Helyek/Köztér

Múltból építkezve – Példaértékű terv a kolozsvári Farkas utca átalakítására

1/12

A kép bal oldalán a református templom, középen Kolozsvári Református Kollégium, jobb oldalon az Akadémiai Könyvtár látható

?>
A kép bal oldalán a református templom, középen Kolozsvári Református Kollégium, jobb oldalon az Akadémiai Könyvtár látható
?>
A Farkas utca keleti vége és a Szabó bástyához tartozó megmaradt falszakasz
?>
A református templom jelenlegi és beavatkozás utáni feltárulása
?>
A református templom előtti tér.
?>
Babeş-Bolyai Tudományegyetem bejárata előtti tér
?>
Az Egyetem tér és a visszaállított Mária fogadalmi szobor
?>
A Mária fogadalmi szobor és a porták vizuális kapcsolata a burkolatban jelölve
?>
Emlékhely az egyetem munkatársainak a főbejáratánál
?>
A pályázatra benyújtott tabló
?>
A pályázatra benyújtott tabló
?>
A pályázatra benyújtott tabló
?>
Az átalakulás előtt álló Farkas utca terve. Építészet: MOSSFERN és MVAA építész iroda
1/12

A kép bal oldalán a református templom, középen Kolozsvári Református Kollégium, jobb oldalon az Akadémiai Könyvtár látható

Múltból építkezve – Példaértékű terv a kolozsvári Farkas utca átalakítására
Helyek/Köztér

Múltból építkezve – Példaértékű terv a kolozsvári Farkas utca átalakítására

2020.07.11. 08:04

Cikkinfó

Szerzők:
Laczka Áron

Földrajzi hely:
Kolozsvár, Románia

Építészek, alkotók:
MOSSFERN, MVAA építész irodák

Hanghatás, érzet, gesztus – amikor az érzékelés emeli ki a városi tér jelentésének rétegzettségét. Laczka Áron kutatásában az erdélyi közterek kortárs átalakításainak történelmi rétegeihez kapcsolódó építészeti gesztusok érzéki vetületeivel foglalkozik, jelen cikkben a kolozsvári Farkas utca példaértékű átépítését vizsgálja.

Az erdélyi városok építészeti fejlődése az első világháborútól kezdve egészen a század végéig számos, az emlékezetpolitikai fordulatokat hűen tükröző változáson ment keresztül. A trianoni békeszerződés, a bécsi döntések, a második világháború, az azt követő új politikai rendszer, majd a rendszerváltás utáni időszak beavatkozásai nagymértékben megváltoztatták e városok folytonosságon alapuló, organikus fejlődését. Eme változások és azok rétegzettsége kiváltképp kitapinthatók, ha a köztereket vizsgáljuk. Az eltűnt vagy áthelyezett köztéri alkotások, a terek funkcionális átalakulásai, napjaink városfejlesztésének és térhasználatának új megközelítései az épületállomány változásánál szignifikánsabban és gyorsabban határozzák meg egy publikus városi tér és környezetének identitást kifejező kapcsolatát. Ezek a változások számos erdélyi város köztereinek példáján keresztül megfigyelhetők, melyek komplexitásukból, kulturális értékeikből és a hozzájuk köthető kollektív emlékezetből fakadóan jelentősnek, és bizonyos értelemben a régióra jellemzőnek, tipikusnak mondhatók. 

Kutatásom részeként az erdélyi városok közül Kolozsvárra, annak nemrég és a közeljövőben tervezetten megújuló történeti hagyományú köztereinek sorából az átalakulás előtt álló Farkas utca tervére koncentráltam. Olyan különleges megújulást ígér a MOSSFERN és MVAA építész irodák munkatársainak terve, amely érzékenyen integrálja az utca hagyományát, s az érzékelés különlegesen széles spektrumát használva igyekszik újrafogalmazni Kolozsvárnak ezt a meghatározó történeti közterét.

A Farkas utca keleti vége és a Szabó bástyához tartozó megmaradt falszakasz
2/12
A Farkas utca keleti vége és a Szabó bástyához tartozó megmaradt falszakasz

A kolozsvári Farkas utca övezetének megújítására kiírt pályázatra 2018-ban került sor, melyen a MOSSFERN és MVAA irodák pályaművét hirdették ki győztesnek. A pályázat elsődleges célja az itt található építészeti és kulturális értékek figyelembevételével egy olyan beavatkozás létrehozása, mely megfelelően reagál a hely komplexitására, az itt található barokk, neoklasszicista, modernista és brutalista építészeti örökségre, tehát nem arról van szó, hogy az utcát egyszerűen átadják a járókelőknek. A tervezők által készített pályaműben a múlt megismerése nem csak a térhasználat megértésében játszott szerepet. Az idők során létrejött értékek elemzésével és tervbe való integrálásával egy olyan építészeti minőség létrehozására törekedtek, mely méltán válhat példájává további erdélyi közterek átalakításának is. Egy furcsa görbe, egy burkolatváltás, egy csobogó kút, mind olyan új elemei egy térnek, melyek tervezetten készülnek és jelentéssel bírnak. Az ilyen elsőre talán alig észrevehető változások tehetik majd egyedivé és jelentésében sűrűvé a Farkas utca arculatát. A beépítés tágassága, a fokozatosan szűkülő utcaszélesség, az út végén lévő gótikus stílusban épült református templom, a Szabók bástyája, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem timpanonját díszítő Mayer Ede szobrainak botanikus kertbe való áthelyezése, a Báthory István líceum építésénél felhasznált kolozsmonostori templom kövei, a volt Farkas utcai színház – melyben Jászai Mari Gertrudis szerepét játszotta egykor, mind olyan rétegei és történetei a múltnak, melyek nem maradhatnak figyelmen kívül egy köztér átépítése során. 

A református templom jelenlegi és beavatkozás utáni feltárulása
3/12
A református templom jelenlegi és beavatkozás utáni feltárulása

Hogy többet megtudjak a készülő átalakításról, felkerestem Macalik Arnold építészt, aki elmondta, hogy az építészeti beavatkozás részleteit a legnagyobb léptektől a legkisebb léptekig konzekvensen végiggondolták, és a tervezés folyamata során nemcsak az elemek vizuális, hanem azoknak a teljes körű érzékelést érintő vetületét (auditív, haptikus, illat, gondolati), és azok jelentésre gyakorolt hatását is figyelembe vették. De haladjunk a legnagyobb lépték felől a legkisebb részletekig!

Amit először észreveszünk majd, az a burkolat méretének változása: az Egyetem utcában nagyobb, míg a Farkas utcában kisebb méretű burkolatot terveztek. Utóbbi területen nagyobb méretű elemeket csak az épületek bejáratánál, illetve a romkert bejáratainál láthatunk majd újra. Ez a gesztus, mely az épületek reprezentatív jellegét hivatott hangsúlyozni, számos helyen megfigyelhető, legmeghatározóbb a Szent Mihály templom bejárata előtt. Ez a szemlélet, amely szerint térfalak azonos karakterű helyzetei előtt hasonlóan, a hely sajátosságaihoz igazodva viselkednek a köztér kialakítása során, nélkülözhetetlen az egységes, jelentéseit értelmezhetőnek engedő városkép kialakításához.

Szintén nagyléptékű és erőteljes tájépítészeti gesztus a Farkas utcai templom előtti zöldövezet kialakítása. Ez a gesztus a gótikus építészet vertikális arányait hangsúlyozza, így a templomot magasabbnak érzékelhetjük. Mivel tömege és mérete távolról nem felfedezhető, csak a fák alól kiérve érzékeljük egyszerre nagyságát.

A református templom előtti tér.
4/12
A református templom előtti tér.

Egy további sajátosság, mely az utca karakterét, bár alig észrevehetően, de erősen meghatározza, az az utca szintje és dőlése. A Farkas utca magassága az utóbbi évszázadokban nem változott sokat. Ezen tulajdonságát a tervezők külön építészeti értékként kezelték, mivel hosszirányban megőrizte azt a finom emelkedést, ami a régi utcák kialakítását jellemezte. Egyik karakteres elemét, az utcák középső vízgyűjtő árka felé történő ejtést az idők során átalakították. Az autók kiszorításával és sétáló utcává alakításával viszont megszűnt a szélekre történő vízterelés szükségessége, és visszaállítható a jellegzetes XIX. század előtti utca képét meghatározó finom és gyengéd lejtéskép.

Az Egyetem utcában kialakult méltatlan állapot megszüntetésére a jelenlegi parkolót teresítik és visszaállítják a Mária fogadalmi oszlopot, mely jelenleg a Szentpéteri templom mögött található. A fogadalmi szobor visszaállítása az alkotást, melyet még 1744-ben Kornis Antal főkormányszéki tanácsos és felesége emeltetett a pestisjárvány elmúltakor, a tér legfontosabb elemévé teszi. Központi szerepének hangsúlyozása érdekében vizuálisan is összekapcsolják a téren található régi portákat a fogadalmi szoborral és így a portákat egymással is.

Babeş-Bolyai Tudományegyetem bejárata előtti tér
5/12
Babeş-Bolyai Tudományegyetem bejárata előtti tér

A térszakasz kültéri városi szalonként való értelmezésével és a Mária fogadalmi oszlop centrális magként való fókuszálásával a tér tehát mind formailag, mind tartalmilag, jelentős változáson megy keresztül. Érdemes itt megjegyeznünk, hogy bár csak az idő kiszámíthatatlan változása, de a szobor visszaállítása egy újabb járványos, nehéz időszak után történhet.

Ami a vegetációt illeti, a Farkas utca tovább gazdagodik. Nemcsak a templom előtti teresedés népesül be, hanem további hársfákkal is színesedik a tér, melynek virágzása egy újabb kellemes réteggel járul hozzá a megújuló atmoszférához. Ezen felül a Mária fogadalmi szobor körül gingko fákat helyeznek majd el, ami amellett, hogy az egyik legősibb növényfaj a földön, a harmónia és életerő jelképeként is ismert. Az új fák ültetése mellett a régi fák nagy részét is megtartják. Jelentősebb cserére csak az Egyetem téren kerül sor, hogy a Mária fogadalmi szobrot kihangsúlyozva jobban érvényesüljenek a teret meghatározó barokk homlokzatok. 

Az Egyetem tér és a visszaállított Mária fogadalmi szobor
6/12
Az Egyetem tér és a visszaállított Mária fogadalmi szobor

A nagyobb részletek után a beszélgetés során kitértünk azon apró beavatkozásokra is, melyek jelentős hatást gyakorolnak egy tér hangulatának és atmoszférájának érzékelésére. Az egyik ilyen elem az utca hangzásvilágának sajátossága, melyet a tervezők több ponton is szeretnének visszahozni. A madárfészkek jelenléte és ezzel a madárének felerősítése tudatos tervezői döntésként jött létre. Ezt a világítás alacsonyabbra helyezésével szeretnék elérni, mivel a jelenlegi villanyoszlop magassága éjszaka magasabbról világítja meg a fák lombját, ami miatt a madarak kevésbé fészkelnek a lombokon. Egy másik tervezett auditív térélmény a templom előtt kialakuló csöpögő víz hangja. A víz nyilvánvaló szimbolikus szereppel rendelkezik a keresztény kultúránkban. Vallási értelemben a megkeresztelkedés, beavatás, tisztulás folyamatában van szerepe, így ezzel a gesztussal tovább erősödne a templom és terének szakrális jellege.

További fontos hangzóelem a templom előtti jelentős felületű döngölt földre visszaváltott várostérben lévő terület okozta lágy lépéshang, mely a térnek kert jelleget kölcsönöz, ezzel segítve a templom körüli csendes és nyugodt történeti légkör megteremtését, illetve a templom körüli romkert kapcsolatát. Az auditív elemek felhasználására, egy múltbéli atmoszféra elemeinek átélhetővé tételére további kiváló kortárs példaként a brassói Fekete templom körüli Johannes Honterus tér átalakítására kiírt pályázat nyertes pályaművét is érdemes megemlítenünk, melynek egyik fontos eleme a régen nyitott, ám jelenleg eltakart csatornák által keltett csobogó hang okozta atmoszféra újbóli átélhetősége. 

A Mária fogadalmi szobor és a porták vizuális kapcsolata a burkolatban jelölve
7/12
A Mária fogadalmi szobor és a porták vizuális kapcsolata a burkolatban jelölve

Emlékezet szempontjából a Farkas utca az átépítéssel tovább bővül. Egy új emlékhely létesül az egyetem nagy személyiségeinek, oktatóinak, melyet az épület főbejárata előtt, a burkolatba írva helyeznek el. Mivel az egyetem működése során számtalanszor történt törés a történetében, mint például az egyetem vezetőségének 1919-es távozása, a felsorolásban nagyobb helyek jelölik majd egy-egy időszak határát. Az építészeti elgondolás szerint ez a felirat visszafogottan jelenik majd meg, hogy ne karakteres hangsúlyként, hanem az utca részeként éljen tovább a térrel. 

