Petíció indult Budapest egyik utolsó keramitburkolatú utcájának megvédéséért

A Katona József utca Palatinus házak melletti sárga keramitburkolatának megőrzése érdekében indítottak petíciót a kerületi lakosok, miután a XIII. kerületi önkormányzat bejelentette, hogy Budapest egyik utolsó ilyen a burkolatát elbontják.

A kampány kezdeményezője, Kiszely Márta szerint a keramit magyar találmány, a Katona József utcai a kerület első ilyen burkolatainak egyike volt, de most ez az utolsó, és budapesti szinten is a megmaradt nagyon kevesek egyike. Ez a szakma és a lakosok szerint is megőrzésre érdemes örökség van most veszélyben. 

Az önkormányzat július 8-án jelentette be, hogy megkezdődött a Katona József utca 2021 óta tartó “humanizálásának", 4. üteme, amelynek keretében az Újpesti rakpart–Pozsonyi út közötti, 75 méteres szakaszon felújítják és zöldítik a teljes pályaszerkezetet. A rekonstrukció érinti az útburkolat cseréjét is. Ahogy írják, a munkálatok előtt az Újpesti rakpart–Pozsonyi út közötti szakasz teljes hosszában a burkolat sárga keramitkő volt, mely az utolsó ilyen burkolatú útszakasz volt a kerületben. Ezt most a teljes pályaszerkezet vastagságában elbontják, de a keramitkőnek egy részét a parkolók helyén visszaépítik. A teljes szakaszon új szegélyköveket is kihelyeznek a tervek szerint. A kivitelezés várhatóan augusztus végéig tart.

A petíció kezdeményezője Kiszely Márta az egyedi és karakterisztikus utcaképet adó keramitburkolat hely- és várostörténeti, ipar- és közlekedéstörténeti emlékként való megőrzését, az itt lakók megőrzésre való igényének figyelembevételét kéri a döntéshozóktól. Az indoklás szerint az útszakasz világörökségi területen van, annak megfelelő védettséget élvez. A kulturális örökségvédelem szempontjából többszörösen is megőrzésre érdemes, úgy is mint ipar- és közlekedéstörténeti, és úgy is, mint hely- és várostörténeti emlék. A szakma jeles képviselői és a konszenzusos szakmai kánon is egyértelműen a megőrzés mellett szólnak. Az itt lakók és az ide látogatók egyaránt veszteségként élnék meg és nem támogatják e hely- és kultúrtörténeti jelentőséggel bíró utcakép és történelmi burkolat megszüntetését.

A sárga keramitburkolat szerintük megóvható anélkül, hogy a területhasználókra nézve különösebb veszélyt jelentene. A gyalogosok már most is teljességgel védettek, de a járművel közlekedőket is hatékonyan lassítja a járdaszintbe hozott bukkanó, írják, hozzátéve, hogy a védelem erősítése érdekében további lépések tehetők. 

A keramit története

Ahogy Kiszely Márta az Újlipótváros zöldterüeteiért Facebook-csoportban írja, a századfordulón szabadalmaztatott keramit kitűnő tulajdonságai miatt gyorsan elterjedt és széles körben alkalmazott építőanyaggá vált. Rendkívüli kopásállósága, tömörsége és keménysége tették azzá, de mindemellett nem törékeny vagy sérülékeny, továbbá fagyálló, sav- és lúgálló is. Egyetlen gyengéje, hogy nedves időben csúszóssá válik. Csúszásbiztossá a felület bordázásával lehet tenni, erre már 1937-ben nyújtottak be szabadalmat, s az eljárást azóta is alkalmazzák.

A Katona József utca volt az egyik első ilyen borítású utcák egyike. Az érintett szakasz 1911-ben kapta meg jelenlegi burkolatát, megnyitva az utat a városnegyed későbbi egységes leburkolása felé. Akkoriban nagyobb teherbírásúnak és tartósabbnak tartották a keramitot az aszfaltnál, ezért is részesítették előnyben. Elsőnek az Újpesti rakpart, a Pozsonyi út, a Rudolf tér (mai Jászai Mari tér), a Katona József utca és a Sziget utca (mai Radnóti Miklós utca) Duna felőli vége kapott egységes keramit burkolatot, ehhez később még több újlipótvárosi utca is csatlakozott, így pl. a Budai Nagy Antal, vagy a Pannónia. Magáról Budapestről is elmondható, hogy sárga keramitköves utcái sajátos, egyedi hangulata révén kiemelkedett a korabeli nagyvárosok sorából.

A keramitburkolatok felszámolása és aszfalt burkolatra történő átváltása zömmel az 1970-es, 1980-as években zajlott, mára csak sporadikusan maradtak még sárga keramitos utcák. Jelenleg a Katona József utca, az óbudai Tanuló utca, az újbudai Eszék és Szabolcska Mihály utcák vannak keramittal burkolva, illetve egy-két kisebb utcaszakasz, mint például a pestújhelyi Gergő utcában.

A szakmai vélemények a megőrzést támogatják

A pestújhelyi Gergő utcával kapcsolatban Perczel Anna építész, az Óvás Egyesület alapítója és egyetemi tanár szakvéleményében kiemeli a burkolat helytörténeti értékét és kerületi helyi védelemre javasolja azt. Az örökségvédelemmel kapcsolatos szakmák képviselőinek konszenzusos álláspontja is az, hogy a településkarakter megőrzése céljából a keramit és bazalt kockakő burkolatok megőrzendő értékek a történelmi városmagban. A szomszédos Jászai Mari tér környező épületeivel világörökségi helyszín, ahogy a Duna-part a házsoraival és sétányaival is városképi jelentőségű terület. A Palatinus házak és az általuk közrefogott kis utcarész is méltó a kulturális örökségvédelemre, írja a bejegyzés.

A keramitborítású vagy kockaköves utcák védelmére, és a rekonstrukciót követő visszaállításra több példát is találunk: Visegrádon hat utca macskaköves burkolata is védett, de a budai Gül Baba utcában is visszarakták a köveket az átépítés után, mint ahogy a Vár alatt a Vám utcában is visszakerült a keramitburkolat a Bem rakpart és a Fő utca között, s ez történt a kecskeméti Kálvin téren is a tér rekonstrukciója után. 

A szakma mellett a lakosság is a megőrzést támogatja. Az Újlipótváros Zöldterületeiért Csoportban és a kampány kezdeményezője által személyesen végzett mini-felmérés összegzéseként elmondható, hogy a kérdéses területet az itt lakók túlnyomó többsége kifejezetten kedveli mint egyedi arculatú útszakaszt, és megóvásra érdemes helytörténeti értékként tekint rá. Megszűntét egyértelműen veszteségként élné meg. Többen fájlalták, hogy az önkormányzat a lakosság előzetes megkérdezése és értesítés nélkül döntött egy helytörténeti szempontból ilyen jelentős kérdésben, írja a bejegyzésében.

Forrás: Qubit, SzabadaHang