. Itt levegősség és nem utolsó sorban a Balaton felé tekintve a víz kellemes átrajzolódása a cél."[1]
/ Callmeyer Ferenc a badacsonyi rendezési tervről, 1958

Badacsony a Tátika elhúzódó felújítása révén ismét az építészeti érdeklődés fókuszba került, miközben a korszak örökségéből számos elfeledett érték fellelhető és rehabilitálható lenne még. Callmeyer Ferenc meghatározó szerepet játszott a település és a régió építészetében, de a sokat publikált épületek mellett több olyan alkotása is felfedezhető, amelyek eddig nem voltak bemutatva az életmű kapcsán. Callmeyer Ferenc balatoni munkásságáról épp két évvel ezelőtt jelent meg a Szezonális örökség sorozatban tanulmány a Tátika főszereplésével. Azóta nemcsak a Tátika alakult át, a tihanyi magtár mozi felújítása során elbontották a Callmeyer és Tóth Kálmán nevéhez köthető elemeket, ma már csak az alapzatot adó támfal emlékeztet a korábbi modern kiegészítésre. Ahogy a földvári Balaton Klub épület rekonstrukciója során is visszabontották a Callmeyer-féle bővítményeket a hatvanas évekből, és ma már itt is csak a konzolos alaplemez őrzi az egykori kiegészítés nyomát. Ezúttal azonban azokat a házakat szeretném bemutatni, amelyek bár kevésbé ismertek, szintén a munkásságához köthetőek.

Badacsony, Alsó bazár (tervező: Callmeyer Ferenc). Forrás: Magyar Építőipar 1959/9. 455
1/31
Badacsony, Alsó bazár (tervező: Callmeyer Ferenc). Forrás: Magyar Építőipar 1959/9. 455

Callmeyer Ferenc az ötvenes évek végén Badacsony patronáló építészeként tevékenykedett. A sorozat korábbi részeiben már részletesen is bemutatott Balatonkörnyék Regionális Terv megvalósításához kapcsolódóan egy-egy építész „örökbefogadott" egy-egy települést, ahol a települések fejlesztését segítette, valamint a magánépítések terveit korrigálta. Ezek a néhány évig változó formában fennálló szakmai kapcsolatok nem minden esetben eredményeztek konkrét megbízásokat, Callmeyer és Badacsony esetében azonban kivételesen termékeny kapcsolat alakult ki. Ennek kiindulópontja még a regionális tervművelet előtt elkészült, ma is álló apró Poharazó volt. Ezt követően dolgozta ki településfejlesztési vázlatát, amely a hajón érkező turisták számára irányított útvonalat alakított ki a Kisfaludy-ház felé. Az útvonalhoz kapcsolódó fejlesztés célja a kikötőkörnyék és a turisztikai központ rendezett kialakítása volt, a terv alapján valósulhatott meg a kikötői alsó bazár és a szomszédos Tátika étterem. Ezek az épületek – bár jelentős átalakításokon mentek keresztül – ma is állnak.

Ugyanakkor Callmeyer patronáló tevékenysége nemcsak a közvetlenül a nevéhez köthető épületekben lelhető fel. A magánépíttetők számára konzultációt biztosított, és az egyik átdolgozott tervét a Magyar Építőművészet tematikus lapszámában is bemutatták a patronáló mozgalmat illusztrálva. Callmeyer vázlata kétségtelenül karakteresebb és a helyi kontextusba illeszkedőbb formát adott a sátortetős épülettervnek.

Badacsony, felsőbazár, második fázis a postával szemközt (tervezés: Mészöly András). Fotó: Wettstein Domonkos
6/31
Badacsony, felsőbazár, második fázis a postával szemközt (tervezés: Mészöly András). Fotó: Wettstein Domonkos

„(A patronáló építészek) Azokat a terveket, amelyek nem feleltek meg az elemi lakó, vagy más funkcionális igénynek, vagy amelyek táji, faluképi, vagy környezeti adottságok folytán kirívóan rossz megoldást mutattak, a véleményezések során kiemelték. Ezek sürgős módosítást kívántak. Ahol időben fel tudták kérni a patrónust a tervek átdolgozására, ott a mozgalom eredménnyel járt. Sok esetben nem volt erre lehetőség, mivel az engedélyek kiadásának határideje — a járási tanács mint engedélyező hatóság részére — a felülvizsgálatot is beleértve 8 nap. Az esetek nagy részében mind a környezet megtekintése, mind az építtetők felkeresése, meggyőzése elengedhetetlen. Ilyen rövid időn belül kevesen tudtak segítségünkre lenni és a tervek átdolgozásának nagy része a BIB-kirendeltségeket terhelte. Több esetben az áttervezés elhúzódása miatt támadt kellemetlen helyzetek az érdekeltek bizalmatlanságát fokozták."[2]