A tervezett köztérmegújítás eszközei a tér múltban gyökerező rétegeit nem didaktikus módon, hanem részletképzésekben, apró gesztusokban, olyan szimbolikus eszközök használatával igyekeznek láthatóvá, észlelhetővé, átélhetővé tenni, melyek teljesen részévé válnak környezetüknek. Öncélú építészeti megoldások helyett a kortárs építészet szerepét a korok közötti párbeszéd megteremtésére fókuszálták, így minimális beavatkozásokkal, egyszerű funkcióváltásokkal oldották fel a kialakult építészeti problémákat, hasonlóan a kolozsvári Fellegvár jövőbeli átépítéséhez, ahol a Fellegvár, a Belvedere szálló és a természeti környezet között jelenleg meglévő kiegyensúlyozatlan viszonyok feloldására a Metapolis Architects, Atelier Mass és Horhat Ana által készített pályamű egy elegáns megoldást javasol, elsősorban tájépítészeti eszközöket alkalmazva.

A pályázatra benyújtott tabló
11/12
A pályázatra benyújtott tabló

Kutatásom fókusza tehát a kortárs kolozsvári közterek átalakításának megismerése során olyan elemek vizsgálatára koncentrált, melyek nem a tér közlekedési, urbanisztikai vonatkozásaihoz tartoznak, hanem egy olyan szenzuális, az érzékelést megcélzó vetületéhez, mely hanghatásként, érzetként, egyszerű gesztusokként képes kiemelni a városi tér jelentésének rétegzettségét. A Farkas utca átalakítása méltó módon teszi majd újra hétköznapjaink részévé Kolozsvár sokrétű és gazdag kulturális örökségét.

A „Közterek, emlékezet, identitás. Az erdélyi nagyvárosok köztereinek identitás-meghatározó szerepe a XX. század és napjaink változásainak tükrében" című, erdélyi közterek kortárs átalakításaival foglalkozó kutatás – melynek részét foglalja össze a fenti írás – elkészítéséhez ezúton is szeretném megköszönni Macalik Arnold, Tiberiu Ciolacu és Mircea Munteanu építészek segítségét a tervek jobb megismerésében.

Laczka Áron

A dolgozat az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-19-2 kódszámú Új Nemzeti Kiválósági Programjának szakmai támogatásával készült. 

 

Források:

Fazakas, L. (2019. Február 7). Erdélyi Krónika. Utolsó megtekintés: 2019. Október 26, forrás: Haller Károly, Kolozsvár városépítő polgármestere. https://erdelyikronika.net/2019/02/haller-karoly-kolozsvar-egykori-polgarmestere/ 

Gaal, G. (2001). Kolozsvár. Kolozsvár: Polis könyvkiadó

OADR - 53 - DP1212 - MOSSFERN SRL. (dátum nélk.). Ordinul Architecților Din România. Utolsó megtekintés: 2019. Október 26, forrás: 53 - DP1212 - MOSSFERN SRL: https://www.oar.archi/en/concursuri/proiect/urban-development-of-kogalniceanu-street/510 

OADR - Amenajare Cetățuia. (dátum nélk.). Ordinul Architecților Din România. Utolsó megtekintés: 2019. Október 26, forrás: Amenajare Cetățuia: https://www.oar.archi/ro/concursuri/amenajare-cetatuia 

OADR - Urban Development of Kogălniceanu Street. (dátum nélk.). Ordinul Architecților Din România. Utolsó megtekintés: 2019. Október 26, forrás: Urban Development of Kogălniceanu Street: https://www.oar.archi/en/concursuri/urban-development-of-kogalniceanu-street 

OADR - Piața Sfatului Brașov. (2011). Ordinul Architecților Din România. Utolsó megtekintés: 2020. Április 24, forrás: Piața Sfatului Brașov: https://www.oar.archi/ro/concursuri/piata-sfatului-brasov 

Paskucz, Ș. (dátum nélk.). Reabilitare, cu multă grijă. 9 Opțiune: Piața Cetății, Baia Mare. Forrás: Zeppelin: https://e-zeppelin.ro/reabilitare-cu-multa-grija-9-optiune-piata-cetatii-baia-mare/ 

Reabilitarea curtii „Johannes Honterus“ – solutia castigatoare. (dátum nélk.). Forrás: zeppelin: https://e-zeppelin.ro/reabilitarea-curtii-johannes-honterus-solutia-castigatoare/ 

THE INSTITUTE. (2017. Április 21). Utolsó megtekintés: 2019. Október 26, forrás: 9 OPȚIUNE: https://institute.ro/rdw-portfolios/architecture/9-optiune-2224.html 


Az átalakításról készült látványképek forrása:

OADR - Urban Development of Kogălniceanu Street. (dátum nélk.). Ordinul Architecților Din România. Utolsó megtekintés: 2019. Október 26, forrás: Urban Development of Kogălniceanu Street: https://www.oar.archi/en/concursuri/rezultate/urban-development-of-kogalniceanu-street

 

szerk.: Fürdős Zsanett


 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk