Mi lesz a vidék építészetével?
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Terv&Pályázat címmel tartott konferenciát Tapolcán május 23-24-én. A tanácskozás a tervek-tájak-emberek-pályázatok témakörök mentén zajlott. Konferenciabeszámoló és állásfoglalás.
Terv&Pályázat címmel tartotta meg tanulmányúttal egybekötött szakmai konferenciáját az MNVH III. szakosztálya május 23-án és 24-én Tapolcán. Azért, hogy az épített környezet gazdag sokszínűségét megőrizhessük, javasolt az építészeti útmutatók használata, hiszen ezáltal lehetséges a tájba illő épületek tervezése, valamint a helyi táj identitásának megőrzése – mondta el köszöntő beszédében Krizsán András, szakosztályi elnök. Az összejövetel egyik vezérgondolata, hogy az épített környezet minőségét és a falvak arculatát meg kell őrizni. Ennek érdekében párbeszédet kell folytatni a társadalom legkülönbözőbb rétegeivel és példát kell mutatni az identitásukat kereső és megőrizni akaró civil szervezetek és helyi közösségek számára. A másik fő gondolat, hogy az elveket hogyan lehet a gyakorlatban megvalósítani. Meg kell találni azokat a tervezési módszereket, amelyek segítségével az építészeti kultúra közüggyé válik és helyi építészeti hagyományokból gyökerező, mai igényeket kielégítő, kortárs vidéki házak születhetnek.
A beruházások kapcsán továbbra is nagy a várakozás a 2014-2020-as tervezési programban – kezdte felszólalását Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára. Mint elmondta, a minőséget akkor lehet igazán láttatni, ha a felkészülést időben megkezdjük, ennek fontosságáról azonban nem csak a beruházókat, hanem az önkormányzatokat is meg kell győzni.
A délelőtt folyamán gondolatébresztő előadásokat hallgathattak meg a jelenlévők az európai uniós pályázati rendszerről, az állami és EU-beruházások megvalósításának átszervezésére vonatkozó javaslatokról, valamint arról is, hogy az épített környezet minősége közügy.
A délután folyamán tartották a szekcióüléseket. A pályázatok szekció a kollektív bölcsesség megteremtését és egy újfajta szemléletmód megismerését tűzte ki céljául. Pirityi Attila szerint az építészek a közbeszerzési eljárást preferálják, mivel ebben az esetben a valódi alkotómunkára lehet koncentrálni. Véleménye szerint a pályázati körülmények hozzájárulnak a minőség romlásához, így fontos lenne, hogy legyen lehetőség kispályázatokra, hogy a települések értékeit meg tuják védeni. Számos jó példát mutatott be, amelyek a megvalósítás során nem csak a megőrzésre helyezték a hangsúlyt, hanem a kortárs eszközök használatát is megengedték. Javaslatként megfogalmazódott, hogy a dömpingszerű pályázást egy folyamatos pályázati rendszernek kellene felváltania, újabb jogcímek bevezetése szükséges, a pályázóktól idegen számítógépes beadást meg kell szüntetni és mindenekelőtt a LEADER klubszerű működése lenne kívánatos.
A tervek szekcióban megfogalmazták, hogy fel kell ölelni azt a folyamatot, amellyel egy gondolat megvalósul a projektfinanszírozás során. Nem csak az ötlet, a terv szükséges, hanem kell hozzá forrás, valamint az ember és a közösség, akinek építünk. Manapság sajnos hiányzik az építészekből a tájhoz, a környezethez való érzékenység – mondta el Salamin Ferenc, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke. Fontos célként fogalmazódott meg, hogy elő kell segíteni, hogy a tervek a táj és a közösség javára valósuljanak meg.
A tájak szekció összefoglalásaként Eperjesi Tamás, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) vidékfejlesztési igazgatója elmondta, hogy a helyiek nem mindig tekintik értéknek azt, ami az értéktárba valóban bekerül. Felhívta a figyelmet a dokumentálás és digitalizálás fontosságára, valamint arra, hogy a kollektív tudást a helyiekkel együtt kell megőrizni. Helyi példák bemutatása révén zajlott a tanácskozás a negyedik – emberek – szekcióban, ahol megfogalmazódott, hogy az eredmények elérése érdekében arról, hogyan lehet kompromisszumot kötni.
Forrás: mnvh.hu / NAKVI