Épületek/Örökség

ÖSSZENÉZVE/4 - (In)formális köztérhasználat

1/7

Összenézve - fotó: Fenes Tamás

?>
Összenézve - fotó: Fenes Tamás
?>
Anna Agata Kantarek PhD, Krakkó - fotó: Fenes Tamás
?>
Siim Sultson PhD, Tallini Műszaki Egyetem  - fotó: Fenes Tamás
?>
Jakub Mrozowski, Krakkó - fotó: Fenes Tamás
?>
Hory Gergely, Budapest - fotó: Fenes Tamás
?>
Közösségi használatú köztes terek morfológiai vizsgálata – Jakub Mrozowski prezentációja
?>
Városépítészet az 1930-as évek független Észtországában -  Siim Sultson prezentációja
1/7

Összenézve - fotó: Fenes Tamás

ÖSSZENÉZVE/4 - (In)formális köztérhasználat
Épületek/Örökség

ÖSSZENÉZVE/4 - (In)formális köztérhasználat

2016.01.21. 09:25

Cikkinfó

Szerzők:
Germán Tibor
Czina Réka

Földrajzi hely:
Európa

Közép-Kelet Európa hatalmas háború utáni építészeti örökséggel rendelkezik, melynek szerves részét képezik a települések közterei is. A háborús pusztítások során lerombolt városrészek újjáépítése során az új ideológiák nyomán új városrendezési elvek is érvényesültek, amelyek ma is meghatározzák városainkat. Germán Tibor és Czina Réka írása a BME Urbanisztika Tanszékének nemzetközi doktori konferenciájáról. 

Germán Tibor, Czina Réka: ÖSSZENÉZVE/4
DOCONF 2015 / (In)formális köztérhasználat

A szekció témavezetője Anna Agata Kantarek PhD építész volt, a Krakkói Műszaki Egyetem (CUT) dékánhelyettese, a Várostervezési Intézet professzora. Fő kutatási területe a kortárs városszerkezetek, különösen a lakóövezetek tanulmányozása. A Contemporary Idea of the Urban Block in Town Structure című könyv szerzője, emellett számos, elsősorban lakóterületekkel kapcsolatos kiadvány fűződik a nevéhez. Felvezetőjében Kantarek arról beszélt, hogyan változott meg a háború után az általános gondolkodásmód a települési terek alakításával kapcsolatban. Példákon keresztül mutatta be, hogyan alakították a háború utáni évek a városi és vidéki települési tereket Lengyelországban, valamint a pusztítás utáni helyreállítás milyen hatással volt a várostervezésre, a lakóövezetek, ipari területek kialakítására.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a háború után létrejött épített örökség megóvása során nem csak egy-egy épületre kell gondolnunk, hanem együttesekre, védendő területekre is. Szerinte az örökségvédelem problematikáját egy komplex egészként kell kezelnünk és a városi szövet kontextusában kell vizsgálnunk. Az örökség kezelése kapcsán körüljárandó legfontosabb kérdéskörök közé sorolta a közlekedési rendszer újraszervezését, a tulajdoni viszonyok átalakulását, a közterek jogszabályi védelmét, a köztéri hirdetőfelületeket, a városközpontok és lakótelepek köztér-alakítási standardjainak megfogalmazását, az egyén és a közösség szerepét a városi térben, valamint a formális és informális módszerek együttes alkalmazását.

Anna Agata Kantarek PhD, Krakkó - fotó: Fenes Tamás
2/7
Anna Agata Kantarek PhD, Krakkó - fotó: Fenes Tamás

A Tallini Műszaki Egyetem PhD hallgatója, a művészettörténészként végzett Siim Sultson Alteration in The Awareness of Estonian City Space from Independence to Stalinism című előadásában a szovjet megszállás ideológiájának városépítészeti materializációját hasonlította össze a háború előtti, a független államiság rövid időszakában kibontakozó észt építészeti gondolkodásmóddal. Előadásából kiderült, hogy az 1930-as évekbeli független észt városépítészeti gondolkodás és az 1940-es, 1950-es évek szovjet várostervezési elvek sok közös vonást mutatnak.

Városépítészet az 1930-as évek független Észtországában -  Siim Sultson prezentációja
7/7
Városépítészet az 1930-as évek független Észtországában - Siim Sultson prezentációja



A nemzeti önreprezentációs törekvések egybevágtak a szocreál elvekkel. Ezt kihasználva az észt építészek esetenként még a szovjet elvárásoknál is monumentálisabb városi együtteseket hoztak létre. Sultson rámutatott, hogy a diktatúra tengelyek mentén szerveződő, azokra jelentős városi tereket felfűző, szigorúan szerkesztett, szabályos hálós térrendszert eredményező városépítészete – amely e vonásaiban sok hasonlóságot mutat a városépítés történetének egyes korábbi szakaszaival is – elsősorban funkcionális, hatékony, és bizonyos értelemben harmonikus is volt, nem csak totalitárius. Sultson szerint a sztálini időszak alkotásai emiatt ma is perspektivikus városközponti együtteseket alkotnak mind szociális, mind gazdasági értelemben. Szükségesnek tekinti ennek tudatosítását és beépítését a kortárs városépítészeti gondolkodásba.

Siim Sultson PhD, Tallini Műszaki Egyetem  - fotó: Fenes Tamás
3/7
Siim Sultson PhD, Tallini Műszaki Egyetem - fotó: Fenes Tamás

Hory Gergely, a BME Csonka Pál Doktori Iskolájának hallgatója Spatial Aspects Of Informality: Analyses Of Public Transport Hubs In Budapest című előadásában arról beszélt, hogy a nem tervezett, az eredeti rendeltetéstől eltérő aktivitások hogyan képesek átalakítani közterek megszokott használati formáit. Az elemzett eset a 2015 nyarán a Keleti pályaudvarnál kialakult krízishelyzet, mely során a Baross tér spontán menekülttáborrá változott.



A teret kezdetben kisebb csoportok, majd hirtelen egyre nagyobb hullámokban érkező embertömeg vette használatba, akik gyakran családjukkal, kisgyerekekkel érkeztek, és a továbbutazási lehetőségre várva sokszor napokat töltöttek el a területen. A nyüzsgő sátor-tábor sorai között megjelentek az olyan alapvető, mindennapi életvitelhez kapcsolódó funkciók, mint a tisztálkodás, étkezés vagy a közösségi élet terei. Az analízis során Hory azt figyelte meg, hogyan alakul át a tér egy állandó tartózkodásra alkalmas „hellyé", kezdetben informális módon, majd a szervezetlen terület túlzsúfolttá és kaotikussá válása után jótékonysági szervezetek, később a hatóságok beavatkozásával. Melyek az informális köztérhasználattal járó elkerülhetetlen funkcionális következmények városainkban? Hogyan idézik elő a városi infrastruktúra egyes elemei a nem tervezett használatot? Milyen írott és íratlan szabályok alakítják köztereink életét? Mi az ami megengedett és mi az, ami már nem? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Hory előadása.

Hory Gergely, Budapest - fotó: Fenes Tamás
5/7
Hory Gergely, Budapest - fotó: Fenes Tamás

The Transformation of Social Spaces in the Mass Housing of Krakow című előadásában Jakub Mrozowski a Krakkói Műszaki Egyetem PhD hallgatója Krakkó lakótelepeinek közösségi tereit vizsgálta. Véleménye szerint a közösségi teret az építészetben nem csupán a városi szövetben elkülönülő lakossági térként lehet értelmezni, hanem olyan hierarchikus terek összességeként, amely-amelyek sokrétűen szolgálják ki a felmerülő urbánus funkcionális igényeket. A 21. századi városrendezési törekvések nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy egy-egy téri helyzetre az ott jelenlévő közösségi szituációk és igények figyelembevételével reagáljanak.

Közösségi használatú köztes terek morfológiai vizsgálata – Jakub Mrozowski prezentációja
6/7
Közösségi használatú köztes terek morfológiai vizsgálata – Jakub Mrozowski prezentációja



Ez különösen igaz a lakótelepek közösségi területeinek rehabilitálásakor, ahol az ottlakók kettős igényeit kell figyelembe venni. Egyszerre van szükség a csendes, nyugodt, befelé forduló téri minőségre és a közösségi élethez kapcsolódó nyüzsgésre és forgalomra. Mrozowski három építési periódusra bontva (1950-es évekbeli korai lakótelepek; a ’60-as, ’70-es és ’80-as évek panel lakótelepei; valamint az 1989 utáni fejlesztések) elemzi a krakkói lakótelepek szerkezetét, környezeti kapcsolataikat és az itt jelenlévő élethelyzeteket. Ahhoz, hogy a háború utáni időszakban épült lakótelepek közösségi tereit a modern szükségleteknek megfelelően állítsuk helyre, fontosnak tartja az említett terek használóinak, az ott lakóknak a bevonását.

Jakub Mrozowski, Krakkó - fotó: Fenes Tamás
4/7
Jakub Mrozowski, Krakkó - fotó: Fenes Tamás



A konferencia a Visegrad Fund (www.visegradfund.org) támogatásával valósult meg.

Germán Tibor, Czina Réka

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk