Nívódíjat kapott a Dunaújvárosi Főiskola új épülete és a városi park

@hatvani.adam: ...mi lett aztán a pályázattal?...

@mB: A pályázat után elkezdődött egy tárgyalás a főiskolával, közölték, hogy szerintük mit kellene megoldani a terven, apróságok voltak, elkezdtünk dolgozni rajta, naívak voltunk, persze szerződés sehol.Elkezdték nem megkapni az email-eket, nem felvenni a telefont. Közben a projekt jó időzítéssel átkerült PPP konstrukcióba, amit azóta nagyon jol ismerünk, de akkor újdonságnak számított. Ez gyakorlatilag megszünteti a megbízónak azt a kötelességét, hogy az első díjas pályamű szerzőjével kössön továbbtervezési szerződést, hiszen a PPP partner szerződik. Jogilag így minden rendben ment, ezt azért még a tudomásunkra hozták. Kiírtak egy tendert a PPP konstrukcióban.Itt megjelentek olyan tételek, hogy acélszerkezetű íves üvegtetőtető, stb. ami azért furcsa, mert a PPP tenderekben nincsen elvileg építészeti tartalom, az csak egy igénylista. Ezután persze más dolgunk lett, úgyhogy nem tudom, hogy volt tovább. Egy kicsit fura érzés felfedezni a bambuszokat (látványtervek) az aulában műanyagból (fotók), de ez szintén apróság és legalább nem kell locsolni.

@hatvani.adam: köszönjük, nagyon örülünk ennek a gyönyörűen kivitelezett bevásárlóközpontnak, pont úgy néz ki mint a kilencvenes évek elején elkészült első madaras tesco, pont olyan hangulatos és az ember legalább becsukott szemmel is tudja, hogy a második beugróban van a pizzázó a virágos bolt mellett. úgyhogy gyorsan tegyünk ide egy nagy felkiáltójelet, hogy a kivitelezés minősége lett itt jól megdicsérve semmi esetre sem az építészeti, azt aligha lehetne. viszont azt jól látom, hogy ez megint, a pár évvel ezelőtti jól bevált és széles körben alkalmazott gyakorlatnak az ékes példája amikor kimagyarázzák azt, hogy miért nem az országos, nyílt, titkos tervpályázatnak az első helyezettjei kapták a megbízást? ugyan milyen mutyizást követően sikerült a helyi derék építész kezébe lavírozni ezt a tervezési feladatot, a kamara sűrű kussolása közepette? és azt most hagyjuk is, hogy a belinkelt első díjas pályázat építészetileg mennyivel ígéretesebbnek tűnik még így a látványtervekről is.

@hatvani.adam: Kedves Kollégák! Ebben a helyzetben két hibát követhet el az ember: hallgat, vagy hozzászól. Az utóbbit választom. (Az építészeti minőség megítélése természetesen főleg a kommentelők dolga:), de azért csöndesen kérdezem, hogy látta vajon a házat, a környéket, aki a fenti kritikákkal illeti...) Barokkos túlzás, hogy a kivitelezés minősége alapozza meg díjakat, az Építőipari Nívódíj pályázat benyújtója viszont kétségtelenül a Strabag önállóan:). De nézzük az etikát (ne gyengítsük "szakmai etikára"), bennünket csak ez érdekel - a jog cirka mindenre, és mindennek az ellenkezőjére is fog találni mentséget/ürügyet. Az én dolgom a tisztelt publikum szerint az lett volna, hogy ne vállaljam el a megbízást - még a tények alaposabb ismerete esetén is minimum erkölcstelen a viselkedésem. Rögzítsük: hasonló helyzetben én is azt várnám el minden kollégámtól, tartsa magát távol - tehát lehet-e kivétel? Ennek megítélésre néhány tény - talán nem mindenki emlékszik rájuk: A pályázaton 3 díjazott volt, a két második díjas közül egyik az én munkám. A zsüri két félnap alatt hozott döntést, utóbb a "sehonnan-sehova nem vezető" tengelynek, értelmetlen építészeti attrakciónak minősítve az összes bennszülött helyiséget egycsapásra benapozottá tévő két! K-Ny-i aulánkat. (Ez az értelmetlen egyik "tengely" - 30 m-en belül! - ma ténylegesen összeköti a volt tejgyárat a volt posztógyárral - infóim szerint néhány helyismerettel rendelkező zsüritag teljesen hiába tiltakozott a szellemes, de leminősítő kritika és megfogalmazás ellen...) A bírálatban ugyan szerepel, hogy egyébként mindenben megfeleltünk a kiírásnak, - lásd zárójelentés -, de nyeltünk egyet, mi mást tehettünk, tudomásul vettük, hogy az építészeti minőség az első, a hibás koncepció a 2... A vállalásunk etikájához azonban nem az az önigazolás tartozik hozzá, hogy a "zsüri nem volt alapos" - bár főleg az alábbiak miatt - ez is megérne egy misét. Ennek oka tisztább. Az "apróságok" megváltoztatásának iránya, és a főiskola - és nem a ppp gazda - döntése, a zsüri elnökével folytatott konzultáció áll a háttérben. A zsürizés során nem észlelt természetes bevilágítás nélküli tantermek, használhatatlan belmagasságú helyiségek, gerendával kettémetszett előadók, nem kellő magasságú stúdió, stb. helyett kért jogszabályoknak megfelelő megoldásokat a főiskola - kivételesen volt tervező mérnököket is soraiban tudó - vezetősége a győztes teamtól. A felújításnál szerintem amúgy megengedhetetlen PPP konstrukció (nyugodjék békében) jogi kiskapuja csak akkor bújt elő, mint kíméletes eszköz, amikor a győztes koncepció szerint nem sikerült - mert nem is lehetséges - teljesíteni alapvető igényeket. Akinek ez túl erős, vesse össze a valóságot és a két pályázati tervet. A megépült ház eddig négy, egybehangzó díjat, sokkal több őszinte elismerést kapott számlálhatatlan felkent szervezettől, "érdektelentől". Képviselőik többségükben valószínűleg plázacicák... A plágiumról annyit, hogy a "tudás kútja" nevű képzőművészeti alkotás helye és lényege - minden lényeges megépült részlettel azonosan - a pályázati tervünkben szerepel. A "bambusz"szálak nem műanyagból, acélból vannak, és vízben állanak a belső térben. A formának - amit Weichinger Miklósék országos pályázaton nyerve valósítottak meg - annyi köze azért van a bambuszhoz, hogy ez is zöld. Rombi