A korrekciók mellett számos vázlatot is készített Badacsony számára a kezdeti időszakban, amelyek bár végül nem valósultak meg, de a korabeli publikációk révén a tópart karakteréhez irányadó tervekként szolgáltak. Vázlatot készített a szőlészet szolgálati lakóépülete számára. A kőfalazatú, archetipikus elemekből álló, additív tömegforma a környék karakteres présházainak mintázataiból építkezett. Érdekes, hogy évtizedekkel később ez a vázlat szerepelt Callmeyer 80 éves életmű kiállításának plakátján. Emellett megbízást kapott a strand fejlesztésére is. A kis makettel bemutatott tervein praktikus öltöző kabin prototípust dolgozott ki, amelyet egy hiperbolikus paraboloidként kifeszített árnyékoló vászon egészített ki. A kifeszített vászon témája már a néhány évvel korábban felépült Poharazó előtt is megjelent. A strand végül nem valósult meg, de hasonló ponyvaszerkezetek a korszak kempingjeinek jellegzetes elemévé váltak, vasbetonba öntve pedig a szántódi révállomás fedéseként valósult meg hasonló szerkezet Dianóczky János és Detre Dezső tervei szerint.

Badacsony, Hableány étterem, Kumpost Éva mozaikja. Forrás: Fortepan_53374 / Balázs Lajos
10/31
Badacsony, Hableány étterem, Kumpost Éva mozaikja. Forrás: Fortepan_53374 / Balázs Lajos

Callmeyer egyes badacsonyi vázlatait más kollégája dolgozta ki. Mészöly András például a Callmeyer által felvázolt fejlesztési koncepció alapján tervezte meg a felső bazár két ütemének az épületeit. A Poharazó és a Hableány étterem közti első ütem az elmúlt években jelentős átalakításokkal szintén megújult, miközben a postával szemközt, a vasút mellett található hatszögű, sejtszerű struktúrából építkező kóstoló tér még vár a remélhetőleg szakszerű megújításra. Ma már nem áll az egykori Hableány terasz, amely szintén részben Callmeyer Ferenc nevéhez köthető. A légies tetőformát Tóth János építész és Szeleczky Ferenc statikus dolgozta ki, a látványos acélszerkezetet a XIII. Lakatosipari KTSZ építette meg. Ez a könnyed szezonális tető a legendás Hableány étterem régi épületéhez kapcsolódott és az ötvenes évek végén felfutó vendégforgalom kiszolgálására létesült. Mindössze néhány évig állt, majd a régi épülettel együtt lebontották, hogy Raáb Ferenc tervei szerint 1964-ben megépíthessék az új, nagykapacitású Hableány éttermet. Az épület oldalfalán Kumpost Éva keramikus művész az étterem névadó legendáját ábrázolta, az alkotás egy évvel később, 1965-ben készült el. Az éttermet néhány évvel ezelőtt felújították, belső térszerkezetét és funkcióját a kortárs gasztronómiához igazították és jelentősen átépítették, a kerámia alkotás azonban még ma is látható az oldalfalán.

Badacsony, Tátika étterem (tervező: Callmeyer Ferenc). Forrás: Fortepan_201922 / Jakab Antal
17/31
Badacsony, Tátika étterem (tervező: Callmeyer Ferenc). Forrás: Fortepan_201922 / Jakab Antal

A településközpont mellett még egy különös, a korszakhoz kapcsolódó épület áll: egy transzformátor. Építészeti kialakítása egyedi, a helyi kőanyag alkalmazása és expresszív megformálása felkelti a figyelmet. Az épület tervezője feltételezhetően Callmeyer Ferenc, a jelenleg is futó kutatás során még feltárandók a tervezés részletes körülményei. Az IPARTERV építészeként és a település fejlesztésében érintett szereplőként kaphatta a megbízást badacsonyi tevékenységének kezdeti időszakában. A tervezővállalat visszatekintéséből ugyanakkor az is kirajzolódik, hogy bár az építészeti kialakítás egyedi, a tervezés egy országos programhoz is kapcsolódott. Az ország villamosításának programja számos helyen igényelte transzformátorállomások, alállomások, elosztó állomások létesítését. Néhány szép példa az inotai alukohó transzformátorállomása (tervezők: Szendrői J.— Lauber L.) a badacsonyi transzformátorállomás (tervező: Callmeyer F.) Ezek építését követően készült el, a 35/20 kV-os állomás típusterve melyből közel 50 db épült, ezek tervezését Székely Kovács Ferenc és Gnädig Miklós irányította."[3]

Callmeyer Badacsonyon kívül más tóparti településen is alkotott. Ismertek Tóth Kálmánnal közös tihanyi munkái, a Rege cukrászda és a magtárból átalakított mozi, illetve a földvári Hajtóműgyár üdülő bővítése, azaz a korábbi Balaton Klub bővítése, amely ma ismét visszakapta eredeti homlokzati megjelenését. Ezek az épületek jellemzően meglévő történeti épületek kiegészítései, átépítései voltak és a közelmúltbeli rehabilitációjuk során bontották vissza a hatvanas évek funkcionális átalakításait. Ezek a Callmeyer nevéhez köthető a beavatkozások ugyanakkor az adott kort megelőzték.

Keszthely, egykori ÁFOR üdülő (tervező: Callmeyer Ferenc), ma apartmanház. Fotó: Wettstein Domonkos
29/31
Keszthely, egykori ÁFOR üdülő (tervező: Callmeyer Ferenc), ma apartmanház. Fotó: Wettstein Domonkos

Kevésbé ismert Callmeyer keszthelyi Áfor üdülőépülete, amelyet már a TTI munkatársaként készített. A ház plasztikus raszteres homlokzatképzése a korszak jellegzetes szállodaépítészetét mutatja. Hasonló karakterrel készült el az Aranypart szállodasora a Balaton, Lidó, Hungária szállókkal (tervező: Czigler Endre) illetve a terveket az északi parti talajviszonyokhoz adaptáló Hotel Tihany (tervező: Kun Attila). A vízparttal párhuzamos alaprajzi elrendezése ugyanakkor jelentősen eltér a jellemzően partra merőleges balatoni szállodasoroktól. A T alaprajzi formába rendezett négyemeletes épület tóparttal párhuzamos szárnya 59 db kétágyas Balatonra néző szobát tartalmazott, miközben a főút felőli oldalán függőfolyosót, a merőleges szárnyban pedig a lépcsőház mellett a társalgókat és a teakonyhát alakították ki. A tetőn napozóterasz kapott helyet. Bár a homlokzat a korszak jellegzetes ritmikai képletéből építkezett, a részletképzésében már kirajzolódott Callmeyer autonóm karaktere. „Az épület végleges megjelenésére, átlagon felüli minőségére pozitív hatású volt a tervező, szervező-bonyolító, kivitelező megértő, gondos közreműködése."[4] A ház egyik különlegesen megformált tere a lépcsőtér külső burkolata volt. A lépcsőtér megvilágítását ugyanis a tetősíkba forduló üvegtégla fal biztosította. Az épület ma már nem üdülő, hanem társasházként üzemel. Az átalakítás és funkcióváltás az építészeti megjelenésben is megmutatkozik. A tófelőli plasztikus homlokzatképzés ma is felismerhető, ugyanakkor a főút felőli képe jelentősen átalakult.

Badacsony kikötőkörnyékének fejlesztési terve a nemzetközi hallgatói workshopon. Forrás: Lenzsér Péter (szerk.): Marinalánc a Balatonon. International Workshop’92. BME, 1994.
24/31
Badacsony kikötőkörnyékének fejlesztési terve a nemzetközi hallgatói workshopon. Forrás: Lenzsér Péter (szerk.): Marinalánc a Balatonon. International Workshop’92. BME, 1994.

Callmeyer Ferenc a rendszerváltás után egy alkotótábor keretében még visszatért a Badacsonyba. Az 1993-ban, Polónyi Károly vezetésével szervezett nemzetközi hallgatói workshopról egy korábbi epizódban már részletesen is írtam. Polónyi Károly az ötvenes évek végén a Balatoni Intéző Bizottság főmérnöke volt, és Callmeyer badacsonyi patronáló tevékenységével egyidőben a regionális terv megvalósításán dolgozott a déli parton. Később az államközi projektek keretében Afrikában dolgozott és a TEAM 10 mozgalom tagjaként jelentős nemzetközi kapcsolatokat alakított ki. Hazatérve a BME Városépítési Tanszékén dolgozott és több nemzetközi tábort is szervezett, köztük a balatoni kikötők megújításával foglalkozó tábort. Egy-egy helyszínnel egy-egy hallgatói csoport foglalkozott, akiket egy megbízott tanár segített. A külföldi építészek, mint például a Smithson házaspár mellett Callmeyer Ferenc is részt vett a táborban, aki a badacsonyi csapatot mentorálta.[5] A kiadványhoz írt kommentárjában Callmeyer kritikusan írta le a hatvanas évek badacsonyi tömegturizmusát, amely a táji környezet megélése helyett csak a borozást és a szórakozást kereste. A terv a kikötőkörnyék megújítását célozta, és már nem a modern örökséghez igazodott, hanem a kilencvenes évek posztmodern formavilágát tükrőző víziót alakított ki.

Badacsony kikötőkörnyékének fejlesztési terve a nemzetközi hallgatói workshopon. Forrás: Lenzsér Péter (szerk.): Marinalánc a Balatonon. International Workshop’92. BME, 1994.
25/31
Badacsony kikötőkörnyékének fejlesztési terve a nemzetközi hallgatói workshopon. Forrás: Lenzsér Péter (szerk.): Marinalánc a Balatonon. International Workshop’92. BME, 1994.

Az életút kevésbé ismert fragmentumai talán nem mérhetőek a kiemelkedő alkotások jelentőségéhez, de mégis hozzátartoznak az alkotó összetett és sokrétű látásmódjához. Ahogy azt Badacsony esetében láthatjuk, alkotó látásmódja nemcsak a saját alkotásaiban, de a tágabb hatókörében is felismerhető. A településen még ma is fellelhető Callmeyer Ferenc tevékenységének öröksége, fontos lenne a Tátikán túl megőrizni azokat az alkotásokat is, amelyek közvetve vagy közvetlenül alkotó látásmódjához kötődnek és egy sajátos regionális karaktert közvetítenek.

Wettstein Domonkos

 

[1] Callmeyer Ferenc: Badacsony. Magyar Építőművészet 7 (1958) 4–5. 152.
[2] Magyar Építőművészet 7 (1958) 4–5. 164.
[3] Forrás: Az IPARTERV 40 éve Magyar Építőipar 37 (1988) 12. 538-568.
[4] Callmeyer Ferenc: Áfor üdülő, Keszthely. Magyar Építőipar 22 (1973) 227.
[5] Lenzsér Péter (szerk.): Marinalánc a Balatonon. International Workshop’92. BME, 1994.

 

Szezonális örökség: A Balaton kultúrtáj, miközben kérdés, a vízparti üdülőterületek huszadik századi emlékei is a tájegységi örökség részévé válnak-e? A harmincas, majd a hatvanas évek balatoni építészetében identitásformáló elemmé vált az a szezonális használatból adódó fesztelen karakter, amely a korszakban alkotó építészek számára is inspirációt jelentett. A balatoni építészetet elemző doktori kutatásomban a „re-kreáció" alkotásmódszertani folyamataként írtam le ezt a különleges, az alkotás alapelemeit kereső, kísérletező építészeti mentalitást. A kutatás során feldolgozott huszadik századi tervek és épületek rehabilitációja ma egyre inkább aktuális kihívást jelent. A sorozat ennek az egyre inkább eltűnő Balaton-parti identitásnak ered nyomába. A nyaralótelepek tipológiáját és huszadik századi történetét az MTA Bolyai kutatási program keretében vizsgálom.

 

Irodalomjegyzék:
Az IPARTERV 40 éve Magyar Építőipar 37 (1988) 12. 538-568.
Callmeyer Ferenc: Áfor üdülő, Keszthely. Magyar Építőipar 22 (1973) 227.
Lenzsér Péter (szerk.): Marinalánc a Balatonon. International Workshop’92. BME, 1994.

A tanulmány az alábbi kutatásokra támaszkodik:
Wettstein Domonkos: Regionális stratégiaalkotás a Balaton-part rekreációs célú építészetében (1929-1979), BME Építészmérnöki Kar, Csonka Pál Doktori Iskola, 2018.
Wettstein Domonkos: Balatoni építészet – Stratégiakeresés a huszadik században. Tarsoly Kiadó, Budapest, 2022.
Wettstein Domonkos: A Balaton régió mint kísérleti territórium. Az építészet pozíciói az üdülőterületi regionális tervezés kialakulásában. / The Balaton region as an experimental territory: Positions of architecture in the emergence of regional planning for recreation in Hungary. Építés-Építészettudomány 44 (2016) 1-2. 129-177.
Wettstein Domonkos: A Desire for innocence? Collectivity and recreational architecture around the lake Balaton (1957–1968). In: Ákos Moravánszky, Judith Hopfengärtner, Torsten Lange (szerk.): East-West-Central 01: Re-humanizing Architecture.: New Forms of Community 1950-1970. Birkhäuser Verlag, 2016.

 

A tanulmány ismeretterjesztő céllal a szerző kutatását használja fel, amely a Kulturális és Innovációs és Minisztérium ÚNKP-23-5-BME-468 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

 

Szerk.: Winkler Márk

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.