Épületek/Örökség

ÖSSZENÉZVE/2 - szabadidős területek

1/14

Ferkai András, Budapest - fotó: Fenes Tamás

?>
Ferkai András, Budapest - fotó: Fenes Tamás
?>
Bechtold Ágnes, Budapest - fotó: Fenes Tamás
?>
Magdalena Wisniewska, Krakkó - fotó: Fenes Tamás
?>
Wettstein Domonkos, Budapest - fotó: Fenes Tamás
?>
Paulina Tota, Krakkó - fotó: Fenes Tamás
?>
Ferkai András, Budapest - fotó: Fenes Tamás
?>
Siófok, Ezüstpart, egykori Orion Bár - fotó: Fenes Tamás
?>
Római-part, egykori Postás üdülő - fotó: Fenes Tamás
?>
Római-part, egykori Postás üdülő - fotó: Fenes Tamás
?>
Mátyásföld egykori látképe, forrás: Budapest XVI. Kerületi Helytörténeti Gyűjtemény
?>
Nowa Huta, esettanulmány
?>
Térbeli orientációs gyakorlatok
?>
Római-part, egykori Postás üdülő - fotó: Fenes Tamás
?>
1/14

Ferkai András, Budapest - fotó: Fenes Tamás

ÖSSZENÉZVE/2 - szabadidős területek
Épületek/Örökség

ÖSSZENÉZVE/2 - szabadidős területek

2015.11.25. 10:30

Cikkinfó

Szerzők:
Lázár Dorka

Földrajzi hely:
Európa

„Facing Post-War Urban Heritage in Central-Eastren Europe" címen, a BME Urbanisztika Tanszéke 2015. október 9-10-én nemzetközi doktori konferenciát, poszter kiállítást és budapesti tanulmányutat (Csepel, Teleki tér, Újpalota, Római-part helyszínekkel) szervezett a II. világháború utáni építészet városi léptékű örökségének közép-kelet európai kihívásairól. Az előadásokat ismertető négyrészes cikksorozat Lázár Dorka írásával folytatódik.

A második világháborút követően egyre szélesebb társadalmi rétegek számára vált elérhetővé az üdülés, ami a területfejlesztés új dimenzióját jelölte ki mind regionális, mind települési léptékben. A konferencia egyik kiemelt témája a szabadidő eltöltésére szolgáló terekre és területekre fókuszált Közép-Kelet Európában. A szekció vezetője, Ferkai András PhD, DSc a MOME professzora felvezetőjében kiemelte, az új fejlesztések nem csupán városi közterekre, játszóterekre, sportolásra alkalmas terekre korlátozódnak, a skála mind léptékében, mind funkciójában sokkal komplexebb. Rövid előadásában az elmúlt évek nemzetközi diszkusszióját vázolta fel, kiemelve, hogy már 2003-ban elindult az adatgyűjtés a háború után épült szabadidős és sporttevékenységeket szolgáló épületekről.

Ferkai András, Budapest - fotó: Fenes Tamás
6/14
Ferkai András, Budapest - fotó: Fenes Tamás

A 2012-es várostörténeti (EAHN) konferencián tematikus szekciót is szerveztek a témában, ahol az előadók a bolgár, román és jugoszláv tengerpart privatizációjának problémakörét helyezték előtérbe. Az előzmények után Ferkai a szekció eltérő léptékű esettanulmányait előrevetítve hangsúlyozta, hogy a szabadidő eltöltésére különböző helyzetek is alkalmasak lehetnek, így a folyópartok, vizes létesítmények, épített és természeti örökségünk városban és vidéken egyaránt. Az előadások heterogén tematikája mégis közös konklúziók megfogalmazásához vezethet mind a kutatásmódszertanban, mind az örökségvédelem és rehabilitáció gyakorlatában. Miért vált aktuálissá a háború utáni építészet kutatása és feldolgozása mára? Milyen új módszereket alkalmaznak az építészeti értékek feldolgozásában, értékelésében? Megjelennek-e javaslatok a háború utáni városi épített örökség megőrzésére, vagy az örökségvédelem hagyományos eszköztárát kéne alkalmazni a modern építészet emlékeinek esetében is?

Bechtold Ágnes, a Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Kert,- és Szabadidő Tervezési Tanszékének PhD hallgatója Character Changes of Summer Resorts Built on the Edge of Budapest című előadásban azokat a folyamatokat vizsgálta, melyek során Budapest korábban nyaralóövezetként használt területei mára sűrűn beépült külvárosi lakóövezetekké váltak, miközben a zöldfelületek jelentősen csökkentek. A XIX. század második felében a középosztályt a friss levegő utáni vágy vezette ki ezekre a rurális atmoszférájú területekre, majd idővel egyre többen állandó lakhelyükké alakították át a nyári rezidenciájukat, jellemzően emeletes házakat építettek az akkor még nagykiterjedésű telkeken. 

Bechtold Ágnes, Budapest - fotó: Fenes Tamás
2/14
Bechtold Ágnes, Budapest - fotó: Fenes Tamás



A háború után átrendeződtek a tulajdonosi viszonyok: elhunyt, elmenekült tulajdonosok, kitelepítettek és ide menekülők formálták át az egykori villanegyed szociológiai arculatát. 1950-ben Nagy Budapest létrehozásával a nyári rezidenciákat a város belterületéhez csatolták. A háború utáni években azonban a figyelem nem a külső kerületekre, hanem az infrastruktúra építésre és a munkásnegyedek fejlesztésére esett. A városi parkok iránti igény ugyan felmerült, de az első tízéves fejlesztési terv a nagy számok jegyében a hatékonyságot irányozta elő, a tömeges lakásépítés erősen városi karaktert rajzolt a külvárosok centrumaira. Az 1980-as, '90-es évekre a terület felértékelődésével és a maximális kihasználtságával, a még álló nyári rezidenciák elvesztették eredeti funkciójukat és kontextusukat. A természeti környezet csökkenése elsősorban Mátyásföldön követhető nyomon, míg máshol a beépítés sűrűségnövekedése mutatja a változásokat, a korábban szabadon álló vidéki házak mára kerítéssel és kapukkal elzárt városi teleksorok részeivé váltak.

Mátyásföld egykori látképe, forrás: Budapest XVI. Kerületi Helytörténeti Gyűjtemény
10/14
Mátyásföld egykori látképe, forrás: Budapest XVI. Kerületi Helytörténeti Gyűjtemény

Recreational Public Spaces – Urban Experiments című előadásában Magdalena Wisniewska építész, PhD hallgató a Krakkói Műszaki Egyetem Várostervezés Szakáról felhívta a figyelmet a közép-kelet-európai városok elhanyagolt szabadidős területeire, elsősorban történelmi és szociálpolitikai kontextusban vizsgálva azokat, kiemelve az egyre erősebb globalizációs és urbanizációs trendeket. Napjainkban jelentős feladat ezen terek újraértékelése és újratervezése, úgy, hogy a város egységében szemlélve a fenntartható fejlődés elemeivé válhassanak. Wisniewska hangsúlyozta a megváltozott szociális tendenciáknak és az új funkcionális igényeknek való megfelelés fontosságát, amely komplex kihívást jelent a tervezőknek. Nem csupán vizuálisan, hanem tematikájukkal is kell identitásában újra definiálniuk a városképet.

Magdalena Wisniewska, Krakkó - fotó: Fenes Tamás
3/14
Magdalena Wisniewska, Krakkó - fotó: Fenes Tamás



Az 1960 és 1980-as évek között épült blokkházak övezeteiben sajátos szociális struktúra alakult ki, különösen a zöldterületek felhasználását illetően, mely napjainkban már nem igazolja az eredeti elképzeléseket. Állítása szerint paradox módon a kommunista ideológia egyik legfőbb hibája az alkalmazott városépítészeti megoldásokban nyilvánul meg. Korunkban az épített környezetnek pragmatikus válaszokat kell adnia a lakók igényeire, a történelmi örökség megőrzésével párhuzamosan. Wisniewska három, már megvalósult példát említ, ahol a zöld városi tengellyel alakították át a városszövetet.

Nowa Huta, esettanulmány
11/14
Nowa Huta, esettanulmány

A változó turizmus koncepciók erodáló hatását, a Balaton fejlesztés terv örökségét vizsgálta Wettstein Domonkos a BME PhD hallgatója Reading Erosion: The Effect of Changing Tourism Concepts on the Legacy of Balaton Development című előadásában. A korszak épített örökségének értékelése mind a köztudatban, mind a szakma önreprezentációjában ellentmondásos. Az elmúlt években egyre több népszerű cikk foglalkozik a Balaton-part modern építészetének mai problémás állapotával, miközben az épületek kvalitását illetően is kritikák hangoznak el. Az építészek visszaemlékezéseiben a Balaton-part fejlesztése az önfeledt kísérletezés időszakaként jelenik meg a szocialista-realista ideológia kényszerét követően. Az ellentmondások feloldására a fejlesztést érdemes tágabb időperiódusban vizsgálni.

Wettstein Domonkos, Budapest - fotó: Fenes Tamás
4/14
Wettstein Domonkos, Budapest - fotó: Fenes Tamás



Az eddigi építészettörténeti kutatások főként a Balaton Regionális Terv első, sikeresebb éveire fókuszáltak, bár bizonyos torzulásokat már ebben az időszakban is ki lehetett mutatni. Az előadás az 1957-es Regionális Terv eredeti ideáját és annak 1968 utáni kései realizációját vetette össze, kiemelve a jelentős ellentmondásokat. Bár a Regionális Terv érvényben maradt, a Balatoni Központi Fejlesztési Program már a turizmus megváltozott igényeire reflektált, a korábbi komplex építészeti-várostervezési szemlélet az intézményi struktúra átalakulásával elveszett. Mindezt a megvalósuló épületek léptéke és kvalitása is jól mutatja, a toronyszállók és nagy kapacitású üdülők építésével párhuzamosan egyre nagyobb területeket osztottak fel a történelmi borvidékeken a lakosságnak zártkerti művelés céljára. Az előadás záró fejezete az örökség mai helyzetére és problémájára reflektált, megmutatva a rendszerváltás utáni átalakulás erodáló hatásait.

Siófok, Ezüstpart, egykori Orion Bár - fotó: Fenes Tamás
7/14
Siófok, Ezüstpart, egykori Orion Bár - fotó: Fenes Tamás

A szabadidős terek rehabilitációjánál speciális problémakört jelent az utóbbi években már megkövetelt akadálymentesítés a fizikailag és mentálisan hátrányos helyzetű emberek számára. Ez a probléma ma a becsült adatok alapján 500 millió főt érint világszerte, Lengyelországban 5,5 millió embert a 2002-es népszámlálás adata alapján – figyelmeztetett Paulina Tota a Krakkói Műszaki Egyetem várostervezés szakos PhD hallgatója Contemporary Multi-Sensory Spaces For Recreation And Education című előadásában. Köztük is a látásukban korlátozottak a legkiszolgáltatottabbak, számukra sokkal nehezebb elérni teljes oktatást és foglalkoztatást, a helyzetet tovább rontja, hogy Lengyelországban a legtöbb közintézmény nincs ellátva alkalmazott térbeli orientációs segítőelemekkel.

Paulina Tota, Krakkó - fotó: Fenes Tamás
5/14
Paulina Tota, Krakkó - fotó: Fenes Tamás



Az ideális szocialista világban mindenki egészséges, boldog és vagyonos volt - mutat rá az ideológia káros hatásaira Tota. Az 1989-es politikai átalakulás során a lengyel közintézmények korábbi univerzális tervezése a kritika össztüzébe került. Napjainkban a pihenőterek differenciáltabb kialakítása már a látáskorlátozott gyermekek és felnőttek számára is segíti a tájékozódást. Nem csupán játékra és tanulásra ösztönöznek, hanem a rehabilitáció fontos segítő terápiás eszközei, a játékok segítségével személyes kapcsolatot teremthetnek és szociális képességeiket is fejleszthetik. Tota felhívta a figyelmet a tértervezés fontosságára, és ennek hatásaira a látáskorlátozottak mindennapi életében, hangsúlyozva a különbséget a társadalmi elfogadást illetően 1989-ig, és az ezt követő évektől napjainkig. Széleskörű kutatási adatokkal igazolta az igényt az elavult közterek terápiás, és oktató funkciójú rehabilitációjára.

Térbeli orientációs gyakorlatok
12/14
Térbeli orientációs gyakorlatok

A rekreáció problémakörét a négy előadás eltérő léptékben vizsgálta a táji keretektől a köztéri elemekig, majd az előadást követő diszkusszió rámutatott a szocialista örökség közös problémájára a rendezetlen privatizációra és ebből adódóan a magánérdek és közérdek ellentmondásaira, ami ma a megújítás és a fejlesztés legnagyobb akadálya.

Római-part, egykori Postás üdülő - fotó: Fenes Tamás
13/14
Római-part, egykori Postás üdülő - fotó: Fenes Tamás

A konferencia másnapján a résztvevők egy budapesti tanulmányúton vehettek részt, melynek állomásai a négy tematikus szekciót illusztrálták. Elsőként az egykori Csepel Művek területét ismerhették meg mint a rendszerváltás utáni koordinálatlan privatizáció egyik szélsőséges példáját. A józsefvárosi Teleki tér rehabilitációja már optimistább jövőképet vázolt fel. Az informális építkezések több rétegben szőtték át a területet a történelem folyamán, miközben a participatív köztértervezés az informalitás mai trendjeként is értékelhető. A tervező-koordinátor csapat részéről Tihanyi Dominika DLA vezette körbe a hallgatóságot.

Római-part, egykori Postás üdülő - fotó: Fenes Tamás
9/14
Római-part, egykori Postás üdülő - fotó: Fenes Tamás



A budapesti lakótelepek közül kiemelkedik a Tenke Tibor és Callmeyer Ferenc vezetésével elkészült újpalotai lakótelep, amely egykoron a TEAM 10 nemzetközi építészcsoport irányelveit kívánta a hazai szűkös lehetőségek közt adaptálni. A helyszínen a témával a DLA Iskola keretében korábban kutatóként foglalkozó Csízy László építész vezette a csoportot és az eredeti tervezési koncepció mellett a jelen rehabilitációs kísérleteket is bemutatta. Az út záró állomása rekreációs területként a Római-part volt, ahol az őszi álomba merült csónakházak közt a romos Postás Szállót vették célba a túrázók, a hajléktalan tanyaként funkcionáló épületet megmászva páratlan kilátás nyílt a ködös Szentendrei Duna-ágra. A maga monumentalitásával torzóként is impozáns szálló plasztikusan illusztrálta a konferencia fő problémafelvetését, azaz hogy a háború utáni építészet öröksége a funkció és tulajdonváltások után vajon képes-e a megújulásra?

A konferencia a Visegrad Fund (www.visegradfund.org) támogatásával valósult meg.

Lázár Dorka

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk