Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Épületek/Középület

Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – szemelvények az épület tervezésének szempontjaiból

1/19

Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Tervező: kollektív műterem – Fotó: Kovács Zoltán

?>
Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Tervező: kollektív műterem – Fotó: Kovács Zoltán
?>
Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Tervező: kollektív műterem – Fotó: Kovács Zoltán
?>
Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Tervező: kollektív műterem – Fotó: Kovács Zoltán
?>
Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Tervező: kollektív műterem – Fotó: Kovács Zoltán
?>
Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Tervező: kollektív műterem – Fotó: Kovács Zoltán
?>
Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Tervező: kollektív műterem – Fotó: Kovács Zoltán
?>
Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Tervező: kollektív műterem – Fotó: Kovács Zoltán
?>
Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Tervező: kollektív műterem – Fotó: Kovács Zoltán
?>
Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Tervező: kollektív műterem – Fotó: Kovács Zoltán
?>
Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Tervező: kollektív műterem – Fotó: Kovács Zoltán
?>
Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Tervező: kollektív műterem – Fotó: Kovács Zoltán
?>
Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Tervező: kollektív műterem – Fotó: Kovács Zoltán
?>
Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Tervező: kollektív műterem – Fotó: Kovács Zoltán
?>
Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Tervező: kollektív műterem – Fotó: Kovács Zoltán
?>
Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Tervező: kollektív műterem – Fotó: Kovács Zoltán
?>
Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Helyszínrajz – Tervező: kollektív műterem
?>
Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Földszinti alaprajz – Tervező: kollektív műterem
?>
Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Tetőtéri alaprajz – Tervező: kollektív műterem
?>
Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Metszetek – Tervező: kollektív műterem
1/19

Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Tervező: kollektív műterem – Fotó: Kovács Zoltán

Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – szemelvények az épület tervezésének szempontjaiból
Épületek/Középület

Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – szemelvények az épület tervezésének szempontjaiból

2022.01.31. 08:02
MÉD

Projektinfó

Pestszentimrei Római Katolikus Plébánia épület bővítése

URL:
kollektív műterem

Tervezés éve:
2016-2019

Építés éve:
2019-2020

Bruttó szintterület:
560 m2

Stáblista

Vezető tervező:
Kovács Zoltán

Építész munkatársak:
Butoi Noémi, Máté Orsolya, Serfőző Evelin, Ujfalussy Domonkos, Nagy Gábor, Vermes Dániel

Statika:
Kenese István

Gépészet:
Hertelendy Zsolt

Elektromos:
Molnár Zoltán

Tűzvédelem:
Szökő Csaba 

Külső közmű:
Bíró Attila  
 

MÉD:

Hosszú tervezési folyamatot követően végül rugalmasan használható közösségi házzal bővült a pestszentimrei római katolikus plébánia. A kisvárosi léptékhez, a kitüntetett helyszínhez és a meglévő plébániaépülethez is igazodó, visszahúzódó, mégis elegáns épületet a vezető tervező, Kovács Zoltán (kollektív műterem) mutatja be. 

2016-ban a Pestszentimre Római Katolikus Plébánia meghívásos tervpályázatot hirdetett, a feladat egy meglévő plébánia épület bővítése volt közösségi épületrésszel. A szervezés a közösség köreiben történt, a helyiek régi vágya válhatott valóra, melyet kezdetben Lak Gábor plébános, majd Blanckenstein Miklós atya, a jelenlegi plébános segített. A pályázatot irodánk nyerte, majd elkészítettük a terveket, melyek alapján lassan megépülhetett a közösségi ház.

Az atmoszféra

Kellene egy hely, ahol a közösség együtt lehet, találkozhat, zenélhet, tanulhat, játszhat, felismerheti összetartozásának értékét, szabadon lehet engedni a gyerekeket. Adott a templom mint a közösség szíve, de a szakrális tér túl komoly az önfeledt játékhoz, összejövetelekhez, nem lehet hangoskodni, ez a lélek tere.

A legjobb hely a templomkert, melyben igazi kincsként áll egy kőből épített grotta, gyönyörű hatszögletű ablakkal. Az udvar gyakran a foci, piknik, fogócska, és játékok világa, igazi paradicsom a gyerekeknek tekintélyes fák, gesztenyék és fenyők árnyékában.

A templom átellenes oldalán a telek sarkára húzva áll a 2003-ban épített plébánia, mely a környék kertvárosi épületeinek sorába illeszkedik. Különleges kihívás egy egyértelműen családi ház karakterű épület átformálása középületté úgy, hogy közben a megmaradó épületrészen beavatkozás ne történjen, és zavartalanul működhessen.  

Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Tervező: kollektív műterem – Fotó: Kovács Zoltán
1/19
Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Tervező: kollektív műterem – Fotó: Kovács Zoltán

Egyszerű történet

Az építő közösség saját gyűjtést kezdett az épület létrehozására. A rendelkezésre álló keret nagyon szűkös, a lehető legegyszerűbb szerkezeti megoldásokat kell alkalmazni. Tégla-beton falazatok, fa ácsszerkezet, legtöbb helyen fix nyílászárók, műgyanta padló, 10x20 szürke térkő, egyedi lámpák led szalagból és alu profilokból. Az építkezés több szakaszból állt, a belső ajtók és térelválasztó falak később készültek, utoljára pedig a plébánia is egységes színt kaphatott. A kis költségvetés és szerény építkezés autentikusan következik a település történetéből.

Pestszentlőrinc és Soroksárpéteri – a későbbi Pestszentimre - kialakulása a XIX. század végétől
A hatalmas Gödöllői uradalmat – köztük a két korábbi puszta területét – 1864-ben vásárolta meg a Sináktól a „Belga bank". A következő évben a bank elkezdte a birtokot feldarabolni és értékesíteni.
…Péteripuszta… Ennek a területnek az új birtokosai Lőwy Mór, fia Lövy Bernát, valamint annak sógora, Auspitz Mór lettek. A Nagykőrösi úttól Soroksár felé eső részt vásárolta meg Auspitz Mór, a Nagykőrösi úttól Lőrinc felé eső területet pedig Lövy Bernát és családja, itt hozták létre Újpéteri-majort, 1875 körül itt építették fel a Lövy-kastélyt. (a mai kastélydombi iskola mellett). A területen továbbra is mezőgazdasági termelést folytattak.
A Nagykőrösi úttól Lőrinc felé eső területen, a Lövy család birtokán indult meg a parcellázás 1898-ban, Újpéteri-telep néven. (Ezen a részen homokos talaj volt, míg a másik oldal – az Auspitz-birtok – eléggé mocsaras, ingoványos terület.) Elsősorban a vasúton könnyen megközelíthető gyárak szegényebb munkásai vásároltak itt házhelyeket.
A Vasút utca-Irén(Kapocs)- Kisfaludy utcák és a Gyáli határ közötti terület csak a 30-as évek közepén épült be. Ezt megelőzően "Ládaváros" -ként emlegették, nincstelenek húzódtak meg itt, ládákból összetákolt kalyibákban."
/Tomory Lajos Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény/

Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Helyszínrajz – Tervező: kollektív műterem
16/19
Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Helyszínrajz – Tervező: kollektív műterem

Városi kérdések

Az épület keresi szerepét egy formálódó városközpontban. Pestszentimre egyértelműen város szeretne lenni, de a hely atmoszférája és szépsége a vidékiségéből fakad. A templom telkével szemben többszintes orvosi rendelők körívében alakul egy központ. A funkciók a biztonságról, egészségről, nyugalomról szólnak, melyet a sarki kávézó egészít ki. A templom tornya szervezi az erővonalakat.

Az utca most fragmentált, járda, kerítések, út sok kocsival, mindenféle házak zárt falak mögött. Park játszótérrel a háttérben. Legyen cél az elidegenedett városi tér átformálása otthontérré, hogy hívogató, meleg, barátságos hely jöjjön létre. Az oszlopsor nem parasztház tornáca, hanem fórum. Köztes tér benn és kinn között, ideális hely a bizonytalanság, a kirekesztés feloldására.

A közösség háza egy befogadó épület legyen, nyitott ház, mely fényeivel színezi környezetét, vendégváróan szól az utca emberéhez. Egyszer talán a kerítések is lebonthatók lesznek.

Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Tervező: kollektív műterem – Fotó: Kovács Zoltán
5/19
Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Tervező: kollektív műterem – Fotó: Kovács Zoltán

Kicsi és nagy

A plébánia épületének megőrzését a tervezés során adottságnak kellett tekinteni, melyet gazdasági és ökológiai szempontok alapján is elfogadtunk. A program három egybenyitható teret tartalmazott, hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségekkel, és egy jövőbeni kápolnát a felső szinten. Az új résznek kapcsolódnia kellett a plébánia épület meglévő rendszeréhez. A funkció nagy tereket kívánt, de a meglévő épület ereszmagasságát szerettük volna tartani az arányos tömegformálás eléréséhez. A meglévő épület karakterét az új résszel próbáltuk áthangolni, mintha a középülethez tartozó szárnynak készült volna. A kívülről alacsony, de belső terében nagyobb belmagasságú egybenyitott tér kialakításához egy szokatlan metszetet alkalmaztunk. A födém síkját jóval az eresz fölé emeltük, az épület tetőidomát a hosszoldali végeken 60 fokos szögben zártuk. Az emeleti kápolna tömege beúszik a nagy tető alá, de nem ér ki a tetőidom széléig, így érzékelhető marad a földszinten is a tető geometriája. Az oszlopokkal szegélyezett fedett külső tér kapcsolatot teremt a templom bejáratával, és egyben az utcafronttal is. Fontos szempont volt, hogy az új épület ne domináljon a hányatott sorsú templom mellett, legyen szerény de kiegyensúlyozott. Másik szerepe viszont, hogy a kialakuló városi tér térfalaként is működnie kell, így egyensúlyoz két világ között.

A templomról
„1923-tól vezetik egyházközségünkben a Historia domus-t, a plébánia történetének évenkénti összefoglalóját. 1926. április 26-án kelt szerződéssel a Rózner-kert telkét vásárolta meg a katolikus egyház templomépítés céljára az eredetileg kapott Piac téri templomtelek eladása után. Ez a terület 2627 négyszögölet tett ki, ára 220 millió korona volt. A templom tervezésére és építésére Bánszky Mihály műépítészt kérték fel. A Kispesti és a Pesterzsébeti templom építőjének 160.000 pengős költségvetését elfogadták.
Az első szentmisét 1928 karácsonyán tartották az új templomban.
A hatalmas méretű eladósodás és a hitelezők bírósági végrehajtása elől az egyházmegye 50.000 pengős adománya mentette meg a soroksárpéteri katolikusokat. Sajnos a tervek túlméretezettnek bizonyultak ehhez a szegény, munkások által lakott településhez. Lassan gyűltek az adományok. 1929-ben a félig kész templomot használatba vették a hívek. Az új lelkész beboltoztatja a templomot, ideiglenes ablakokat tetetett fel.
1934-ben – döntően egyházi adományokból – kifizették a tartozásokat, megtoldották a tornyot, kereszt került az ideiglenes sisakra, december 2-án pedig három harangot szenteltek és húztak fel a toronyba. Előtte még elkészültek a melléktornyok, a bejáratok, a kórus, és harmóniumot is vettek.
A fentebb leírt küzdelem és nagy áldozatok árán megvalósított templom felrobbantása, az imreiek számára a háború legszörnyűbb pusztításai közé tartozott. A még befejezetlen épület toronyrészét magyar utászalakulat repítette levegőbe német parancsra, nehogy az oroszok kilátást nyerjenek a németek kilátástalan helyzetére. Az óriási detonáció a környék épületeit is romba döntötte, a torony téglái a vasúti sínekig hullottak. A stációreliefek közül csak egy maradt épen. A plébánia és a kultúrház is romokban hevert. Szükségtemplomnak a Kölcsey utca 102. számú épületet vették igénybe. Legelőször a katolikus kultúrházat hozták rendbe, itt tartották a miséket, s minden egyházi összejövetelt, míg újjá nem építhették a templomot.
1955. október 3-ától Csorba Imre került Kispestről a plébánosi szolgálatba. Ö irányította az újjáépítési munkát, melyet szó szerint kell érteni, hiszen a plébános úr a torony tetején, vagy a falak ormán irányította az építést.
Csorba Imre plébános 1968. január 14-én tartotta újjáavató miséjét az új falak között.
A pestszentimrei plébánia élén 1986. június 1-től Molnár Béla plébános állt. Szolgálása idején került – először a templomépület történetében – csúcsos, fém toronysisak Pestszentimre legmagasabb építményére, 1990. december 13-án."
/Pándy Tamás: 100 éves falu a városban – Pestszentimre/

Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Tervező: kollektív műterem – Fotó: Kovács Zoltán
9/19
Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Tervező: kollektív műterem – Fotó: Kovács Zoltán

Flexibilitás és gyerekek

Az épület földszintje minden irányban átjárható. A három teremben foglalkozásokat és hittanórákat tartanak, de közvetlenül ki is lehet szaladni a kertbe. Nagyobb rendezvények idején mobil falakkal összenyitható a térsor, melynek dísze a grotta és a kert látványa. A közlekedő az utca és a templom felé is nagy üvegfelületekkel nyitott, a plébánia bejárata zárja a templommal átellenes végét. A terek átláthatóak, az emeletre felfutó kétkarú lépcső kis galériaszerű előtérbe fut, ahonnan a jelenleg még üres kápolna tere nyílik. Elsődleges felhasználók a gyerekek, igazi ifjúsági központ lett a közösségi ház, mely egy szűrő szeretne lenni a szakrális és a profán, a komoly és a játékos, a modern és a tradicionális között.

Kovács Zoltán b

Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Tervező: kollektív műterem – Fotó: Kovács Zoltán
15/19
Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – Tervező: kollektív műterem – Fotó: Kovács Zoltán

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk