Épülettervek/Hallgatói terv

Ornitológiai Központ, Szegedi Vadaspark

1/12

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/12

Ornitológiai Központ, Szegedi Vadaspark
Épülettervek/Hallgatói terv

Ornitológiai Központ, Szegedi Vadaspark

2006.11.06. 12:33

Projektinfó

Földrajzi hely:
Szeged, Magyarország

Építészek, alkotók:
Talla Beáta Ildikó

Talla Beáta Ildikó diplomadíjas munkája, 2006

Készítette: Talla Beáta Ildikó
Helyszín: Szeged, Vadaspark
Konzulensek: Hutter Ákos, Kis János építészek

A helyszín bemutatása:
Városszerkezetileg Szeged külső határán található a Pro Natura díjas Vadaspark. Sok állatbarát, iskolai csoport és család látogatja minden szezonban. Északról ipari terület határolja, nyugatról a Matyéri tó és a repülőtér, de kapcsolata közvetlenül nincs a területtel, mert körtöltés húzódik köztük. Keletre a területen túl kisvárosias beépítés jellemző, de ez a tervezési területtől igen messze húzódik.


 

Koncepció:
Az alapvető gondolatmenet az állatkert bejárása után született, sikerült tudatosan kijelölni a tervezési területet, s a Vadaspark igazgatója és gondozói nyújtottak segítséget javaslatukkal. De rögtön evidens volt, hogy egy madárbemutató központ csakis a Sancer tó partján húzódhat... A főbejárat felöl haladva Afrika, Ausztrália, Ázsia, Európa majd Dél Amerika kontinensein élő állatait mutatja be a park. Nyilvánvaló volt, hogy a kontinensek kavalkádjába ne avatkozzak be, ezt a jól létrehozott egységet ne nyomjam el egy más jellegű, lényegében más funkciójú épületegyüttessel. Célom volt egy teljesen egyedi, lendületes, rendezett bemutató és oktató épület létrehozása, mind progresszív mind pedig a környezettel kölcsönhatásban álló tömeg kialakítása, anyag használatában, és formájában egyaránt.

Egy olyan szimbolikus épületformálás volt a célom, amely Szegeden a modern szemléletmódot hozza közelebb, egy kapcsot teremt a madarak és az emberek között. Fontos volt, hogy sok transzparens szerkezetet használjak, amely a természetbe integrálja ezt a bemutató központot, nem utolsó sorban például a fény-árnyék játék közötti egyensúly megteremtése, vízi-növény-állat világ és az emberi faj analógiája. Ez a kapcsolódás tükrözi az épület irányvonalait. Ez az irányvonal egy szimbólum, amely közvetíti az épületben az átláthatóságot, áttekinthetőséget, dinamizmust az evidens elrendezést.

Forma alakítás, telepítés:
A Sancer tó igen egyenes partvonallal rendelkezik. Található egy beharapás a szárazföldből. Itt kevesebb lombhullató fa húzódik, amely elérheti akár a 30 méteres magasságot. A Sancer tóban egy sziget terül el, ami értékes bemutató területté válik. A telepítés során kötöttséggel kellett számolni, hogy a helyszínen levő fákat lehetőleg meglehessen védeni és ne kelljen esetlegesen áttelepíteni. A tó nagy szerepet játszik a költöző madarak életében, ezért fontosnak tartottam hogy létrehozzak egy madár lest is, amely nagyvonalúan összekapcsolódik a fő tömeghez, azaz a részévé formálódik. Telepítésnél az egyik szempont volt, hogy egységet hozzak létre amely, kifejezi mind a szárazföldi mind a vízi madárvilág létezését. Ezért látszólag kettő progresszív részből áll az épület, de mégis összefonódik, mint egy egységes kompozíció, térplasztika.
Ezek a blokkok
: kiállító-bemutató tér, megfigyelési zóna, előadó, foglalkoztató, ól és az udvar. Az épületet két irányból lehet megközelíteni, az egyik a kelet felé húzódó kanyargós meglévő úton, amely mentén meg lehet csodálni az Európában talált madárvilágot. A fák takarásából előbukkanó épület bele tud olvadni a környezetébe, a fából készült külső héj következtében. A másik elérhető útvonal a déli telekhatáron található, ahol parkolási lehetőség van, gépkocsi és buszok számára is.  Az épület bejárati szintjét emeltem meg 50 cm-rel, hogy a látóhatár a víz felé megnövekedjen. A bejárat egy fa hasítékra utal, amely egy kapuzatot hoz létre, ezzel a látogatót csalogatja a bemutató és kiállító térbe. Az épületben a közlekedés egyértelműen akadálymentes. Szintkülönbségeket rámpákkal oldottam meg előírás szerint.
Az ornitológiai központ könnyedebb lebegő tömeget formál meg; a szigettel való összekapcsolással az volt a célkitűzésem, hogy az élővilágban gazdag tavat közelebbről meg lehessen szemlélni. A tó a madárvonulás egyik színtere: kárókatona, kócsag, szürke gém, tőkés réce, szárcsa, nádirigó, jégmadár jár erre. A Kklső héjon végigfutó deszkázat egészen a toronyig a visszatérést szimbolizálja.

"Vándormadarak története egy ígéretről szól: A visszatérés „ - Jacques Perrin

 
Belső terek, belsőépítészet, anyaghasználat
Tudatosan törekedtem arra, hogy a bemutató előadó és kiállító tér szolgáltatásainak kialakítása jöjjön létre. A tiszta áttekinthető alaprajzi elrendezés szabad átlátást hoz létre a különböző funkciók között. A használhatóságát a logikus térszervezés hozza létre. Cél volt továbbá, hogy egy összetett struktúra legyen leolvasható a dinamikus épületről. Az előcsarnokban feltárul a létesítmény rendszere. Az alaprajzi szervezésben hosszanti vonalszerű, főfalak adják meg a tér alakulását. A létesítmény külső anyaghaszálata kültéri Finnforest thermowood deszkázat, patinázott rézlemez.

A kiállító, bemutató, megfigyelő és a játszó-foglalkoztató kreatív térben, rozsdamentes acél keretben függesztett színes transzparens polikarbonát táblák találhatóak, amely élben megvilágított, szintén függesztett vonalszerű lámpatesttel. Nem töltik ki a teljes belmagasságot, így egy teljesen autonóm átlátható téregységet kaphatunk. Intelligens világításrendszer és projektorok kerültek kiépítésre, amely mozgásérzékelőkkel irányítja az egyes kiállítási tárgyak megvilágítását. Kihelyezett madárplasztikák törik meg a teret. Fontos volt még, hogy a belső üvegfelület elé egy külső szűrő kerüljön, amely egy burkot von a belső és külső világ felé, a belátást viszont részben korlátozza. Olyan hatást szerettem volna kelteni, mint amikor az ornitológusok létrehoznak egy rejtőzködő megfigyelő pontot. Belülről kifele láthatóvá válnak a belső szélrácsok. Aritmikus ismétlődése olyan érzetet kelt, mintha a külvilágot behoznám a bemutató és előadó térbe.  

A mai tevékenységeink, cselekedeteink nagy részére jellemző, hogy ami az embernek jó és tökéletes az a természetnek valószínűsíthető hogy káros. Az építészetben rejlő lehetőségek lehetővé teszi, hogy ez ne így történjen. Szeretném megvalósítani, hogy a létesítmény úgy épüljön bele a természeti környezetébe, hogy annak szerves részévé váljon.

Ha megőrizzük a vizes élőhelyeinket, gyönyörködhetünk a madárvilágukban.

Helyiséglista:
0.01    Gépészet 42 m2
1.01    Előcsarnok 36,00 m2
1.02    Mobil ruhatár, információ 6,12 m2
1.03    Férfimosdó 5,40 m2
1.01    Férfi wc 9,32 m2
1.05    Madár bemutató kiállítás 56,90 m2
1.06    Női, mosdó 5,67 m2
1.07    Női wc 7,43 m2
1.08    Mozgáskorlátozott wc 5,67 m2
1.09    Takarító raktár 3,32 m2
1.10    Kiállító anyag raktár 5,60 m2
1.11    Kiállítási tér 80,49 m2
1.12    Kiállító tér 70,10 m2
1.13    Előadó, Vetítő 79,96 m2
1.14    Raktár 5,49 m2
1.15    Foglalkoztató digitális tér 24,00 m2
1.16    Közlekedő kiállítással 27,00 m2
1.17    Kiállítási tér 55,80 m2
1.18    Takarmánytároló 10,82 m2
1.19    Szárnyas ól 39,00 m2 (itató, etető, ülőrúd, fészek, szalmaalom)
1.20    Szabadtéri etető, itató
1.21    Külső kifutó udvar 715,00 m2
2.01    kilátó

Nettó alapterület:  576 m2

Szöveg és képek Talla Beáta Ildikó

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.