Mobil EBOLA Kórház - magyar hallgatók kiemelkedő sikere nemzetközi pályázaton

2014 szeptemberében az UIA-PHG (UIA-PHG International Union of Architects – Public Health Group) szemináriumot tartott, melyhez kapcsolódóan hallgatói pályázatot is hirdetett. A feladat olyan mobil egység megtervezése volt, mely az Ebola vírussal fertőzött betegek kezelését biztosítja. Bemutatjuk a Dávid Dóra, Tóth Viktor és Vad László Ádám tervét, mellyel a nemzetközi mezőnyben a 135 beérkezett pályaműből "Honorable Mentioned" díjazásban részesültek. 

Mobil EBOLA Kórház - magyar siker nemzetközi építészeti hallgatói pályázaton

Az UIA-PHG International Union of Architects – Public Health Group (Nemzetközi Építész Szövetség - Egészségügyi Munkacsoport) a legnagyobb ázsiai egészségügyi tervezési és építési kongresszushoz (China Hospital Build & Infrastructure Exhibition and Congress) kapcsolódóan tartotta 2015 májusában Kínában, Dalien városában idei szemináriumát, melynek fő címe Health for all: cultural, populational, operational & technological influences volt.

A kongresszus fő témái között szerepeltek:

• kulturális behatások az egészségügyi építészetre,
• tervezés idősek, gyermekek, kisebbségek és szegények számára,
• egészséges kommunikáció & egészséges város,
• a jövő egészségügyi építészete,
• innovatív szemléletmód az egészségügyi építészeti képzésében.

Ennek szellemében 2014 szeptemberében az UIA-PHG hallgatói pályázatot hirdetett, melynek hátterében az éppen tetőpontján járó EBOLA-krízis állt. A globalizáció és egyre gyorsabb közlekedési lehetőségek nem csak az utasok célba érését könnyítik meg, de lehetőséget teremtenek arra is, hogy a fertőzések, vírusok néhány nap alatt a világ bármely pontjára eljussanak.







A pályázat misszióját eszerint fogalmazták meg: „Tervezzen mobil egységet, mely képes lebonyolítani Ebola vagy egyéb járvány által fertőzött beteg megfelelő diagnózisát, elkülönítését és kezelését, valamint gondoskodik a beteg szállításáról a teljes körű ellátást biztosító intézmény felé." Megnevezendő volt a választott járvány és kifejtendő annak lefolyása, illetve a szállító jármű, melyen a műszaki racionalitás keretein belül átalakítás végezhető.

A kiírásban részt vett még a China Hospital Build Exhibition (CHBEC) és a Global University Program in Healthcare Architecture (GUPHA) is.

A pályázati bizottságot Xiqiu Huang Ph.D, az IPPR International Bejing főépítésze és az amerikai Prof. George J. Mann a Texas A&M Universityről vezette. A tagok között volt az UIA-PHG elnöke, az ausztrál Warren Kerr professzor is.

Sajnos a kongresszuson idén nem volt lehetőségem részt venni, de mint konzulens segíteni tudtam a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és Semmelweis Egyetemen tanuló három hallgatóból összeállt kiváló csapatnak, akiknek építészeti kreativitásukat speciális egészségügyi ismeretekkel kellett kiegészíteni.

Az élet hamar visszaigazolta a pályázat időszerűségét, hiszen a Rapid Isolation and Treatment of Ebola (RITE) stratégia kidolgozása már folyamatban van.

dr. Kiss Zsolt István
építész vezető tervező
MÉSZ Egészségügyi Munkabizottság vezetője
UIA-PHG hivatalos tagja

Az aktualitások építészete

Hallgatóként a nemzetközi vizeket figyelve egyre nagyobb eséllyel futhatunk bele „nemhagyományos" terv- vagy ötletpályázatokba. A külföldi kiírók felismerni látszanak, hogy igenis érdemes egy mély társadalmi és gazdasági szempontból is sokszorosan integrált problémát fiatal szakmagyakorlók számára felkínálni és azt korrektül honorálni. „Mobil EBOLA-kórház", „Nobel-díjas ír költő születésének évfordulójára", „Gyógyító épített környezet", „Migráns kulturális központ Stuttgartban" – néhány példa arra, amikor a feladat nem csupán egy épületet megtervezni, vagy egy építőanyagot látványosan alkalmazni, hanem egy komplex aktuális problémát megérteni és arra egy többé-kevésbé helyes választ adni. A célcsoport vagy megrendelő gyakorlatilag megszólíthatatlan – az építész(hallgató) feladata a tervezési program meghatározása, és egyáltalán: a célcsoport (beteg, bevándorló, katasztrófasújtott) élethelyzetének, kulturális énjének valamilyen szintű átvétele, megismerése. A kiírók nem véletlenül hívják föl a figyelmet: interdiszciplináris összetételű team választása erősen javasolt!

A lehetőség köszönhető egyrészt az internetes információáradatnak, mely már-már a személyes ottlét hitelességével adja vissza az eseményeket a világ bármely pontjáról. Ezen felül lehetőségünk van mélyebb ok-okozati összefüggéseket megérteni (például, hogy a Fekete Kontinens legnagyobb befektetője Kína, lásd: pályázatkiíró), és segít elhelyezni magunkat a nemzetközi építészeti nívóhoz képest.








Magyar siker

A pályázaton „Honorable Mentioned" díjazásban részesült Dávid Dóra, Tóth Viktor (BME Építészmérnöki kar) és Vad László Ádám (SE Általános Orvosi Kar) munkája. A 137 beérkezett pályamunkából a zsűri ötöt dobogós helyezéssel, további kilencet különdíjjal jutalmazott (köztük a magyar csapat projektjét). Érdekes lehet szót ejteni a díjazottak nemzetiségéről is: az összesen tizennégy kiemelt pályaműből öt kínai, négy Egyesült Államok-beli. Európát egy német, egy dán, egy görög, és nem utolsó sorban a magyar csapat képviselte, illetve velük azonos elismerésben részesült egy bangladesi csapat is.

A pályamunkákat szemlélve látható: csodát tenni senki nem akart, nem is tudott. Minden pályázó igyekezett megtalálni a fogást a feladaton, és egyetlen releváns probléma megoldási kísérletére korlátozni a munkát. Ennek ellenére rendkívül progresszív ötletek merültek föl mind a szállítás, a szerkezet, logisztika és komfortérzet tekintetében. A győztes kínai páros a jelenleg használt konténerkórház-elvet dolgozta tovább, és tett javaslatot annak logikusabb felépítésére és energiaellátására. Érdemes szót ejteni a dobogós pályázatok kiviteli minőségéről: ez a mostani világszínvonal, ezt lehet elérni digitális technikával! Van mihez felnőniük a nemzetközi porondon versenyző magyar hallgatóknak.

A pályamunkák elérhetők az alábbi linken. 

Rövid beszámoló a magyar csapat tervéről

A pályázati lehetőségre Prof. Joerg Joppien, a Drezdai Műszaki Egyetem tanszékvezető előadója és oktatásért felelős dékánhelyettese hívta fel a figyelmünket. Azonnal feltűnt, hogy a kiírás rengeteg dolgot evidenciaként kezel; például, hogy tudunk kórházat tervezni. Például, hogy pontosan ismerjük a jelenleg világunkban tomboló járványok kórképét és kezelését. Például, hogy tisztában vagyunk a jelenleg WHO által használt szállítójármű-park állapotával és műszaki paramétereivel.

Az első hónapokat ennek megfelelően a kórház és laboratóriumtervezés alapvető fortélyainak elsajátításával és weboldalak böngészésével töltöttük. Útikalauzunk az A Pocket Guide for the Front-line Health Worker c. WHO kiadvány volt, a helységprogram összeállításához a már működő EBOLA központok álltak rendelkezésünkre. Sikerült eljutni néhány magyar, az EBOLA ellen közvetlenül a fronton harcoló önkéntes orvoshoz is, akik beszámolói később kulcsfontosságúnak bizonyultak.







Előzetes kutatásaink alapján összeállítottunk egy követelménylistát, amit egy mobil kórháznak ideális esetben teljesítenie kell, és ezzel feladtuk magunknak a lehetetlen feladatot. Hamar világossá vált, hogy határt kell szabni a követelményeknek és nem minden problémát megoldani akarni. Hogyan is tudnánk, mikor sok milliárd dollárokat költenek a nyugati államok évente ilyen irányú kutatásokra? Született már konténerkórház, kórházhajó, kórház repülő (!) is, és ugyan a papír elbírta őket, mégis sok közülük elvérzett a való életben. A jó kérdést kellett feltennünk, arra megfelelő választ adnunk. Ebben volt hatalmas segítségünk dr. Kiss Zsolt István építészmérnök, illetve Csordás Szilveszter kórháztechnológus. Segítségük nélkül az ötlet, ha jó is, ötlet maradt volna, műszaki tartalom nélkül.






A kutatás során világossá vált, hogy a vérzéses lázak okozta járványok kontrollálhatóak, ha már az első napokban megkezdődik a fertőzöttek ellátása és szeparálása. Az orvosi terminológia ismeri a Rapid Response Team fogalmát, mely a krízishelyzetek betegeinek gyors osztályozására és mintavétel-szerű vizsgálatokra hivatott. A WHO, mint megtudtuk, fenntart ilyen egységeket, de az első beteg felbukkanása után csak napokkal később érkezik orvosi segítség. A biztosított munkakörnyezet itt kritikán aluli, mind pszichés, mind higiéniai szempontból.

Az általunk tervezett Rapid Response Team képes arra, hogy potenciális fertőzés híre esetén (elhullott állat, tünetet produkáló páciens) egy napon belül elérjen a területre és megkezdje betegek izolálását. Tágas labornak ad otthont, mely a legtöbb, a térségben előforduló járvány diagnosztizálásához szükséges eszközzel felszerelvt. Hálóterme kilencfős legénységnek biztosít szállást, melybe beletartoznak az orvosok, az ápolók, a műszaki tiszt, egy antropológus, és egy biztonsági tiszt. Amit ezáltal nyerünk, hogy csökken a betegágyak száma (első hullám vagyunk), és rövidül a mozgósítás ideje. A szállításról egy futóművei mechanikájában módosított Sikorsky S-63 Skycrane helikopter gondoskodik. Az átalakítást Tóth István gépész szakági konzulens útmutatása szerint végeztük. Modulegységeink formáját úgy alakítottuk, hogy azok beférjenek a Sikorsky gép rakterébe, és azzal le-és fölszállást lehessen végezni. (Mondanom sem kell, a valóságban megannyi stabilitási és aerodinamikai szempont is közrejátszana.) A kórház felülnézete végeredményben egy izgalmas low-poly „domborzat", melybe belemetszenek a felülvilágítók háromszögei.







Pályázni sok munka, de az eredménytől függetlenül nagy öröm. Az igazi díj, hogy a tervező kötöttségek nélkül hozzáteheti önmagát a „nagy közös tudáshoz". Ha valaha is épül a világban működőképes mobil kórház vérzéses lázak ellen, és azzal emberéleteket mentenek, munkánk nem veszett kárba. A tervezés során konzulenseinkben remek segítőkre, később mentorokra találtunk, csapattársainkban barátokra. Köszönjük a támogatásukat!


Tóth Viktor
építész hallgató, BME