Összedőlhet a kedden leégett békéscsabai István malom

Kedd délután kigyulladt a Szent István Malom Békéscsabán, az Építészfórum információi szerint a tetőszerkezet teljesen leégett a falak pedig erősen dőlnek, a felső szinteken egy méter is lehet az eltérés az eredeti állapottól. Az épület sorsa alighanem a visszabontás lesz.

Kedd délután kigyulladt a Szent István Malom Békéscsabán, a katasztrófavédelem tájékoztatása szerint „A tűzhöz a békéscsabai, mezőberényi, gyulai, szarvasi, szeghalmi, orosházi és mezőkovácsházi hivatásos tűzoltók vonultak, riasztották a gyomaendrődi és a békési önkormányzati tűzoltókat is. Az oltást a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányította és a katasztrófavédelmi mobil labor támogatta. A munkálatokban 15 gépjármű és több mint 60 tűzoltó vett részt. A malom főépületének tetőszerkezete és belső szerkezeti elemei teljesen megsemmisültek, a szélben gyorsan terjedő tűzben a malom egyik kiszolgáló épületének tetőszerkezete is kigyulladt, majd le is égett. A belvárosban található ipari műemlék mind a hat szintjének födémszerkezete beszakadt. A beavatkozó tűzoltók több órás munkával fékezték meg a lángokat, mindkét épületet több irányból, több sugárral támadták a földről és a magasból mentőről is. A környező épületekben tartózkodókat arra kérték, hogy a saját biztonságuk érdekében zárkózzanak el a beavatkozás idejére. Így jártak el a közeli kórház esetében is, az ott tartózkodók biztonságban voltak, nem kellett elhagyniuk az épületet. A beavatkozás során sérülés nem történt."

A békéscsabai gőzmalom – akkor még kétemeletes - épületét 1853-ban adták át. Rosenthal Márton gyulai szappanosmester 1872-ben vette meg a malmot. „Nem ismert, hogy Rosenthal mikor kezdte meg a malom fejlesztését, azonban tudjuk, hogy két évtizeddel később már részben három-, részben négyemeletes volt az épület, 1892-ben pedig engedélyt kapott a háromemeletes részek négyemeletesre építésére. A bővítések után létrejött épület nemcsak ipari szempontból volt jelentős: a város egyik legjelentősebb épülete, a festői Körös-parti környezettel, a szép hidakkal a csabai képeslapok egyik kedvelt témája lett. Ebben az időben az akkor Első Békéscsabai Gőzmalom néven működő malom már évi tízezer tonna lisztet őrölt, és Magyarország második legnagyobb malma volt. Több gőzmalom is épült a városban (pl. a Kovács malom, az Erzsébet és Flamm gőzmalom, Dén József malma), amely malomipari központtá fejlődött, lisztjének híre a világ minden részébe eljutott. 1912-ben az Első Békéscsabai Gőzmalom, Rosenthal Márton Cég újabb bővítésre kapott engedélyt. Az új malom teljesítményét a korábbi két és félszeresére tervezték." - írja a Csabai Házak blog.  

Nem ez az első tűzeset a malomban: „1915 márciusában nagy szerencsétlenség érte a malmot: a koptatóban keletkezett lisztpor robbanása következtében kigyulladt, és a bal oldali szárny teljesen leégett. A majdnem két hétig tartó tűzvészben a malom gépeinek többsége megsemmisült vagy megrongálódott, a főfalak egy része beomlott. Az újjáépítést már 1915 májusában megkezdték. Ádám Gusztáv, a város akkori kitűnő mérnöke utasításokat adott, hogyan tegyék az épületet tűzbiztosabbá, erősebbé: elrendelte, hogy régi épület 120 cm széles alapfala mellé húzzanak belül még egy 45 cm-es alapfalat, s a földszint és az első emelet mennyezetét úgy képezzék ki, hogy ezeknek súlyát az új alapfal hordja. A malom már a következő évben újrakezdte a termelést." A rendszerváltás után a malom többször is gazdát cserélt, 2005-ben zárták be. Néhány éve napirenden volt a malom és a szomszédos épületek – így a szintén lángra kapott lisztraktár – átalakítása gyógyszállóvá, étteremmé és konferenciaközponttá, a tervek elkészültek a 6 milliárd forintra becsült beruházás azonban nem valósult meg.

Az Építészfórum információi szerint a malom tetőszerkezete teljesen leégett, a falak még állnak, viszont erősen megdőltek, ami a felsőbb szinteken nagyjából egy méteres eltérést jelent az eredeti állapothoz képest így félő, hogy az épület összedől illetve, hogy a falak statikai állapota miatt az épület sorsa a visszabontás lesz. A tűz átterjedt a szomszédos épületekre így az egykori lisztraktárra is, amelyet részben a szomszédos kórház használt.