Pályázatok

Pályázati felhívás a 10. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjának kurátori megbízatására

1/1

A magyar pavilon alaprajza, Velencei Biennálé

?>
A magyar pavilon alaprajza, Velencei Biennálé
1/1

A magyar pavilon alaprajza, Velencei Biennálé

Pályázati felhívás a 10. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjának kurátori megbízatására
Pályázatok

Pályázati felhívás a 10. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjának kurátori megbízatására

2005.12.28. 12:30

Beadási határidő: 2006. január 20. péntek, 12 óra

A Műcsarnok főigazgatója, a Velencei Biennále nemzeti biztosa pályázatot hirdet a 10. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjának kurátori megbízatására.

Pályázhat: művészettörténész, építészettörténész, építész-kurátor, aki jártas a kortárs magyar és nemzetközi építészetben, kiállítás-rendezői gyakorlata van, és angolul vagy olaszul tárgyalási szinten beszél.

A pályázatnak tartalmaznia kell:

  • a pályázó kurátor, valamint a bemutatásra szánt építész(ek), alkotó(k) rövid szakmai életrajzát (a pályázó nyelvtudásának feltüntetésével),
  • a kiállító(k) írásbeli hozzájárulását műveik bemutatásához,
  • a magyar pavilonban bemutatásra kerülő projekt és a többnyelvű (magyar-angol-olasz) katalógus szakmai koncepcióját,
  • a kiállítás és a katalógus nyers költségvetési tervét, a megvalósítás ütemezését. A költségvetési tervezés nem haladhatja meg a 35 millió Ft-ot. (A pavilon működtetésének költségeit a kurátornak csak abban az esetben kell terveznie, ha az eltér a szokásostól.)

A pályázóknak figyelembe kell venni a Velencei Biennále, mint kiállítástípus sajátosságait és a magyar pavilon kiállítótermi adottságait. Előnyben részesülnek a központi témára reflektáló szakmai koncepciók. Megalapozott, szoros költségvetésű pályázatok nagyban megkönnyítik a bíráló szakmai testület munkáját. (A saját, illetve a kiállító művészek munkásságáról mellékletként beadott kiadványokat, portfoliókat a pályázók a döntés után visszakapják.) A pályázati kiírásnak nem megfelelő pályázatok érvénytelenek. (Ilyen például a többes kurátori, vagy a kiállítók által benyújtott pályázat.)

Beadási határidő: 2006. január 20. péntek, 12 óra.

A beadás helye: Műcsarnok Főigazgatói Titkárság.

A pályázatot szakmai testület bírálja el, melynek összetételét - az összeférhetetlenséget kiküszöbölendő - a pályázatok beérkezését követően határozzuk meg. Az eredményhirdetésre a beadási határidőt követő tíz napon belül kerül sor a Műcsarnok honlapján. Az eredményhirdetés tartalma: a nyertes pályázó és projekt rövid ismertetése, a további pályázók neve és pályázatuk címe, a bírálóbizottság összetétele.

A pályázat nyertesével a Műcsarnok megbízási szerződést köt. Amennyiben a szakmai bizottság nem talál megfelelő pályázatot vagy a nyertes pályázat megvalósításnak előkészítése - a kurátornak vagy a kiállítóknak felróhatóan - 1 hónap elteltével nem halad előre, és ez veszélyezteti a magyar megjelenést, a nemzeti biztos saját hatáskörben eljárva másik kiállítás megrendezéséről gondoskodik. A projekt lebonyolítója a Műcsarnok, ahol a Biennálé lebonyolítását segítő Iroda áll a kurátor rendelkezésére, melynek munkatársainak megválasztásában a kurátor is közreműködik. A kurátori feladatokról és kötelezettségekről valamint a magyar pavilon épületéről bővebb információ a csatolt dokumentumban olvasható.

A 10. Velencei Építészeti Biennále tervezett időpontja: 2006. szeptember-november. A rendezvény főkurátora: Richard Burdett, a London School of Economics and Political Science professzora, London főpolgármesterének építészeti tanácsadója. A 2006-es biennále központi témája: "Meta-city". További információt a www.labiennale.org honlap tartalmaz.

Budapest, 2005. december 16.

Dr. Petrányi Zsolt
nemzeti biztos, a Műcsarnok főigazgatója

 


    A magyar pavilon alaprajza

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk