Egyéb cikkek

Pannonhalma Főapátság — a látogatók minőségi fogadása

1/16

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/16

Pannonhalma Főapátság — a látogatók minőségi fogadása
Egyéb cikkek

Pannonhalma Főapátság — a látogatók minőségi fogadása

2006.06.19. 12:11

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Tomay Tamás, Szabó Zoltán, Galina Zoltán

Letölthető dokumentumok:

A megvételt nyert 19. sorszámú pályamű. Szerzői: Tomay Tamás, Galina Zoltán, Szabó Zoltán

A Pannonhalmi Főapátság látogatóinak minőségi fogadását segítő fejlesztések tervezésére kiírt nyílt építészeti tervpályázat.

Megvételben részesült a 19. sorszámú pályamű (500.000,- Ft).
Szerzői: Tomay Tamás, Galina Zoltán, Szabó Zoltán


 

Részletes bírálat

19. sorszámú pályamű
A könnyed, négyzet alaprajzú pavilon telepítését alapvetően az határozta meg, hogy a parkolók patkó alakban, a meglévő út mentén a felszínen helyezkednek el. A domb kerületén a terepviszonyok és a növényzet által viszonylag takartan történő elhelyezés a mélygarázsokhoz képest sokkal gazdaságosabb megoldás. A gépjármű forgalom logikus vezetése a gyalogos megközelítést zavarja, az épületeket összekötő térburkolaton keverednek az emberek és az autók. A fogadó épülettel különösebb építészeti kapcsolatba nem kerül az önálló, nagyvonalúan megformált egyszerű tömeg, a kontaktus hiánya nem bántó vagy disszonáns, de a telepítés szándékolt esetlegessége miatt mégis idegen zárványként jelenik meg a pavilon a dombon. Az épület alaprajzai funkcionálisan átgondoltak, bár a térszint alatti konyhaüzem kissé túlméretezett. A közösségi terek jól kapcsolódnak egymáshoz, a homlokzatok elegánsak, könnyedek. A terv előadásmódja kulturált, jól érthető. A tervet értékei miatt a B.B megvételben részesíti.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk