Őrizzük a lángot! - pályamű a 14. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjára

A beszélt nyelvnek éppúgy van szerkezete, mint az épületeknek. E nyelvi szerkezet nagyban meghatározza az egyes nemzetek gondolkodásmódját, s így hatással van az általa létrehozott tárgykultúrára, népművészetre, építészetre. Kázmér Sándor Ferenc pályaművében a székely-magyar rovásírás három dimenziósra emelkedését, a magyar népi építészet ősi tudományát mutatja be.

"Van a népnek kedvesebb valamije, mint a nyelve? Benne él egész gondolatvilága, múltja története, hite, életalapja, egész szíve, lelke.
(Johann Gottfried Herder)

A magyar embert az különbözteti meg a más nemzetiségűektől, hogy magyarul beszél ír, és él. Általánosan elfogadott dolog, hogy a magyarok magyarul beszélnek. Ritka nép az a nép amely hozzánk hasonlóan –tolmács vagy szótár nélkül- tudja olvasni az ezer évvel korábbi szövegeket. Erre méltán lehetünk büszkék.

"A magyarok maguk sem tudják, hogy nyelvük milyen kincset rejt magában."
(Sir John Bowring)

Kevésbé ad okot azonban a büszkeségre, hogy ezeket a szövegeket csak a latin betűs formában tudja elolvasni a magyarok többsége. Ősi, több ezer éves rovásírásunkat sajnos kevesen ismerik, noha a magyar kultúrának egy kiemelkedő értékéről van szó.

A kiállítás építészeti alapjainkat kívánja bemutatni, nyelvi múltunkra támaszkodva. Őseink házai ősi tudás alapján, természetes anyagokból, a magyar térrendezés jól bevált szabályai szerint készültek. Nekünk, magyaroknak magas szintű építészeti, térrendezési hagyományunk és jelképrendszerünk van. A kiállításon bemutatásra kerülnek azok az elvek, amelyek szerint őseink építkeztek, így az is kiderül, hogy a magyar ház szerkezete bizony olyan kozmikus alapokon és jelképrendszeren nyugszik, amely a Teremtés folyamatának valós ismeretéből született.

Nem véletlenül négyszögletes a házak alaprajza, nem véletlen az ablakok formája, osztása, nem véletlen a házak tájolása, a kapuk elhelyezése, s nem véletlenek a különböző díszítések. A magyar ház ugyanis egy térbeli összetett rovásjel, amely a jelképek ismerői számára pontosan olvasható. Olvasata pedig a legmagasabb rendű dolog ami a földbolygón létezik, és amely így hangzik: Isten. A nagyon erős, régóta működő kollektív gondolat a hagyomány. Őseink pontosan tudták, hogyan építkezzenek. A magyar térrendezés csodálatosan következetes és egységes rendszert alkot, amely évezredeken keresztül "bevált" a magyarság körében.

"Minden népnek megvannak a hagyományai és szokásai. Ezek a hagyományok hosszú évszázadokon keresztül apáról fiúra szálltak. Az ismétlés által pedig egyre erősíti a hatásukat, a beléjük vetett hitet. Ha valaki magyarnak születik, beleszületik a magyarságtudatba, ebbe beletartozik a magyarság nyelve, története, hagyománya, szokása, művészete, dalai, jelképrendszere, konyhája. Ez a szövevény úgy öleli körül egy-egy nép tagjait, mint halat a víz, akár tud róla, akár nem."

Vannak olyan házak amelyekben jó élni, mert szépek, harmonikusak, gondozottak. Wass Albert így fogalmazta meg:

"...vannak házak amelyekben békesség, öröm tanyázik. Ha megpillant az ember egy ilyen házat, egyszerre úgy érzi mintha hazaérkezett volna. Otthonszaga van a füstnek,mely belőle fölszáll. Nevet az ablaka s az ajtaja hívogat. Az ember úgy érzi benne a békét és a meleget, mely mintegy láthatatla napfény, beragyog mindent maga körül. Az ilyen ház előtt hamarabb olvad el a hó. Tavasztól őszig virágot terem előtte a rét. Az ilyen ház körül a fák barátságosan lehajolnak, és bemosolyognak az ablakon. Az ilyen ház jóvá szelídíti a benn lakó embert.

Nyugalmassá, derűssé, bátorrá teszi. Aki építette, hosszú életű lesz és még halálában is érzi a napsütötte fenyőtörzsek illatát , s az örömet, mely elfogta akkor, midőn a bokrétát először tette fel a tetejébe. Az ilyen házat jó szellemek őrzik. Farkas messzire elkerüli. Jól tejelnek a tehenek,egészséges bárányokat ellenek a juhok. Villám nem súlyt a közelébe, zsindelyét nem fogja a tűzhely szikrája. Úgy terem benne a kacagás, mint körülötte a világ. Mint küszöbén a napfény."

Anyanyelvünk olyan komplex dolog amit a csillagok leképezéséből kaptunk. A székely-magyar rovásírás a csillagok leképezéséből keletkezett illetve minden betű külön összetett jelentéssel bír. Régen az emberek pontosan tudták mit miért építenek úgy és nem másképp. Minden építészeti elem valamilyen máig működő szimbólum, ami az életet, az embert szolgálja. A ház nem egy rakás tégla és némi faanyag. A ház az ember testének folyatása, amely védi és egyben összeköti a világegyetemmel. Így lett a magyar házaknak magyar lelkük. A magyar építkezésnek, lakberendezésnek évezredek óta léteznek hagyományai és szabályai, amelyek mélyen a tudatunkban születésünk óta jelen vannak.

A magyar parasztház formája általában egy hosszú téglalap volt, amely a rövidebbik végével az utcafrontra nézett, és az utcafront felé a tetőt egy ágasfa tartotta. Ezt az ágasfát Boldogasszony fájának nevezték, és a házat, amikor lehetett, keletre tájolták. Ha a ház szerkezetét lefordítjuk a csillagok nyelvére, akkor a mestergerenda jelképezi a Tejutat, a Mestergerenda végénél lévő Boldogasszonyfája pedig nem más, mint a Tündérfő csillag, vagy az Istenanya lakhelye (ez a Szíriusz, amely évente egyszer, július 23-án együtt kel a Nappal, vagyis ilyenkor "Napba öltözik".) Őseink ezt a csillagtérképet emlékeztetőként beépítették a házaikba.

A magyar ház szerkezete a SZERKESZET. A szerkeszet nem más mint egy oktaéder, amely hat csúcsponttal és egy középponttal rendelkezik. A szerkeszet maga a tér. Ebben a szerkeszetben éltünk mi magyarok évezredeken át,ugyanis pont a szerkeszet volt a házunk.

Kiállítási koncepció

A Magyar Pavilonban megjelenelő kiállítás célja a magyar nyelv eredetének, történelmének, ősi hagyományainak felidézése, a magyar nemzeti építészet logikai rendszerének, jelképrendszerének levezetése és értelmezése, valamint a múlt és a jelen építészeti szokásainak összevetése. A pavilonba érkezve a látogató a bal oldali teremben egy, a talajra vetített csillagrendszerrel találkozik, melybe belesétálva már a kiállítás kezdetén egy közvetlen, belső kapcsolat kialakulásának lehetőségét érezheti. A vetített installáció segít értelmezni, hogy anyanyelvünk olyan komplex dolog amit a csillagok leképezéséből kaptunk. Tudatosul, hogy a székely-magyar rovásírás a csillagok leképezéséből keletkezett.

A Magyar Pavilon installációja ezután a székely-magyar rovásírás egyes betűinek a falra helyezett, síkbeli, kétdimenziós bemutatásával indul, mely alapját képezi a térben önálló elemekként álló makettek megalkotásának. A makettsorozat a magyar SZERKESZET (szerkezet) szó rovásírással való leírását szemlélteti. Az egymáshoz kötött rovásírás jelek egy térbeli szerkezetet, egy oktaédert alkotnak, kibővítve a képet a 3. dimenzió irányába. A látogató a makettek között sétálva részesévé válik a folyamatnak, megértheti az ősi magyar szimbólumok szerepét és beépülését építészeti hagyományainkba.

A kiállítótér legmeghatározóbb részébe érkezve a szimbólumrendszer levezetése után szemléltetésre kerül egy tipikus magyar parasztház szerkezeti felépítése 1:1 méretarányban a jellemző szerkezeti elemek, mint az ágasfa és mestergerenda megjelenésével. A vázszerkezettel érzékeltetett parasztház egyes terein áthaladva a mestergerenda végénél találkozik a látogató a Boldogasszonyfájával, mint az Istenanya lakhelyével, mely a tulajdonképpen maga a kiállítás.

Az utolsó térbe érkezve a látogató megismerhetné, hogyan jelenik meg a magyar nyelv jelképrendszerére épülő szerkezeti struktúra tisztasága és egyszerűsége a mai magyar építészetben. A falakon található, az elmúlt évtizedekben épült és tervezett épületeket bemutató fotók azonban épp ennek ellenkezőjét hivatottak szemléltetni. Egyértelművé válik a felismerés, hogy a magyar nép nemcsak az ősi írás olvasási technikáját felejtette el az idők folyamán, hanem a végtelen alázattal és tiszta logikával megalkotott téralkotási folyamatot is háttérbe szorította, eltörölve ezzel a magyar kultúrának egyik legkiemelkedőbb értékét. A magyar térrendezés csodálatosan következetes és egységes rendszert alkot, amely évezredeken keresztül "bevált" a magyarság körében. A ház az ember testének folyatása, amely védi és egyben összeköti a világegyetemmel.

A kiállítótérben kizárólag természetes, a magyar építészeti szokásokat felidéző anyagok kerülnek felhasználásra. A padlóburkolatra a teljes tér belsejében és a beslő udvarban egyaránt szalmaterítés kerül, az installációs elemek pedig faanyag felhasználásával épülnek, míg a térben a jelzett helyeken szalmabálák szolgálják a megpihenési igényket. A kiállítótérből távozva a következő mondattal vehet búcsút a látogató: „Minden ház teremtés eredménye, egy-egy megvalósult gondolat."

A katalógus szakmai koncepciója

"Van a népnek kedvesebb valamije, mint a nyelve? Benne él egész gondolatvilága, múltja története, hite, életalapja, egész szíve, lelke." (Johann Gottfried Herder)

A fenti idézettel induló, több nyelven elkészített kiadvány és katalógus célja a magyar nyelv értékeinek vizuális érzékeltetésén alapuló megismeréséhez szükséges tudományos háttér biztosítása a látogató számára, ugyanakkor egyfajta emlékállítás az időközben elfeledett és háttérbe szorult nemzeti értékek számára.

A katalógus tartalmi szerkezete

A prezentációs funkciót ellátó dokumetum két változatban került megtervezésre. Egy térítésmentesen elvihető kiadvány, valamint egy megvásárolható katalógus formájában. A kiadvány egy kihajtogatott oktaéder 8 háromszögéből épül fel, melynek egyik oldalán a kiállítás elemeinek tematikus sorrendben történő ismertetése látható, míg a másik oldalra mintegy hátlapként funkcionálva rovásírással írt, összefüggő írás kerül. A pavilon egyes termeit körüljárva, a magyar térrendezés következetes, jelképrendszereken alapuló logikáját megismerve, a kiállítóteret elhagyva a látogató maga hajtja össze az oktédert, mely ezután egyfajta személyes, a magyar nyelv és nemzeti hagyományok elfeledett értékeinek emléktárgyaként funkcionál.

1. háromszög – tartalomjegyzék
1. háromszög - az első terem: A rovásírás csillagok leképezéséből történő keletkezésének magyarázata szövegesen, valamint ábrákkal szemléltetve.
3. háromszög – idézet a nyelvről, mint a nemzet legfontosabb hagyományáról
4. háromszög - a második terem: A rovásírás egyes betűinek feltüntetése, a betűk latinra fordítása, illetve jelentésük értelmezése. A kiadvány a kiállítótérben megjelenő írásjelek sorrendjében vezeti a látogatót, segítve az ősi jelképrendszer, valamint az erre alapuló térrendezési elvek megértését.
5. háromszög – információk: A kiállítás logója, a kiállítás címe, weblapcím, stb.
6. háromszög – a szerkezet és a ház: A SZERKEZET szó rovásírással megjelenített elemeiből felépülő oktaéder elemzése, valmint a végeredményképpen megszülető, jellegzetes parasztház térrendszerének sematikus ábrája.
7. háromszög – impresszum: A tervező, a kurátor, a résztvevők adatai, szponzorok, stb.

A katalógus technikai leírása

A katalógus alapvetően szintén a fenti tematikára épül fel azzal a különbséggel, hogy a magyar nyelv történelmét, hagyományait, rendszereit, valamint az egyes kiállítási egységeket és logikai kapcsolatokat részletesebb formában mutatja be, a kiállítás tervrajzaival, látványterveivel kiegészítve.

Továbbá a katalógusban minden szöveg két nyelven, magyarul és angolul is olvasható, a nyitott állapotú katalógus két oldalán, valamint minden szöveges részlet rovásírással is feltüntetésre kerül. A kiadvány és a katalógus egyaránt követi a kiállítási koncepció alázattal teli, letisztult szín- és formavilágát. Fehér színű lapokból épül fel, míg az ábrák, szövegek egyszerű, fekete nyomatokként jelennek meg a kiadványon és a katalóguson, kivéve a helyenként megjelenő rovásírást, amely mindenütt aranybarna színű, felidézve a kiállítás jellemző hangulatát.

Térharmónia teszt

A kiadvány mellékleteként egy elvihető, 1 db háromszöget formáló tesztet kaphatnak a látogatók, melynek segítségével megvizsgálhatják saját lakásuk erőrendszerét az alábbi kérdések alapján:

Jól érzed magad a városban/faluban,ahol élsz?
Jól érzed magad a környéken, ahol élsz?
Szereted a házat/lakást, ahol élsz?
Melyek azok a helyek a lakásban, ahol legszívesebben tartózkodsz?
Melyek azok a helyek, ahol nem szívesen tartózkodsz?
Egészségesek a virágaid?
Egészségesek a házban élő emberek?
Egészségesek a házban élő állatok?
Melyek a kedvenc színeid? A kedvenc színeidet látod magad körül?
Melyek a kedvenc anyagaid? Fém,fa, textil, üveg, kerámia, víz, stb. A kedvenc anyagaidat használod a lakásodban?
Melyek a kedvenc hangjaid? Zene, szélcsengő, csengő stb. Hallgatod ezeket a hangokat?
Melyek a kedvenc illataid? Aromaolaj, parfüm, szappan, élő virág stb. Használod ezeket az illatokat?
Jól alszol és kipihenten ébredsz?
Van olyan területe az életednek, ahol rosszul alakulnak a dolgaid? Melyik ez?
Van a lakásban lomtár? Mi jut eszedbe, ha erre a lomtárra nézel?
Van a lakásodban felújítandó terület? Rozsdás fém,málló vakolat, repedt csempe,stb. Mi jut eszedbe, ha ránézel?
Van a lakásban olyan rész, ahonnan kellemetlen szag áramlik? Mi jut eszedbe, ha erre gondolsz?
Van bármilyen egyéb zavaró tényező? Szomszédok, nagy forgalom az utcán, stb. Mi jut eszedbe, ha erre gondolsz?

Kázmér Sándor Ferenc