Nézőpontok/Tanulmány

Open-office: áldás vagy átok?

1/3

fotó: Offiseven

?>
fotó: Offiseven
?>
fotó: Offiseven
?>
fotó: Offiseven
1/3

fotó: Offiseven

Open-office: áldás vagy átok?
Nézőpontok/Tanulmány

Open-office: áldás vagy átok?

2018.03.22. 10:10

Open-office: tíz éve modern volt, ma alig akad olyan dolgozó, aki támogatná - ezt mutatja az Offiseven idei felmérése. A szakértők arra is rákérdeztek, mi teszi élhetővé az egyterű irodákat, és hogyan lehet felmérni a térkialakítás hatékonnyá válását. 

Elterjedt, mert gazdaságos

Magyarországon elsőként a multinacionális cégek alkalmazták a más országokban már meghonosodott gyakorlatot, az egyterű irodákat. A 2008-as gazdasági válság arra késztette a cégeket, hogy költséghatékonysági szempontból csökkentett területen dolgozzanak. Ugyanakkor a tulajdonosok, cégvezetők azt is remélték, hogy az open-office segíteni fogja a csapatmunkát, hatékonyabbá teszi az együttműködést, és növeli az elkötelezettséget. Ma is ez az elvárás. Azonban ahhoz, hogy ez megvalósuljon megfelelően, szabályokat lefektetve kell kialakítani a rendelkezésünkre álló teret. Sokan ott követik el a hibát, hogy nem jól alkalmazzák ezt az irodai elrendezést.

Szereti valaki?

Az open-office-nak is van előnye és hátránya, de jelenleg többen ellenzik, mint ahányan szeretik. Olyanok is akadnak, akik több előnyt látnak benne, mint hátrányt - ők vannak kevesebben. Az egyterű irodákban dolgozók jellemzően a zajra panaszkodnak, átjáróháznak érzik munkahelyüket, valamint kevésnek tartják a személyes teret, hiszen túl közel ülnek egymáshoz a kollégák. Sokan idegenkednek attól, hogy rálássanak a monitorukra, pedig erre egy nagyobb, nyitott térben elég jelentős esély van. Az Offiseven nyár eleji felméréséből kiderült, hogy a magyar munkavállalók nem szeretik a nagy területű, több fős open-office kialakítást. A megkérdezett 303 fő (X,Y és Z  generációs válaszadók) közül, 14 fő vagyis mindössze 5% választaná önszántából ezt az irodatípust.


fotó: Offiseven
3/3
fotó: Offiseven

 

Hatékonyság és környezet

A felmérésből kiderül, hogy a válaszadók 92.4 % számára meghatározó munkakörnyezetének minősége, és 84.8% szerint munkájának minőségét is befolyásolja az hogy, hol milyen irodában dolgozik. Ha ehhez hozzátesszük, hogy külföldi kutatások szerint 15%-al rosszabb a nyitott irodákban dolgozók termelékenysége, hajlamosabbak koncentráció zavarra és nagyobb eséllyel betegednek meg, akkor egyértelművé válik miért ilyen elutasított ez a forma.

Milyen a megfelelő?

Az optimális munkakörnyezet cégenként változik. Más-más megoldás lehet jó különböző vállalkozásokban, de még egy kisebb szervezeti részlegen belül is. Ezért nincsenek mindenhol alkalmazható sablonok, egyedi megoldásokra van szükség. Mégpedig olyanra, amit szeretnek a munkavállalók.

Az Offiseven felméréséből kiderül, hogy a kérdőívet kitöltők 44.6%-a kedve szerint választana, hogy a nap különböző szakaszaiban, hogyan, milyen környezetben dolgozik. 30.4%-uk csendben szeretné végezni munkáját, 13.5% értékeli, ha színes a munkakörnyezete, 6.3% részesíti előnyben a letisztult, inkább színtelen (fekete/fehér/szürke) miliőt, míg 5.3% szeret nyüzsgésben, zajban dolgozni.

Mi a megoldás?

Ahhoz, hogy igazán hatékony munkakörnyezetet hozzunk létre meg kell ismerni a cég DNS-ét. A DNS-felmérés során feltérképezzük a vállalati kultúrát, a munkastílusokat, a munkavállalói demográfiát, a szervezeti struktúrát, a regionális hatásokat, az iparágat és nem utolsó sorban a munkavállalók igényeit. Így meghatározhatjuk, hogy a munkatársaknak milyen típusú munkaterületek felelnek meg leginkább, mi teszi kényelmessé és hatékonnyá az irodát.

Offiseven

 

 

Vélemények (4)
Pákozdi Imre
2018.06.16.
07:05

Az írás egyetlen érdeme a felmérés számszerű eredményeinek közlése. Amúgy az egész egy bullshit, bocsánat, élén a szervezet DNS-ének emlegetésével. Az írás az egyterű irodákról szól, sajnos minden építészeti vagy belsőépítészeti vonatkozás nélkül. Pedig a kívánalmak felsorolhatók, amely felsorolás azután persze vitatható -). Tehát: fontos a kellő, az alapterülettől is függő belmagasság, ami semmiképpen sem 2,70, hanem minimum 3,30, ha pedig az egyterű iroda száz vagy több fős, akkor legalább 4-4,5 m (!). Fejenként legalább 7 nm + 15% köztér, azaz járófelület, + 5% közösségi tér, azaz elkülönített társalgó, konyha. Ezeknek és az ugyancsak elkülönített tárgyalóknak a hangszigetelése elegendően jó kell legyen az egyterűben gályázók zavartalan munkavégzésének biztosítására. A teret jó, ha 4-6 emberenként elhelyezett, félmagas paravánok tagolják, de ezen kívül, az ügyfélszolgálati munkahelyeket egyenként/páronként is célszerű elválasztani egymástól és a nagy terem egészétől. Mindehhez árnyaltan szabályozható, sokzónás légkondícionáló rendszer tartozik, a lehetőleg nem talpig üveg ablakok közelében pedig tagolt, 2-3 méterenként külön elhúzható-behúzható szalagfüggönyözés. A működésről is lehetne írni ezt-azt, de a lényeg: egymáshoz odalépni szabad, de csak egyenként és rövid időre; a közös munkatérben tehát kerülni kell a csoportos és hosszas zsinatolást. A színvilág nagyon fontos, de ismerve a trendeket, úgyis reménytelen bármilyen, nem szürke-fehér-beige összeállítást javasolni. Amelyik irodában zöld vagy sárga, netán fekete vagy piros (brrr...) bútor ill. faldísz szerepel, azt a szakirodalom már szenzációként ismerteti.

Hartmann György Sándor
2018.06.09.
19:56

Kíváncsian kerestem rá a cikk szerzőjére, mert annak aláírása nem adott számomra kellő támpontot a cikk elolvasása után.  Leinkább, hogy ilyen címmel jelenik meg, amikor a cím az open-office-ról szól.

Rövid keresés után rátaláltam a forrásra, és láss csodát, az itt megjelent cikk – ugyan más címmel, de elérhető a http://realista.hu/ingatlanpiac/open-office-igy-csinald-jol/134377 honlapon.

Tehát nem áldás, vagy átok, hanem lehet jól is csinálni?

Hát természetesen igen! Mert az open-office egyáltalán nem a nagyterű irodákról szól, hanem teljesen másról. Arról itt nem beszélek, hogy ez egy programcsomag és egy irodai munkaszervezési módszertan.

És itt, az open-office-nél nem a tér - építészetileg való- kialakításól van szó (üzenem a szerzőnek), hanem arról, hogy egy cég nem ad minden munkavállalójának fix ülőhelyet (ezzel cca. a létszám 80 %-át elég egy időben leültetni), hanem hogy a kollegák bejelentkeznek (helyet foglalnak), mert egyébként nincs hova leülni.

Ryhe

Mizsei Anett
2018.06.14.
06:19

@Hartmann György Sándor: "És itt, az open-office-nél nem a tér - építészetileg való- kialakításól van szó (üzenem a szerzőnek), hanem arról, hogy egy cég nem ad minden munkavállalójának fix ülőhelyet (ezzel cca. a létszám 80 %-át elég egy időben leültetni), hanem hogy a kollegák bejelentkeznek (helyet foglalnak), mert egyébként nincs hova leülni."Igen, de ez szükségképpen együtt jár azzal, hogy más építészet, más térszervezés, más belső szükséges. 

Hartmann György Sándor
2018.06.15.
18:26

@Mizsei Anett: Kedves Anett!

„Ahhoz, hogy igazán hatékony munkakörnyezetet hozzunk létre meg kell ismerni a cég DNS-ét. A DNS-felmérés során feltérképezzük a vállalati kultúrát, a munkastílusokat, a munkavállalói demográfiát, a szervezeti struktúrát, a regionális hatásokat, az iparágat és nem utolsó sorban a munkavállalók igényeit. Így meghatározhatjuk, hogy a munkatársaknak milyen típusú munkaterületek felelnek meg leginkább, mi teszi kényelmessé és hatékonnyá az irodát.” idézet a műből.

Ehhez még azt teszem hozzá, hogy a Megrendelő, aki ezt a tervezési megbízás előtt nem végzi el, és nem ad a tervezőnek egy jól körül határolt tervezési programot, azzal a Megrendelővel nem érdemes szóba állni.

De az alapkérdés – és nem a térszervezés kérdése – hogy az open-officce NEM EGYENLŐ A NAGYTERŰ IRODÁKKAL, mint amit a cím sugal!

 

 

 

Ryhe

 

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk