/ 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS
Épületek/Örökség

ÖSSZENÉZVE/3 - a háború utáni ipari örökség

1/10

Monory Rebeka, a BME Urbanisztika Tanszékén 2015-ben megvédett diplomaterve a konferencia poszterkiállításán

Lubica Vitkova PhD, urbanista építész, Pozsonyi Műszaki Egyetem Építészeti Karának dékánja, az ipari örökség szekció moderátora

Veneta Zlatinova-Pavlova, a Szófiai Építészeti, Építőmérnöki és Geodéziai Egyetem adjunktusa

Szófia főpályudvara a város határán, ipari zóna mellett található

Salgótarján településközpontja

Gurdon Balázs építész és Szabó Gyöngyvér tájépítész, BME és Corvinus Egyetem PhD doktoranduszai

Joanna Czarny, a Szlovák Műszaki Egyetem PhD doktorandusza

Podbrezova városfejlődése 1950-1990 között: szürke – történeti központ, sárga – iparterület, piros - lakóterület

Eva Bellakova, a Krakkói Műszaki Egyetem Építészet és Urbanisztika Karának PhD hallgatója

Kazimidrza Wielka

?>
Monory Rebeka, a BME Urbanisztika Tanszékén 2015-ben megvédett diplomaterve a konferencia poszterkiállításán
?>
Lubica Vitkova PhD, urbanista építész, Pozsonyi Műszaki Egyetem Építészeti Karának dékánja, az ipari örökség szekció moderátora
?>
Veneta Zlatinova-Pavlova, a Szófiai Építészeti, Építőmérnöki és Geodéziai Egyetem adjunktusa
?>
Szófia főpályudvara a város határán, ipari zóna mellett található
?>
Salgótarján településközpontja
?>
Gurdon Balázs építész és Szabó Gyöngyvér tájépítész, BME és Corvinus Egyetem PhD doktoranduszai
?>
Joanna Czarny, a Szlovák Műszaki Egyetem PhD doktorandusza
?>
Podbrezova városfejlődése 1950-1990 között: szürke – történeti központ, sárga – iparterület, piros - lakóterület
?>
Eva Bellakova, a Krakkói Műszaki Egyetem Építészet és Urbanisztika Karának PhD hallgatója
?>
Kazimidrza Wielka
1/10

Monory Rebeka, a BME Urbanisztika Tanszékén 2015-ben megvédett diplomaterve a konferencia poszterkiállításán

Lubica Vitkova PhD, urbanista építész, Pozsonyi Műszaki Egyetem Építészeti Karának dékánja, az ipari örökség szekció moderátora

Veneta Zlatinova-Pavlova, a Szófiai Építészeti, Építőmérnöki és Geodéziai Egyetem adjunktusa

Szófia főpályudvara a város határán, ipari zóna mellett található

Salgótarján településközpontja

Gurdon Balázs építész és Szabó Gyöngyvér tájépítész, BME és Corvinus Egyetem PhD doktoranduszai

Joanna Czarny, a Szlovák Műszaki Egyetem PhD doktorandusza

Podbrezova városfejlődése 1950-1990 között: szürke – történeti központ, sárga – iparterület, piros - lakóterület

Eva Bellakova, a Krakkói Műszaki Egyetem Építészet és Urbanisztika Karának PhD hallgatója

Kazimidrza Wielka

ÖSSZENÉZVE/3 - a háború utáni ipari örökség
Épületek/Örökség

ÖSSZENÉZVE/3 - a háború utáni ipari örökség

2015.12.15. 10:04

A BME Urbanisztika Tanszéke Nemzetközi doktori konferenciát szervezett „Facing Post-War Urban Heritage in Central-Eastren Europe" címen. Az előadásokat ismertető négyrészes cikksorozat következő része a II. világháború utáni ipari örökség témáját öleli fel. Monory Rebeka és Garay Márton írása. 

A négy szekció (lakhatás, ipar, rekreáció és városi hálózatok) második szakasza a II. világháború utáni ipari örökség témája köré csoportosult. A szekció moderátora, Lubica Vitkova PhD, a Pozsonyi Műszaki Egyetem építészkarának dékánja, felvezető előadásában az egykori keleti blokk, azon belül a Visegrádi Régió országaiban kialakult helyzetről beszélt, amelyre jelentős hatással volt a II. világháború utáni túlzott iparosítás, majd a rendszerváltozást követően a magára hagyott ipari területek jelenléte. Előadásában számos szempontot tárt fel az iparterületekben rejlő potenciálok vizsgálatára, valamint a városokban szegregátumként, önálló entitásként megjelenő területek rehabilitációjának, revitalizációjának módjára. A vizsgált esetek eltérő helyzeteket mutattak be, ennek megfelelően a településszövetbe történő integráció módja is különböző. A többnyire sikeres példák megerősítik, hogy az ipari területek utóéletének és a városi barnamezők rehabilitációjának kérdéskörével nem csak fontos, de hálás feladat is foglalkozni.

Lubica Vitkova PhD, urbanista építész, Pozsonyi Műszaki Egyetem Építészeti Karának dékánja, az ipari örökség szekció moderátora
2/10
Lubica Vitkova PhD, urbanista építész, Pozsonyi Műszaki Egyetem Építészeti Karának dékánja, az ipari örökség szekció moderátora

Veneta Zlatinova-Pavlova, a Szófiai Építészeti, Építőmérnöki és Geodéziai Egyetem PhD jelöltje, adjunktusa, a vasúti pályaudvarok újraértelmezése, valamint azok közvetlen környezetének megújulásával foglalkozó kutatását ismertette. Előadásában különleges átmenetként definiálta ezeket a tereket, amelyek egyszerre hordozzák a közösségi terek és iparterületek attribútumait. Egyfelől városközponti helyzetben vannak, másfelől mégis a periférikusság jellemző rájuk. Hangsúlyozta, hogy a vasúti infrastruktúra területei nem csak zárványokat, határvonalakat testesítenek meg, hanem meghatározóak lehetnek a városról alkotott első benyomásunk során is. A területek újraértelmezése nemcsak városszerkezeti összefüggésben, de városarculati szempontból is kiemelt jelentőségű. Az előadó több bulgáriai – megvalósult, illetve tervezett – példát vázolt fel a vasúti területek városba integrálásáról, bemutatva a helyzet sokrétegűségét és a lehetséges beavatkozások komplexitását.

Veneta Zlatinova-Pavlova, a Szófiai Építészeti, Építőmérnöki és Geodéziai Egyetem adjunktusa
3/10
Veneta Zlatinova-Pavlova, a Szófiai Építészeti, Építőmérnöki és Geodéziai Egyetem adjunktusa

Gurdon Balázs építész és Szabó Gyöngyvér tájépítész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztika Tanszékének, illetve a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítész karának PhD hallgatói, a szocialista városközpontok rendszerváltozás utáni átalakulásának témáját járták körül előadásukban. Kutatásukban öt magyarországi középváros (Salgótarján, Dunaújváros, Oroszlány, Tatabánya, Ajka) példáját vizsgálták, következtetéseket vonva le az ’50-es és ’70-es évek közti gyorsütemű iparosításból adódó városfejlődésről és az új városközpontok kialakulásáról. Bemutatták az alkalmazott építészeti, városépítészeti megoldásokat, valamint azok rendszerváltozás utáni megváltozott helyzetét.

Gurdon Balázs építész és Szabó Gyöngyvér tájépítész, BME és Corvinus Egyetem PhD doktoranduszai
6/10
Gurdon Balázs építész és Szabó Gyöngyvér tájépítész, BME és Corvinus Egyetem PhD doktoranduszai

Eva Bellakova, a Szlovák Műszaki Egyetem Építészettörténeti, Építészetelméleti és Épületrestaurálási Intézet PhD hallgatója, a szlovák vasipar három meghatározó példáján - Podbrezova, Prakovce, Krompachy - keresztül mutatta be az iparosodás következtében átalakult városszövet változásait. Előadásában kitért a városközpontok megváltozó szerepkörére (helyzetbe kerülés vagy kibillent helyzet), valamint az iparterületek rendszerváltozás utáni állapotára (jellemzően gazdátlanná válása). Az előadó kutatásának eredményei hozzásegítenek az iparterületekben lévő lehetőségek feltérképezéséhez, továbbá szempontokat adnak a komplex megközelítésű rehabilitációs javaslatok megtalálásához.

Joanna Czarny, a Szlovák Műszaki Egyetem PhD doktorandusza
7/10
Joanna Czarny, a Szlovák Műszaki Egyetem PhD doktorandusza

Joanna Czarny, a Krakkói Műszaki Egyetem Építészet és Urbanisztika Karának PhD hallgatója a rendszerváltozás utáni politikai változások kisméretű iparvárosokra kifejtett hatásait vizsgálja. Előadásában arra a jelenségre hívta fel a figyelmet, miszerint a II. világháború utáni időszakot követően a robbanásszerűen megnövő iparosodás hatására több kisebb település kezdett el gyors ütemben urbanizálódni. Az ipar térnyerésének visszaszorulásával ezeken a településeken a fejlődés megállt, ami rendszerint gyors leépüléshez vezetett. Esettanulmánya Kazimidrza Wielka, Krakkótól 50 km-re Keletre lévő kisváros, melynek fejlődése és működése az 1845-ben alapított cukorgyárhoz kötődött, azonban 2006-ban a gyár végleg bezárt. A kutatás ennek a ténynek a társadalmi, köztérhasználati és építészeti következményeit mutatja be egy kisvárosban, illetve felvázolja a lehetséges fejlesztési irányokat: önálló kisváros, Krakkóval együtt élő alvóváros vagy tematikus kisváros, szabadidős és turisztikai használattal.

Eva Bellakova, a Krakkói Műszaki Egyetem Építészet és Urbanisztika Karának PhD hallgatója
9/10
Eva Bellakova, a Krakkói Műszaki Egyetem Építészet és Urbanisztika Karának PhD hallgatója

Az előadássorozat rávilágított arra, hogy a szocialista iparosítás öröksége és a városainkban zárványként elhelyezkedő iparterületek és barnamezők helyzete számtalan további kérdést és gondolatot vetnek fel, amire városfejlesztés során válaszolni kell. A problémakör kezelésére részletes helyzetelemzésen alapuló, komplex városépítészeti megoldásokat kell adni, amelynek ki kell térnie gazdasági, társadalmi és környezeti kérdések kezelésére egyaránt. Mindebből adódóan a BME Urbanisztika Tanszéke nagy hangsúlyt fektet a témakör feltárására (tematikus félévek kiírása, tudományos kutatások, rehabilitáció szemléletének integrálása az oktatásba), és az elért eredmények hazai és nemzetközi szakmai közösség felé publikálására.


A konferencia a Visegrad Fund (www.visegradfund.org) támogatásával valósult meg.


Monory Rebeka, Garay Márton


Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.