Épülettervek/Hallgatói terv

Miklós Zoltán - Hangversenyterem terve

1/12

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/12

Miklós Zoltán - Hangversenyterem terve
Épülettervek/Hallgatói terv

Miklós Zoltán - Hangversenyterem terve

2004.11.03. 23:00

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Miklós Zoltán

Tervező: Miklós Zoltán Építészkonzulens: Peity Attila BME Rajzi és formaismereti tanszék

Tervező: Miklós Zoltán
Építészkonzulens: Peity Attila
BME Rajzi és formaismereti tanszék

Történeti áttekintés
A ma összefüggő földterület eredetileg több szigetből állt. Legnagyobb részét két sziget, a budai részhez közel álló kissziget és a pesti oldalhoz közelebb eső nagysziget alkotta. Ezen kívül északon még több kisebb sziget tartozott az együtteshez. A különböző ásatások során felszínre került leletek arra engednek következtetni, hogy az első település a szigeten az i.e. 19. században, a bronzkorban lehetett. Az i.sz. I. évszázadban bekövetkezett római hódítás a mai Magyarország nyugati felét a Dráva-Száva közével együtt a Római Birodalomhoz csatolta. A Pannónia nevű birodalom határa a Duna lett. Fővárosa a mai Budapest III. kerülete, azaz Óbuda területén helyezkedett el. Itt székelt Alsó Pannónia helytartója is, aki palotáját a mai Óbudai Sziget területén építette fel. E palota maradványainak területét a régészek közelítő pontossággal behatárolták, és a felszínre került épületmaradványokból - melyeket jelenleg a kerületben elhelyezkedő Aquincumi múzeumban tárolnak - arra engednek következtetni, hogy a palota Magyarország legjelentősebb római kori emléke. A régészek és várostervezők egybehangzó véleménye az, hogy a palota feltárás és rekonstrukció után egyedülálló látványossággá fejleszthető. A középkor építészetére utaló emlékek bár nem kerültek elő, egyes 13-14. századi eredetűre becsült használati tárgyak arra engednek következtetni, hogy a sziget ebben az időben is lakott volt. 1701-1766-ig a kissziget a Zichy család, a nagysziget városi tulajdon volt. Ebben az időben az iratok a földterület mezőgazdasági célú hasznosítására utalnak. A múlt század első harmadában a nyugat-európai államok figyelme az olcsó vízi közlekedés felé fordult. 1829. március 13-án megalakult az Erste Donau Dampfschiffahrts Gesellschaft, a DDSG. Az ausztriai és magyarországi hajózási joggal rendelkező társaság 1833-ban az Óbudai szigetet még csak téli hajótárolásra használta, de 1836. február 14-én hajógyár alapítását határozta el. A hajógyártás 1938-ig igen eredményesen működött, amikor is a gyár a Göring Werke tulajdonába került hadiüzemmé alakult át. A hajóállomány és a gyár az 1945-ös potsdami egyezmény alapján mint német vagyon, a Szovjetunió tulajdonába került, szovjet igazgatás alatt állt és a gyár háborús jóvátételként gyártotta a hajókat a Szovjetuniónak. 1953. január 1-jén a tulajdon ismét visszaszállt a Magyar Államra. 1991-ig, a termelés megszüntetéséig a hajógyár különböző nevek alatt működött, míg 1991-ben a termelés megszüntetését követően az állami tulajdon kezelője az Állami Vagyonügynökség a gyár területét és építményeit alapító vagyonként a társaságba apportálva megalakította a terület újrahasznosítására a Hajógyári Sziget Vagyonkezelő /HSZV/ Kft-t.
A Kft. célja az, hogy a tulajdonát képező mintegy 32 hektárnyi egykori gyárterület egy rekreációs folyamat eredményeként a főváros új színfoltjává, egyik jelentős idegenforgalmi-, kulturális- és sportközpontjává váljon.

A terv helyszínének elemzése
Tervem - a Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft kulturális fejlesztési elképzeléseivel összecsengve - egy exkluzív elsősorban kamarazenekarok számára készülő hangversenyterem valósulását célozza meg.

Egy konccerterem helyszínének kiválasztásánál döntő szempontok:

  • Alacsony zajterhelésü környezet
  • Jó megközelíthetőség
  • Helyszín reprezentativitása

A fenti szempontok alapján az Óbudai Sziget kiválóan alkalmasnak bizonyul a programra, csendes környezetet biztosít, megközelítése mind tömegközlekedéssel (buszjáratok, hév, villamos) mind autóval biztosított. Érintetlen zöldterületével pedig biztosítani tudja a helyszín emelkedettségét.

A program
A tervezési program elemzése során az alábbi funkciók igénye merült fel:
Koncertterem (~160 fős befogadóképesség)
CD bolt
Büfé, kávézó (koncertek hallgatóságát kiszolgálandó, illetve önállófunkcióként nappal is működtetve) fellépő zenészek szociális helyiségei és próbatermei
Üzemeltetés helyiségei (+gépészet)

Mivel az egyes funkciócsoportok egymástól jól elválaszthatóak voltak, tervemben ugyanilyen elválóan négy (2 szintes) épületmagban jelennek meg, mely magokat két szint magas üvegezett foyer-közlekedő fogja össze. A közönségforgalmi blokk a közbeékelődött foyer által leszakadt, az épület többi részétől így az akadálymentes megközelíthetőség érdekében (lift csak a másik blokkban van) ezt a magot egy acél-tartószerkezetes híd köti össze az emeleti szinten a többivel, egyszersmind vizuálisan lehatárolva az előteret a foyertől.

Homlokzatképzés, téralakítás
A szigetet a XIX. század közepétől az ipari beépítés jellemezte a maga korának megfelelő tégla, vakolt tégla ipari architektúrájával. Tervem erre a hagyományra próbál rímet keresni. Részben a szándékoltan ipariasan szerkesztett, fegyelmezett 3X3-as raszterre szerveződő alaprajzával, részben csarnoktereivel, részben egy, a mai építészetre jellemző anyaggal. A homlokzaton domináló monolit vasbeton felülettel nyílásrendszere az alaprajz feszességét követi, a homlokzat jellemzően zárt jellege felerősíti az épület nyílásait, ráfókuszálva a házat az öbölre.
A megnyitott dunai homlokzatnál fontos, hogy az épület és környezete egy folyamatot alkosson, a szerkesztési elvek folytatódjanak az épületszerkezetek megrajzolta határvonalon túl is, ezzel egymásbamosva, áramoltatva a külső és belső tereket. E célt szolgálja az épületen belülre csúszó külső teraszszint. (mely szintváltás nem csak formai gesztus, funkcionális szerepe is van). Az üvegfalat átdöfő mellvéd hasonló hatást kelt.

Alkalmazott épületszerkezetek, anyagok
A nyersbeton homlokzatot THERMOMASS építési rendszerrel oldottam meg, melynek működési elve az, hogy a vasbeton fal hálózatában extrudált ps habot helyeznek a zsaluzat távtartóihoz rögzítve, ezzel biztosítva a szerkezet hőhídmentességét. A nyílásokat a zsaluzatba helyezett kirekesztő elemekkel oldják meg. A faburkolatos koncertterem tartószerkezete szintén vasbeton, melyen lécvázra szerelt BAILLOU rétegeltlemez burkolat van. E szerkezetbe külső burkolat esetén a lécváz közé hőszigetelés kerül.
Az üvegszerkezetek tartószerkezete pászmákkal aláfeszített acéltartó, melyen a borda nélküli szerkezet pontmegfogással ül.
A nyílászárók SCHÜCO alumíniumprofilos termékek.

Tartószerkezet
Valamennyi födém helyszínen előregyártott vasbeton gerendákra terhel, és ezen gerendákat a födémekkel összevasalják. A koncertterem csarnokszerkezete változó keresztmetszetű kikönnyített gerendákkal készül, ezzel biztosítva a vízelvezetés szükséges lejtését. Valamennyi gerendát a falszerkezetbe betonozott acél konzolokra ültetik. A függőleges tartószerkezetet a már említett THERMOMASS technológiával készülő falak adják. Mivel a teherbíró talajréteg mélyen van, réscölöp alapozást készítettem, a cölöpökre a terhet méretezett vasbeton alapgerendák továbbítják. Az emeleti folyosók vasbeton födémje acél szerelvényekkel van gyámolítva.

Gépészeti rendszerek
A sziget területén valamennyi közmű biztosított. A fűtést az emeleti szinten kialakított kazánház biztosítja. Szintén ezen a szinten a kazánház mellett kapott helyet a szellőzőgépház. Valamennyi gépészeti vezeték a földszinti padló alatt kialakított közműalagútban van vezetve, újabb aknákon keresztül jut el a szélső magok álmennyezete fölé. A koncerttér fűtését gyors átfűthetőség érdekében légfűtéssel oldottam meg. Nap közben az optikai ráccsal takart fűtőcsövekkel temperálják. (12°C). Itt a légtechnika -fix üléses rendszerről lévén szó- mikroklímás rendszerrel van megáldva.

 

1/12

2/12

3/12

4/12

5/12

6/12

7/12

8/12

9/12

10/12

11/12

12/12

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk