Nézőpontok/Vélemény

Miskolci fejlesztések II. – Széchenyi u. közterület-rendezése

1/12

Miskolc, Széchenyi utca

?>
Miskolc, Széchenyi utca
?>
Miskolc, Széchenyi utca, problématérkép
?>
Miskolc, Széchenyi utca, alaprajzi részlet
?>
Miskolc, Széchenyi utca, részlet
?>
Miskolc, Széchenyi utca, metszet
?>
Miskolc, Széchenyi utca, burkolatok
?>
Miskolc, Széchenyi utca, javasolt cserjék
?>
Miskolc, Széchenyi utca, javasolt fák
?>
Miskolc, Széchenyi utca - Hetedik Műterem, Geum Kft.
?>
Miskolc, Széchenyi utca - Hetedik Műterem, Geum Kft.
?>
Miskolc, Széchenyi utca - Hetedik Műterem, Geum Kft.
?>
1/12

Miskolc, Széchenyi utca

Miskolci fejlesztések II. – Széchenyi u. közterület-rendezése
Nézőpontok/Vélemény

Miskolci fejlesztések II. – Széchenyi u. közterület-rendezése

2010.07.08. 07:27

A miskolci Széchenyi utcának a Hetedik Műterem Kft. és a Geum Kft. együttműködésével készített rehabilitációs terveit Zöldi Anna írása mutatja be.

A miskolci Széchenyi utca rehabilitációja olyan nagyvonalú elképzelésen alapuló köztérfejlesztés, amely a közel 32 ezer m2-es és több mint 1 km hosszú tervezési terület megújításának ígéretét hordozza. A fejlesztésnek aktualitást ad a jelenleg is zajló miskolci villamos-rekonstrukció: a tervezési terület Miskolc legfőbb köztér-tengelye, itt halad a város két villamosjárata is. A feladat az elsősorban gyalogos funkciót betöltő közterület megújítása és új kandeláberes energiatakarékos közvilágítás tervezése volt.

 

Miskolc, Széchenyi utca
1/12
Miskolc, Széchenyi utca

 

 

A jelenlegi vegyes közvilágítási rendszer, a heterogén köztér-építészeti elemek és a legkülönbözőbb felszíni közmű szerelvények megjelenése miatt a terv célja elsősorban a rendteremtés, a kaotikus vizuális környezet javítása volt. Az esztétikai és mikroklimatikus szempontból is szükséges zöldfelületek növelése mellett az egységes közvilágítási rendszer és köztér-építészeti arculat megteremtése képezi a terv fő elemét. Nehézséget okozott, hogy mindezt a villamos-projekttől függetlenül, de annak műszaki feltételeihez igazodva kellett megteremteni. A nyolcvanas években kialakított sétalóutca alatt akkor nem készült közmű-alagút, a műszaki és vizuális káosznak főképpen ez az oka. A jelenlegi fejlesztés sem irányozza elő közmű-alagút építését, így a választott megoldások ennek függvényében alakultak ki. Általában szűk költségvetésből kellett gazdálkodni, ami a villamos-projekt költségeinek ismeretében meglepő, csakúgy, mint az, hogy a térszín rendezését és a pályafelújítást nem előzte meg komoly egyeztetés.

 

Miskolc, Széchenyi utca, problématérkép
2/12
Miskolc, Széchenyi utca, problématérkép

 

 

A terv nem száll szembe a sétáló-utca/főtér már kialakult hosszanti sodrásával, építészeti eszközökkel még erősíti is azt. Az újonnan kialakított zöldfelületek és a körülöttük elhelyezett utcabútorok viszont megállító csomópontokat képeznek a sétaúton. Egységes térburkolatot javasol, mely hosszirányban, a funkció szerint tagolódik különböző anyagú, színben és felületben összehangolt sávokra. Az épület-lábazatok mentén, az utca két szélén kiskockakő burkolat készül, ugyanígy a középen haladó villamos pálya mentén is. A kettő között, valamint a villamos sínek mellett kiselemes térkő-burkolatot terveztek, a sínek között műszaki okokból nagyméretű előregyártott elemek kerülnek elhelyezésre.

A felszín alatt futó közművek sokasága miatt problémás a fásítás – pedig ez a kellemes köztér használat fontos feltétele, hiszen az utca tájolása miatt nem kap árnyékot, árkádos házai pedig nincsenek. A megoldást a villamospálya két oldalán kialakított zöld szigetek jelentik, a kiemelt, ülőfelülettel kombinált növényfelületek bontható, kis magasságú, elemes műkőszegéllyel kerülnek kialakításra, hogy a közművek felett is elhelyezhetők, és szükség esetén bonthatóak legyenek. A villamos-pálya egyik oldalán új, modern megfogalmazású kandelábersort helyeznek el.

 

Miskolc, Széchenyi utca, alaprajzi részlet
3/12
Miskolc, Széchenyi utca, alaprajzi részlet

Miskolc, Széchenyi utca, részlet
4/12
Miskolc, Széchenyi utca, részlet

Miskolc, Széchenyi utca, metszet
5/12
Miskolc, Széchenyi utca, metszet

Miskolc, Széchenyi utca, burkolatok
6/12
Miskolc, Széchenyi utca, burkolatok

Miskolc, Széchenyi utca, javasolt cserjék
7/12
Miskolc, Széchenyi utca, javasolt cserjék

Miskolc, Széchenyi utca, javasolt fák
8/12
Miskolc, Széchenyi utca, javasolt fák

 

 

A tervtanács tagjai általában egyetértettek a koncepcióval, Ferencz István üdvözölte a jól eltalált miskolci léptéket, de kifogásolta a sínek közé kerülő beton-elemeket, és oda is kiselemes burkolatot javasolt. Okrutay Miklós viszont műemlékes szempontok alapján igényesebb, természetes kő térburkolaton taposna szívesen Miskolc főutcáján. A tervező válaszában műszaki kényszerre hivatkozott – a sínek között másfél méterenként acél átkötő-rudakat helyeznek el, ez csak a betonelemek elhelyezését teszi lehetővé.

Rudolf Mihállyal együtt többek ellenezték a megálló peronok kiemelését, és számos nagyváros jó példáira hivatkozva a megállók térszínben tartott kialakítást látnák szívesen. Több hozzászólás felvette, hogy a villamos-projekttel összehangolt megoldások irányába kellene mozdulni.  A jelen lévő miskolci, vagy miskolci múlttal rendelkező résztvevők felhívták a figyelmet a hely érzelmi töltetére, a hajdani fiú és lánygimnáziumokból kiözönlő diákok nyomvonalának emlékére - mely sok esetben házasságkötésben manifesztálódott, ahogy erre Ferencz István saját példáján keresztül rámutatott. A helytörténeti jelentőségű csomópontok megjelölését többen fontosnak tartanák. Ezzel kapcsolatban felmerült a hosszú utca keresztirányú tagolása is vizuális elemek, burkolatváltások révén, de a terv koncepciózusan más megoldás irányába tette le a voksát, és minősége végül is meggyőzte a tervtanácsot.

 

Miskolc, Széchenyi utca - Hetedik Műterem, Geum Kft.
9/12
Miskolc, Széchenyi utca - Hetedik Műterem, Geum Kft.

Miskolc, Széchenyi utca - Hetedik Műterem, Geum Kft.
10/12
Miskolc, Széchenyi utca - Hetedik Műterem, Geum Kft.

Miskolc, Széchenyi utca - Hetedik Műterem, Geum Kft.
11/12
Miskolc, Széchenyi utca - Hetedik Műterem, Geum Kft.

 

 

Egységesen dicsérték a terv egyszerű eszközeit, homogén vizualitását, jó válasznak találták a heterogén utcaképre és a közterületen előforduló műtárgyak sokféleségére, bár egyértelműen elismerték, hogy a közművek, antennák, kábelek komplex problémájához képest a térrendezés valójában csak kozmetikázás. A tervtanács kérdésére Viszlai József főépítész vázolta az utca megújulásához kapcsolódó térfalak és épületek felújításának programját.  Elmondása szerint a felújítás probléma-mentes azokban az esetekben, ahol az önkormányzat többségi tulajdonos, ez az épületállomány mintegy 50%-a.

Golda János opponenciája kiemelte, hogy a miskolci főutca a 19. század karakterét őrzi, melyet a 20. század nem akart, és nem tudott folytatni, annak ellenére, hogy a főutca sétáló-utcává alakítását a város lakói egyfajta birtokbavételnek érezték. A jelenlegi tervben az azóta megsokasodott, komplex problémák kezelésének biztosítékát látja, habár a legfontosabb feladat, (a légtér felszabadítása a villamos felső-vezetékek alól) sajnálatosan megint nem történik meg. A minőség megőrzése érdekében fontosnak tartja a kivitelezés építészeti-szerzői felügyeletét.

A tervtanács a tervet engedélyezésre javasolta azzal a megjegyzéssel, hogy a tervezők fontolják meg a burkolatváltással történő szakaszolás lehetőségét.


projekt neve: Miskolc Integrált Városfejlesztési Stratégiája, II. ütem
vezető tervezők: Szabó Levente (Hetedik Műterem Kft.), Gyüre Borbála, Csontos Csenge (Geum Kft.)
generáltervezők: Hetedik Műterem Kft, Geum Kft.
a villamos-rekonstrukcióhoz kapcsolódó építészeti elemek koordinációja: Juhász-Nagy Balázs (RRM 21 Építésziroda Kft.)
közlekedés, forgalomtechnika: Rhorer Ádám (Közlekedés Kft.)
közvilágítás: Kozaróczy Kornél (Kozaróczy Mérnökiroda Kft.)
közművek: Csekő Zoltán (PlottCad Kft.)
akadálymentesítés: Kormányos Anna

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk